A katonai junta vezetése szerint már két szomszédos afrikai ország is mozgósította hadseregét, hogy lerohanják Nigert és megbuktassák a puccsistákat.
HIRDETÉSA nigeri katonai junta vezetése lezárta az afrikai ország légterét, miután lejárt a nyugat-afrikai gazdasági közösség, a ECOWAS adta ultimátum, hogy állítsák vissza a demokratikus rendet. A junta szóvivője a döntést azzal magyarázta, fennáll a veszélye annak, hogy a szomszédos országok katonai beavatkozást terveznek.
A jelenleg hatalmon lévő Nigeri Nemzeti Megmentési Tanács úgy véli, hogy a szomszédos nyugat-afrikai országok megtették a szükséges előkészületeket a katonai invázióhoz, két ország már útnak is indított egységeket a nigeri határ felé. A junta egyelőre elutasítja az ECOWAS és a nemzetközi közösség kérését, hogy helyezzék vissza pozíciójába Mohamed Bazoum elnököt, akit 2021-ben demokratikus úton választott meg a lakosság.
Az AP hírügynökség információi szerint a puccsisták már felvették a kapcsolatot a hírhedt Wagner orosz zsoldosszervezettel, és segítséget kértek tőlük.
Az intervenció ugyanakkor bizonytalan. A szomszédos Nigériában a szenátus más lehetőség megvizsgálására kérte saját kormányát. A szintén katonai junták által irányított Mali és Burkina Faso ellenzi az erő alkalmazását (mint mondták, egy katonai beavatkozás ellenük szóló hadüzenetet is jelent), akárcsak Algéria és Csád, amelyek ugyan nem ECOWAS-országok, de erős hadsereggel rendelkeznek a térségben.
Niger stratégiai jelentőséggel bír az Egyesült Államok, Kína, Európa és Oroszország számára urán- és olajvagyona, valamint a Száhel-övezetbeli iszlamista szélsőségesek elleni harcban betöltött központi szerepe miatt.
Közben tömegek támogatják a puccsistákat is Nigerben. Vasárnap mintegy 30 ezren vonultak a nigeri főváros egyik stadionjába éljenezve az új vezetést. Az emberek Tiani tábornok nevét kiabálták. A tömegben hatalmas éljenzés közepette lefejeztek egy francia nemzeti színekbe öltöztetett csirkét, amely a korábbi gyarmatosítókat szimbolizálta.