Bocsánatot kért Putyintól az orosz halottak miatt az azeri elnök, de fenntartja területi igényeit

Alijev kifejezte együttérzését a két orosz katona és a két rendőr elvesztése miatt

HIRDETÉS

Ugyanakkor - a kedden kirobbantott válságot értékelve - Alijev jelezte, hogy a konfliktusnak ezzel nincs vége. Ismét Nyugat-Azerbajdzsánnak nevezte Örményországot, és történeti okokra hivatkozva megismételte további területi igényeit. Ez előre vetíti, hogy bármilyen egyezség is szülessen a karabahi szeparatisták kapitulációjáról, az azeri-örmény viszály fennmarad. 

Arról nincs értesülés, hogy az orosz elnök hogyan reagált a békefenntartókat ért támadásra

Oroszország már került „baráti tűzbe”, amikor 2015 novemberében a török légierő F-16 vadászgépe lelőtt egy orosz Szuhoj-24 gépet a szíriai-török határ körzetében. A két orosz pilóta katapultált, de a földet érés előtt egyiküket agyonlőtték a szíriai lázadók, ami az egyik leggyalázatosabb bűntettnek számít a nemzetközi hadijog szerint. 

Nem sokkal később lelőtték a helyszínre siető orosz mentőalakulat egyik tagját is.

Az esetet követően a két ország viszonya fagyosra fordult, és volt pillanat, amikor háborús megtorlással fenyegetett orosz részről. Így is majdnem egy évnek kellett eltelnie, mire Recep Tayyip Erdoğan török elnök bocsánatot kért Vlagyimir Putyintól és fájdalmát fejezte ki, akárcsak mint most Alijev.

Baku és Moszkva viszonya sem felhőtlen

Különösen az ukrajnai háború óta nem az, mivel Alijev fenntartotta jó kapcsolatait a kijevi kormányzattal. Az azeri elnök kétszer is találkozott Volodimir Zelenszkijjel, először az invázió előtt közvetlenül, amikor az ukrán állampolgárok, elsősorban az Oroszországban illegálisan fogvatartott krími tatárok szabadon bocsátása volt az egyik téma.

A második találkozó a háború kirobbanása után, az európai politikai közösség értekezletén zajlott idén júniusban, ahol Zelenszkij megköszönte Azerbajdzsán humanitárius támogatását, 15 millió eurós segélyét, és a kijevi körzet villamos infrastruktúrájának helyrehozatalát.

Voltak olyan pillanatok is, mint 2022 márciusában, amikor Mihail Deljagin, a Duma gazdaságpolitikai bizottságának alelnöke azt nyilatkozta az orosz állami tévében, hogy Azerbajdzsán a felelős azért, mert megszegte a karabahi tűzszünetet, és megsértette a karabahi orosz békefenntartó misszió hatáskörét. Baku válasza egy elfogatóparancs kiadása volt az orosz képviselő ellen. 

A politikus ellenválasza úgy szólt, hogy „Ha nem büntetjük meg közvetlenül és keményen Azerbajdzsánt, akkor miért van szükségünk Azerbajdzsán olaj- és gáziparára? Ha az emberek nem értik a szavakat, akkor talán cselekednünk kell.” Peszkov Kreml-szóvivő elítélte a nyilatkozatot, és közölte, hogy az nem tükrözi az orosz kormány álláspontját, de nem vitatta a létező feszültségeket. 

Mindez nem jelenti azt, hogy Azerbajdzsán Ukrajna szövetségese és Oroszország ellensége

Az invázió előtt két nappal írta alá Putyin és Alijev a két ország „betonba öntött” gazdasági és katonai megállapodását. Az invázió előtti megegyezés nem volt véletlen egybeesés, mondta erről Fuad Shahbaz, az Egyesült Királyságban élő azerbajdzsáni elemző. „Valószínűleg az volt a célja, hogy Azerbajdzsán ne vegyen részt semmilyen nyugati oroszellenes kampányban."

Alijev cserébe azt várja el, hogy Oroszország se álljon az ő útjába, amikor katonai erővel próbálja magához csatolni a Hegyi-Karabahot, sőt egész Örményországot.

Kapcsolt hivatkozások:

Alijev és Zelenszkij
Alijev és Putyin megállapodása
A fenyegetés