Az ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén javaslatokat tett a testület reformjára annak elkerülésére, hogy Oroszország blokkolhasson döntéseket.
HIRDETÉS"Oroszország több tízezer embert ölt meg, és milliókat kényszerített elmenekülni otthonuk lerombolásával. A világ többsége elismeri az igazságot erről a háborúról. Ez egy bűnös és provokálatlan agresszió Oroszország részéről a nemzetünk ellen, amelynek célja Ukrajna területének és erőforrásainak elfoglalása. A terrorista állam célja, hogy agressziójával aláássa a nemzetközi normák minden gátját, amelyeknek meg kell védeniük a világot a háborúktól. És hálás vagyok mindenkinek a világon, aki elismerte Oroszország agresszióját az ENSZ Alapokmánya megsértéseként. El kell ismernünk: az ENSZ zsákutcában van az agresszió tekintetében. Az emberiség már nem az ENSZ-be helyezi a reményeit, amikor a nemzetek szuverén határainak védelméről van szó. De ma nem lennék itt, ha Ukrajnának nem lennének megoldási javaslatai" – mondta az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij javaslata szerint az ENSZ Közgyűlésének valódi lehetőséget kell adni egy BT-tag vétójának felülbírálására. Hangsúlyozta: az ENSZ munkája most éppen azért bénult meg, mert Oroszország agresszor államként blokkol minden döntést, mivel a BT állandó tagjaként vétójoggal rendelkezik.
"Az agresszor kezében lévő vétó az, amely zsákutcába vitte az ENSZ-t. A vétó használata az, amely reformra szorul, és ez lehet a kulcsfontosságú reform, amely helyreállítja az ENSZ Alapokmányának erejét" – magyarázta Zelenszkij.
A szervezet reformja felé vezető első lépésként Zelenszkij azt javasolta, hogy az ENSZ közel 200 tagú közgyűlése felülbírálhassa a vétót a szavazatok kétharmadának megszerzése esetén. Ez ugyanis szerinte egyaránt tükrözné az ázsiai, afrikai, európai nemzetek, az amerikai földrész és a csendes-óceáni térség országainak akaratát.
Az ENSZ reformja felé vezető második lépésnek a Biztonsági Tanácsban állandó tagsággal rendelkezők körének kibővítését nevezte - úgy, hogy a világ minden régiója képviseltesse magát -, harmadik lépésnek pedig egy bármilyen agresszió megelőzésére szolgáló rendszer létrehozását, amelynek alapján automatikusan büntetőintézkedések bevezetését kellene az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kell terjeszteni, ha "a közgyűlés bármely tagja agresszióval fenyegetőzik".
Felszólalásban Zelenszkij két olyan feltételt is felsorolt, amelyeknek teljesülniük kell az ukrajnai harci cselekmények teljes leállításához. Az első a teljes orosz haderő és a zsoldosok teljes körű kivonása Ukrajna szuverén területéről az 1991-es határig, beleértve ebbe az orosz fekete-tengeri flottát is, pontosabban "azokat a szivárgó vályúkat, amelyek a háború alatt megmaradnak belőle". A második feltételnek azt nevezte meg, hogy teljes mértékben kerüljön vissza Ukrajna ellenőrzése alá teljes államhatára, továbbá a Fekete- és az Azovi-tengerben, valamint a Kercsi-szorosban lévő gazdasági övezetek feletti tényleges ellenőrzés. "Valójában csak e két pont végrehajtása eredményezi a harci cselekmények becsületes, megbízható és teljes körű beszüntetését" – hangsúlyozta az ukrán elnök.
A nyugati világ Moszkva ellen
Oroszország természetesen nem értett egyet Zelenszkij érvelésével. Szergej Lavrov külügyminiszter hangsúlyozta: az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja van, az az évtizedes gyakorlat, hogy mindenről együtt döntenek, így egyikőjük vétójogát sem lehet megvonni.
Lavrov Zelenszkij beszéde alatt nem volt jelen a teremben, Oroszország helyét Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet foglalta el.
Az orosz miniszter megismételte azokat a vádakat, amelyek szerint az ENSZ Alapokmányát megsértve Kijev elnyomta az ország keleti részében élő orosz ajkú kisebbséget, s ehhez az Egyesült Államok és más nyugati országok szabad kezet adtak neki.
Az amerikai külügyminiszter nem hagyta szó nélkül a vádaskodást. Antony Blinken azzal vágott vissza felszólalásában, hogy ,,Oroszország napi szinten követ el háborús bűncselekményeket" az ukrajnai háborúban.
Antony Blinken bírálta Moszkva és Észak-Korea kapcsolatát, és figyelmeztetett Oroszország esetleges észak-koreai támogatására az ukrajnai háborúban. Blinken helytelenítette Vlagyimir Putyin orosz elnök és az általa diktátornak nevezett Kim Dzsong Un észak-koreai vezető múlt heti találkozóját.
Olaf Scholz német kancellár arról beszélt, hogy Putyin elnök a műtrágya és gabonaexport akadályozásával próbálja zsarolni a Nyugatot. Ezután felszólította őt, hogy tegyen eleget az ENSZ-közgyűlés felhívásának, és vonja ki csapatait Ukrajnából, véget vetve ezzel a háborúnak. "Máig nem érkezett erre válasz. Semmi sem szól ma hangosabban, mint Oroszország hallgatása válaszul erre a globális békefelhívásra" - mondta Scholz.
Az ENSZ Közgyűlése 193 tagállamból 141 támogatásával és 32 tartózkodással februárban fogadott el olyan határozatot, amelyben az orosz csapatok kivonását követelte Ukrajnából.