És még nincs is vége, továbbra is ég a vadon az észak-amerikai országban.
HIRDETÉSRekordmennyiségű szén-dioxid-kibocsátást okoztak az idei erdőtüzek Kanadában, és a Föld más részein is órási tüzek pusztítottak - számolt be róla az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) csütörtökön kiadott előzetes jelentése.
A 2023-as erdőtűzszezon az északi féltekén májusban kezdődött a kanadai erdőtüzekkel, és október végéig tart, tehát az adatok még nem véglegesek, és tovább fognak romlani a következő időszakban.
A kanadai tüzek felelősek a kibocsátás negyedéért
A jelentés elsősorban a kanadai erdőtüzekre összpontosít, mert azok különösen súlyosak voltak. A CAMS adatai szerint csaknem 410 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe, ami a Kanadában mért eddigi legnagyobb érték. Ráadásul nem is kevéssel dőlt meg a rekord, amit még 2014-ben mértek: kilenc éve 138 millió tonna szén-dioxid szabadult fel a kanadai tüzekben.
A kanadai erdőtüzek az idei globális szén-dioxid-kibocsátás 27 százalékát tették ki, és füstjük egészen Európáig eljutott. Az észak-amerikai országban még mindig pusztítanak aktív erdőtüzek, ami miatt a légkörbe jutó szén-dioxid mennyisége tovább fog emelkedni.
A klímaváltozás folyamatosan ront a helyzeten
Erdőtüzek ugyan rendszeresen keletkeznek a természetben, de kialakulásukra hatással van a klímaváltozás is. Mark Parrington, a CAMS vezető kutatója szerint a hőmérséklet folyamatos emelkedése és az egyre hosszabb ideig tartó szárazság növeli az esélyét a kanadaihoz hasonló erdőtüzek kialakulásának.
A jelentésben az Oroszországban, az Ibériai-félszigeten, Görögországban és a Hawaii-hoz tartozó Maui szigetén pusztító erdőtüzeket is felsorolták. Az idei erdőtüzek miatt 2007 és 2021 után a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást regisztrálták Görögországban. Oroszországban egyelőre jobb a helyzet, mint az elmúlt húsz év átlaga, de összességében a sarkköri tüzek mérete így is a valaha mért harmadik legnagyobb volt az idei szezonban - elsősorban Kanada miatt.
A CAMS az Európai Unió Copernicus programjának keretében műholdfelvételek alapján közöl adatokat a légkörről, az óceánokról, a szárazföldről, az éghajlatváltozásról, valamint biztonsági és energetikai témákról.