Példátlan mértékű az orosz tábornoki kar vesztesége az ukrán frontokon. Az ukrán vezérkar szerint egy év alatt az orosz haderő több tábornokot veszített el, mint 1945 óta összesen a különféle konfliktusokban.
HIRDETÉSAz orosz tábornokok veszteségei Ukrajnában arányaiban ma már magasabbak, mint az 1941–45 közti áldozatok.
A történészi számítás alapja az, hogy 2. világháború keleti frontján a Szovjetunió 5 év alatt 410 tábornokot veszített el, miközben 11 millió katonát irányított, vagyis ötször annyi idő alatt ötvenszer annyit, mint amennyit ma mozgatnak Ukrajnában. Ehhez arányítva a jelenlegi tábornoki veszteség nagyon magas, és erősen valószínű, hogy a sorozat nem ért véget a tegnapi esettel.
Az ukrán katonai hatóság számítása szerint az invázió során eddig 15 orosz tábornok vesztette életét, és ebből ötöt az orosz védelmi minisztérium meg is erősített.
A katonai szempontból fölösleges vérveszteségek fő oka az, hogy a csapatparancsnoki állomány alacsony képzettsége és tapasztalatlansága miatt a tábornokoknak gyakran személyesen kell megjelenniük a harctéren, ahol pontosan akkora veszélynek vannak kitéve, mint bármely köznapi sorkatona.
A szükségtelen kockázatvállalás mögött az áll, hogy nagyon erős a moszkvai nyomás és elvárás a hadműveletek dinamikáját illetően, aminek a csapatok nem mindig tudnak eleget tenni.
A legújabb áldozat Oleg Cokov altábornagy (51), a nagy presztízsű Zsukov rend kitüntetettje, akit Bergyanszk kikötővárosban ért ukrán rakétatalálat, Mariupoltól 70 kilométerre.
A katonai elemzők szerint a magas veszteségek mögött felismerhetők a nyugati katonai titkosszolgálatok is, melyek folyamatosan követik a magas harcértékű személyeknek, elsősorban a tábornokoknak és a nagyobb egységek parancsnokainak mozgásait.
Tavaly márciusban például egy ukrán mesterlövész ölte meg Andrej Szuhovetszkij vezérőrnagyot, a 41. kombinált hadsereg parancsnokát, akinek elvileg semmi dolga nem lett volna a környéken, de a nem várt ukrán ellenállás és a csapatok körében kitört zavarodottság miatt hirtelen a frontra kellett sietnie, hogy intézkedjen az alakulatok újrarendezésében.
A rajtaütések legtöbbje nem következhetett volna be előzetes hírszerzési információk nélkül, mert például Szuhovetszkij teljesen váratlanul jelent meg a helyszínen, ahol a mesterlövész már várta.
Andrej Szimonov dandártábornoknak sem kellett volna ukrán csapdába esnie egy taktikailag jelentéktelen falu szélén, miként a Wagner-csoport egyik tábornokának sem kellett volna MiG-25 harci gépet vezetnie Luhanszk felett.
A tegnapi újabb veszteség előtt Roman Kutuzov altábornagy volt a legmagasabb rangú áldozat, aki szintén egy kis falu közelében esett el, június elején.
A tábornokok sorozatos elveszítése nagyon megnehezíti a vezetés pótlását, és ezért is kényszerül Vlagyimir Putyin szinte szakadatlan személycserékre és átcsoportosításokra a tábornoki karon belül.
Ki volt a legújabb áldozat?
Cokov altábornagy egy katonatiszt fia volt, akit gyakran helyeztek át egyik helyőrségből a másikba, így kisfiú korától katonai környezetben élt.
Pályafutását a szibériai körzetben kezdte, majd hamarosan a csecsen frontra került. Ettől kezdve pályája gyorsan ívelt felfelé, és a Frunze Katonai Akadémia elvégzése után újra a csecsen frontra vezényelték. 2006-ban már a Különleges Gárda lövészhadosztályának élére került.
Pályafutása ekkor kissé megtorpant, amikor kiderült róla, hogy 11 önkéntest szervezett be, akik felvették a szerződéses díjat, és annak jókora részét leadták Cokovnak. Mintegy 80 ezer rubelről volt szó, de az illető személyek sosem léptek szolgálatba, hanem felszívódtak.
A Cokov elleni sikkasztási vádirat elkészült, de tárgyalásra nem került sor, és 2011-ben már a 33. lövészdandár vezérkari főnökeként tűnt fel. Miután megszerezte a nemzetbiztonsági és nemzetvédelmi képesítést is, érdemes lett a tábornoki rangra.
Cokov az ukrajnai invázió első napjától részt vett a támadásban, és többször is keltették halálhírét. Nevéhez elsősorban rakétatámadások vezénylése kötődött, majd a Nyugati Katonai Körzet parancsokhelyettesévé lépett elő, ami a második legfontosabb beosztás a frontszakaszon.
A tábornok halálhírét a mariupoli orosz vezetés képviselője jelentette be. Szavai szerint a tábornok „300 éves volt", de most utolérte a végzet.