Immár negyven éve foglalkozik a világháborúban elesett orosz katonák újratemetésével Konsztantyin Dobrovolszkij, aki sok orosszal ellentétben nem fél kimondani a véleményét. A férfi szerint őrültség a mostani háború, amiben sok honfitársa mellett a fia is elesett.
HIRDETÉSKonsztantyin Dobrovolszkij arra szentelte az életét, hogy felkutassa és eltemesse a második világháború észak-oroszországi csatáiban elesett katonák holttestét. A hetvenéves férfi nagyjából negyven éve kezdte el a munkát, és társaival együtt már 20 ezer, a csatamezőn maradt vagy tömegsírokba rakott halottat temetett el tisztességes körülmények között.
Elmondása szerint a nyolcvanas években még több holttest volt a véres harcok egykori helyszínein, mint gomba. Most pedig a történelem megismétli önmagát.
„Minden nap szembesülök a háború komor következményeivel. De úgy néz ki, hogy a nemzetünk nem tanulta meg a történelem leckéjét" - mondta Dobrovolszkij a Guardian újságírójának, aki elkísérte őt a terepre, Murmanszk környékén.
Sokan hazafinak állítják be magukat
A második világháborús szovjet győzelem az orosz nemzeti identitás központi eleme, erre pedig erősen rájátszott Vlagyimir Putyin az elmúlt két évtizedben. A 2022 februárjában indított inváziót aztán úgy próbálta keretezni, hogy a katonák Ukrajnában ugyanazért harcolnak, mint amiért az apjuk és nagyapjuk tette. Ezt a gondolatot Dobrovolszkij így értékelte:
Dobrovolszkij szerint az orosz közvéleményben sokan hazafinak állítják be magukat, de valójában nem azok. Azt hajtogatják, hogy Oroszország senkit nem hagy hátra, miközben az ő munkája a legjobb példa arra, hogy a háborúban emberek tízezrei halnak meg úgy, hogy még egy tisztességes temetésre sincs esélyük. A férfit egyébként nem lepte meg az, hogy az invázió népszerű Oroszországban, szerinte ugyanis rengeteg gyűlölet van a társadalomban, az embereket pedig hosszú ideje azzal etetik, hogy a háború nemes dolog.
„Úgy néz ki, az ország elfelejtette, hogy a háború valójában tragédia, fájdalom és szenvedés" - összegzett.
Erről ő maga is tud tanúskodni, tavaly tavasszal ugyanis elveszítette a fiát. Szergej Dobrovolszkij a börtönből csatlakozott a Wagner-csoporthoz, hiába próbálta meg lebeszélni erről az apja, hiába figyelmeztette, hogy a frontra sokan csak egyirányú jegyet váltanak. A fiú abban a reményben harcolt Bahmut alatt, hogy hat hónapos szolgálattal kiválthatja a börtönbüntetését, de elesett a harcokban.
„Nem tudom, hogy gyilkolt-e ukránokat vagy nem. Apaként az volt a kötelességem, hogy eltemessem őt, de helytelenítem a döntését. Amikor a harcnak vége lesz, elutazom Bahmutba, és térden állva kérek majd bocsánatot az ukrán emberektől" - ígérte Dobrovolszkij.
Nem fél a következményektől
Számos orosszal ellentétben a férfi egyáltalán nem fél attól, hogy felelősségre vonják a kijelentései miatt. Legalábbis ezt állítja. Oroszországban a háborús erőfeszítések kritizálása, sőt, akár a háború háborúnak nevezése is komoly büntetést vonhat maga után. Dobrovolszkij viszont azt mondja, számára az a legfontosabb, hogy tiszta legyen a lelkiismerete, a többi nem érdekli.
Márpedig az tiszta. Így az a terve, hogy tovább folytatja a világháborús szovjet katonák újratemetését, ameddig engedik neki - azzal a szomorú megállapítással, hogy az oroszok következő generációinak is sokat kell majd temetniük az újabb háború miatt.