'Ukrajna óta' egymást érték az orosz sportolók korlátozásai. Moszkva most azt mondja, hogy ebből elég, és csak akkor vesznek részt a párizsi nyári játékokon, ha meghívást kapnak, de még akkor se biztos. Közben egyre több orosz sportoló vált állampolgárságot, hogy versenyezhessen.
Az orosz sportolók nem hagyják cserben hazájukat az Olimpia kedvéért
HIRDETÉSOroszország nem utasítja el az olimpiai részvételt, és reméli, hogy meghívást is kap Párizsba, de ez nem jelentheti azt, hogy eleget kell tennie a nyugati világ „megalázó követeléseinek”.
Ezt Dmitrij Csernyisenko miniszterelnök-helyettes nyilatkozta, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy a zászlótól és a himnusztól való megfosztás után még azt is elvárják az orosz sportolóktól, hogy „nyilatkozzanak az ukrajnai különleges művelet” elutasításáról”.
A politikus szavait árnyalja, hogy április végén a Nemzetközi Nyári Olimpiai Sportszövetségek Szövetségének (ASOIF) elnöke, Francesco Ricci Bitti kijelentette, hogy az oroszok nem kényszerülnek arra, hogy írásban elítéljék az ukrajnai inváziót, csak azt várják el, hogy feleljenek meg a semlegesség kritériumainak. „Nem igaz, hogy kérjük tőlük, hogy jelezzék a háború ellenzését, hiszen mi is tudjuk, hogy Oroszországban emiatt büntetőeljárás alá lehet kerülni” – magyarázta Beatty.
Jogi értelemben egy ilyen rendelkezés valóban diszkriminatív lenne
Azért mert más országok versenyzőitől nem várnak el politikai állásfoglalásokat, pedig bizonnyal köztük is vannak olyanok, akik rokonszenveznek Vlagyimir Putyinnal és/vagy az ukrajnai háborúval. Egy ilyen megkülönböztetés hasonló lenne ahhoz, hogy egyes nemzetek sportolóit alávetik a doppingellenőrzésnek, míg másokat nem.
Március 28-án a NOB végrehajtó bizottsága azt javasolta, hogy a nemzetközi szövetségek semleges státuszban engedjék a nemzetközi porondra azokat az orosz és fehérorosz sportolókat, akik nem támogatták az ukrajnai hadműveletet, illetve zárják ki azokat, akik megtették.
A NOB végrehajtó testülete azt is javasolta, hogy a fegyveres erőkkel vagy nemzetbiztonsági szervekkel kapcsolatban álló sportolókat mindenképpen zárják ki. A NOB javaslatai tájékoztató jellegűek, és az oroszok nevezési feltételeit az egyes nemzetközi szakszövetségek határozzák meg. Mindezeket Thomas Bach, a NOB elnöke közölte a sajtóval.
A ma ismert állás szerint a július 28-ig kiküldésre kerülő meghívók címzettjei között Oroszország és Belarusz nem lesz ott, miként Guatemala sem. Utóbbi ország esetében enyhülhet a szigor, miután a közép-amerikai ország szinte brutális eszközöket vetett be a drogcsempész és emberkereskedő bandák ellen.
Az orosz miniszterelnök-helyettes megjegyezte, hogy nem látja értelmét annak, hogy bíróság előtt támadják meg az orosz sport elleni szankciók jogszerűségét, de gyűjtik az adatokat és a bizonyítékokat egy esetleges későbbi eljárás lefolytatásához.
Liverpool fájdalmas volt a világbajnoknőnek, és sokan kerülő utakat is keresnek
A RIA Novosztyi által megkérdezett sportemberek legtöbbje nem is érti világosan, hogy - stílszerűen szólva - most mi a pálya. „Mehetünk? Nem mehetünk? Milyen feltételek mellett igen, és milyen esetben nem? És lehetünk oroszok, vagy be kell állni valami fedőcsapatba?” - kérdezik a versenyzők, akik addig is folytatják a felkészülésüket, mert az eseményekbe amúgy sincs beleszólásuk.
Tavaly a tornász világbajnoknő, Alekszandra Melnyikova esett el a lehetőségtől, hogy megvédje címét a világversenyen, aminek Liverpool adott otthont. A jelenleg zajló marokkói Pánarab Játékokon viszont felmerült a gyanú, hogy a szíriai csapatban -elváltoztatott néven - orosz sportolók léptek fel.
Egy Twitter-felvétel szerint a szír csapatban pályára lépett Daria Malkova kerékpárosnő, aki még orosz címert is viselt, és megjelent három másik sportolónő, akik Szíria színeiben indultak gerelyvetésben és úszásban. A Szíriai Sport Hivatal azt állítotja, hogy a versenyzők valóban neveztek, de jelentkezésüket elutasították.
Korábban orosz és fehérorosz sportolók indulhattak a 2023-as Hangcsou-i Ázsiai Játékokon Kínában, de csak semleges zászló alatt, 500 főre limitált kontingenssel. Éremre nem számíthattak, de elvileg lehetőségük volt kvalifikálni magukat a párizsi játékokra.
Februárban 35 ország, köztük az USA, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Japán képviselői emeltek szót az orosz sportolók nemzetközi versenyeken való részvétele ellen.
Több mint 200 orosz sportoló változtatta meg állampolgárságát a háború kezdete óta
Ám közülük legalább 204-nek sikerült sportállampolgárságot változtatnia az elmúlt év során. A zászlót váltott sportolók többsége a sakkozók közül került ki - összesen 141 fő. A legerősebb név köztük Alekszandra Konsztantyinovna Kosztyenyuk svájci -orosz sakkvilágbajnok, Európa-bajnok, aki a válogatottal is háromszor volt világgyőztes. Kosztyenyuk játszhat svájci zászlóval az asztalán.
A nemzetet váltó sportolók leggyakrabban Izraelt választották – ez 25 fő. A második helyen Szerbia éll (19 sportoló), a harmadikon pedig Németország (13).
A sakkozók után a műkorcsolya és a lovassport "disszidensei" következnek. Diana Davis műkorcsolyázónak a szövetség engedélyezte, hogy párjával, Gleb Smolkinnal a grúz válogatottba igazoljanak.
Nemzetet váltott Anasztasia Szimakova, kétszeres junior ritmikus gimnasztika világbajnok. Oroszország továbbá elveszített 4 embert a motorsportban és szinte minden sportágban legalább 1-2 főt.
A NOB hagyományosan egy évvel a játékok kezdete előtt ad ki meghívást az olimpiai részvételre. A 2024-es nyári olimpiai játékokat július 26. és augusztus 11. között rendezik Párizsban, immár harmadszor.