A magyar klímatörvény vállalásainak teljesítéséhez szakértők számításai szerint évi 100 000 lakást kellene mélyfelújítani, a jelenlegi tervek szerint ha megkapja a Magyarország az uniós forrásokat, 2029-ig ennek a tizede valósul meg.
HIRDETÉSAugusztus 22-én mérték idén a legmagasabb áramfogyasztást Magyarországon a hőség és a légkondicionáló berendezések használata miatt. A magyar lakóépület-állomány 90%-a energetikai szempontból felújításra szorul, azonban az elmúlt évtizedben kiterjedt kormányzati program nem volt erre a célra.
Ez a helyzet megváltozhat, miután a magyar kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta, hogyan költené el az uniós helyreállítási és ellenállóképességi források (RRF) zöld átállást segítő részét (RePowerEU) - és ebből a 2600 milliárd forintból a jelen állás szerint 224 milliárd forint jutna épületenergetikai felújításra.
- Magyarországon a végső energiafelhasználás 30%-a, az üvegházi gázkibocsátás 40%-a épületekhez kapcsolódik, tehát ha el akarjuk érni 2050-re a klímasemlegességi céljainkat, az energiahatékonysági és energiabiztonsági céljainkat, akkor az épületeinkkel kell valamit kezdeni - magyarázta az Euronewsnak Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet független agytröszt vezető klíma- és környezetpolitikai szakértője.
A magyar lakások körülbelül 60%-a családi ház - jellemzően Kádár-kocka - a maradék 40 % fele tégla, a másik fele panellakás. A 2010. óta hatalmon lévő kormányok gyakorlatilag nem vagy alig fordítottak ezek célzott energetikai felújítására, elsősorban az új építésű lakások feltételrendszerének szabályozásával és ezek megvásárlásának támogatásával törekedtek valamelyes előrelépést elérni. Ugyanakkor a magyar klímatörvény 2050-re célul tűzi ki a klímasemlegesség elérését, ami nem lehetséges a lakóépületek energiafogyasztásának nagymértékű csökkentése nélkül.
- A ma Magyarországon álló lakóépületeknek a 80%-a 2050-ben is állni fog, vagyis az energetikai felújításuk elengedhetetlen - mondta az Euronewsnak Csernus Dóra.
Ráadásul nem csak egy szigetelés vagy nyílászáró-csere szükséges, hanem akár 60%-os energiafelhasználás-csökkentést eredményező úgynevezett mélyfelújítás. Az Egyensúly Intézet szakértője szerint jelenleg évente 30 000 lakást újítanak fel Magyarországon, ebből azonban csak 5000 éri el a mélyfelújítás szintjét. A hétéves uniós költségvetés terhére a KEHOP pályázataiból összesen 39 000 lakás felújítására irányzott elő forrásokat a magyar kormány, a RepowerEU keretéből erre szánt összeg összesen 20 000-re lenne elég. Ez azt jelenti, hogy miközben 2050-ig évente 100 000 lakást kellene felújítani ahhoz, hogy érdemi eredménye legyen, a 2029-ig tartó időszakban, a következő 6 évre összesen 60 000, vagyis évi 10 000 felújítására költene a magyar kormány.
A kormány által közzétett tervek szemléletükben sem igazodnak teljesen az uniós klímastratégiához, például abban, hogy 3 gázüzemű erőmű építését is tervezik. Az uniós klímastratégia szerint az első lépcső a fogyasztáscsökkentés, a második a megújuló energiatermelési kapacitás fejlesztése, és csak a maradék, kiegyensúlyozó kapacitásra kell fosszilis erőműveket megtartani, ezek hatékonyságát növelni, illetve az energiahordozók beszerzési forrásait sokszínűsíteni.
- Az Egyensúly Intézet a fejezethez fűzött véleményében azt javasolja, hogy a kormány a gázinfrastruktúra fejlesztésére gázüzemű erőművek építésére szánt összegből elvonva, nagyobb arányban támogassa a lakóépületek energetikai felújítását - mondta az Euronewsnak Csernus Dóra.
A helyreállítási alapból Magyarországnak járó források sorsa részben bizonytalan az Európai Unióval fennálló jogállamisági viták miatt.