Az amerikai hadsereg növelni akarja a rakétái hatótávját. Az elsőszámú jelölt az új hajtóanyagra egy CL-20 nevű vegyület, amit Kína már több fegyvernél is használ.
HIRDETÉSA rendelkezésre álló rakéták hatótávjának növelését tűzte ki célul az amerikai védelmi minisztérium és az Egyesült Államok kongresszusa. A cél az, hogy az amerikai hadsereg a jelenlegi lehetőségeknél távolabbról vehesse fel a harcot Kínával, ha erre lesz szükség.
„Az Indo-csendes-óceáni térségben lévő távolságok és a (kínai) haditengerészet puszta mérete egyértelművé teszi, hogy az Egyesült Államoknak több olyan hajóromboló rakétára van szüksége, amelyek képesek távoli célpontok elérésére" - fogalmazott Mike Gallagher republikánus képviselő, a kínai kommunista párttal foglalkozó képviselőházi bizottság vezetője.
Gallagher szerint a Pentagon túl sokáig ült a babérjain, és még mindig az 1940-es évekből származó rakétatechnikát használ. Pedig minél nagyobb utat tudnak megtenni a rakéták, annál távolabb lesznek az amerikai katonák a potenciális veszélyforrástól.
A republikánusok és a demokraták is támogatják a tervet
A program részleteit még nem hozták nyilvánosságra, de a Reutersnek név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint 20 százalékos hatótávnövelést szeretnének elérni a rakéták hajtóanyagának lecserélésével és a robbanófejek könnyítésével.
Egyelőre úgy néz ki, hogy legalább 13 millió dollárt különítenek el a megfelelő vegyületek tesztelésére, ami elenyésző összeg az USA 886 milliárd dolláros védelmi költségvetésében. A sikeres kísérletek után azonban az állomány felújítása már minden valószínűség szerint dollármilliárdokba fog kerülni.
A finanszírozás pontos részleteit még nem dolgozták ki, de mivel a republikánusok és a demokraták egyaránt támogatják a Kínával szembeni határozott fellépést, valószínűleg nem okoz majd problémát a pénzügyi háttér megteremtése.
A csodavegyület, ami már évtizedek óta létezik
A lehetséges új hajtóanyagok közül leginkább a CL-20 tűnik befutónak, aminek a teljes neve China Lake Compound #20. Az elnevezésnek nincs köze Kínához, legalábbis katonai értelemben nincs: onnan ered, hogy a CL-20-at az amerikai haditengerészet China Lake nevű bázisán fejlesztették ki.
Maga a China Lake egy kiszáradt tómeder Kaliforniában, a Mojave sivatagban, ahol kínai felfedezők bórax után kutattak még a vadnyugati időkben, innen kapta a nevét a terület. A második világháború alatt aztán itt hozták létre a hatalmas haditengerészeti kutatóbázist, amely ma 4500 négyzetkilométeres, nagyobb, mint a magyarországi vármegyék fele.
De vissza a CL-20-hoz: a vegyületet még az 1980-as években fejlesztették ki a támaszponton, de azóta sem használják rakéta-hajtóanyagként - legalábbis az Egyesült Államokban. Az Energetics Technology Center kutatóintézet szerint ugyanis Kínában már elkezdődött a CL-20 tömeggyártása, és fel is használták a vegyületet különböző sorozatgyártott rakéták meghajtására.
Az amerikai kutatók abban bíznak, hogy a CL-20 nagyjából 20 százalékkal meg tudja növelni a a rakéták hatótávját a hagyományos, HMX (oktogén) vagy RDX (hexogén) robbanó nitramin vegyületekhez képest. Ráadásul a CL-20 kevesebb füsttel ég, így álcázási szempontból is jobban használható.
Nem mindenki örül a fegyverkezésnek az Egyesült Államokban
Az egyelőre még nem egyértelmű, hogy mely fegyverek esetében cserélnék le a hajtóanyagot, de szó van nagy hatótávolságú, hajók ellen bevethető rakétákról, levegő-föld rakétákról és az ukrán katonák által is sokat használt, tankelhárító Javelinekről is.
Bár a tervet illetően még kevés a konkrétum, egy fegyverkezésellenes civil szervezet máris kifejezte nemtetszését. Az Action on Armed Violence ügyvezető igazgatója, Iain Overton szerint a halálos fegyverek továbbfejlesztése egyáltalán nem tekinthető fejlődésnek:
„Szokták mondani, hogy a történelem ismétli önmagát, a fegyverkezési versenyek pedig mindig rosszul végződnek. A nagyobb, halálosabb fegyverek növelik a biztonságunkat? A válasz egyértelmű: nem. Az elmúlt évtizedben, amikor robbanószereket vetettek be lakott területen a világ különböző pontjain, a halottak és sérültek 90 százaléka civil volt" - érvelt Overton.