Ahogy az haute cuisine-t amerikai módon újrafogalmazó világhírű séf, Thomas Keller mondta: "a receptnek nincs lelke - neked, a szakácsnak, kell lelket vinned belé."
HIRDETÉSMenjünk a világ bármely országába, olyan ételekkel fognak bennünket etetni, amelyek ízelítőt adnak az ottani életből és kultúrából. Katarban sincs ez másképp. De hogyan válik egy étel helyi étellé, és hogyan fejlődnek a más nemzetekkel folytatott kereskedelem révén? Ennek jártunk utána.
Riporterünk, Charlotte Dubenskij a Zekreet-félszigeten forgatott. A sivatagi hőségben mindig jólesik egy korty arab kávé. Katarban ez a vendégszeretet jele is egyben. Ez a kávé azonban nem hasonlítható semmihez, amivel korábban találkoztunk. A színe sárga, majdnem olyan, mint egy halvány szalmaszál. Krémes, finom, könnyű állaga van, és van benne egy csipetnyi fűszer. Interjúalanyunk, Khaled Al Rayes profi módon készítette el. "A régióból származó kávé valójából jemeni. Sárga színű, mert nagyon enyhén pörkölik. A fő ízeket pedig a fűszerek adják hozzá. Észrevehető egy csipetnyi kávé. Aztán ott a kardamom, a fűszerek, amelyek gazdagságot adnak neki. Na meg a koffein" - magyarázta Khaled.
Dohában pedig Randa Sheik volt a stáb kalauza, aki tradicionális katari étkeket mutatott: machboost, saloonát, madroubát és hareest, amely egyik legidőigényesebb helyi étel. Körülbelül négy órába telik az elkészítése. Voltaképp főtt magvak csirkével vagy más hússal.
"Mivel Katar sivatag volt, nem volt önellátó. Nem tudott saját magára támaszkodni, és a különböző termékeket külföldről kellett importálnia. Tehát vannak olyan fűszereink, mint például a kurkuma és a kömény. Ezeket Indiából hozták. A rózsavíz Iránból származik. Szóval gyakorlatilag különböző országból importálunk például rizst, kenyeret, csirkét, húst, majd ezeket a magunk módján kombináljuk, hogy fantasztikus és finom ételeket készítsünk" - mondta.
Az évszázadok során Katar hagyományos ételei a világ minden tájáról származó termékekkel gazdagodtak. Az olyan fűszerek, mint a gyömbér, a csillagánizs és a feketebors az indiai szubkontinensről érkeztek a tengeren át. A fokhagyma és a kömény a sivatagból, Levantéból. A loomi, a szárított lime pedig Ománból. És bár ezek a termékek a katari konyha alapvető összetevőivé váltak, még mindig nagy az igény arra, hogy még több fűszer- és ételfajtát hozzanak be a határokon túlról.
A Katari Nyári Vásáron minden évben többszáz árus gyűlik össze a világ minden tájáról, hogy bemutassák és eladják hazájuk termékeit, a vibráló fűszereket, a nemzetközi élelmiszereket, sőt ékszereket és kézműves termékeket is beleértve.
A két héten át tartó vásáron a helyiek és a katari lakosok is számos nemzetközi ínyencséget kóstolgathatnak, és jó esetben haza is vihetik azokat. Yunis Ghallab jemeni fűszermester. Több mint egy évtizede jár a Nyári Vásárra, minden évben büszkén hozza el a legjobb jemeni termékeket, köztük a "folyékony aranynak" nevezetteket. "Mindig hozunk jemeni mézet, ami a maga nemében az első számú méz, Sidr-mézet és barna mézet. Vannak különleges fűszereink, például a machbooshoz használhatosak. Fehér rizshez is készítünk keverékeket" - mondta.
Noor Al Mazroei séf a saját ételallergiáját használta kiindulópontként a hagyományos receptekkel való kísérletezéshez. Konyhájában mutatta meg stábunknak, hogyan készíti el a népszerű katari ételek egészséges változatait. "Úgy gondolom, jogunk van ahhoz, hogy az ételeket úgy fogyasszuk, ahogy azt az estleges ételintoleranciánk megengedi. Én ebben hiszek. Receptjeimmel így szélesebb közösséghez jutok el, és közben a tradíciót is őrzöm" - hangsúlyozta.