Továbi erőforrásokat kap a rendőrség, korlátozzák a rendezvényeket és a külvárosi fiatalok közösségi hálózatait.
HIRDETÉSPéntek délután a krízistanácskozást tartott Emmanuel Macron francia elnök a Nanterre-ben egy rendőr által igazoltatás során megölt tinédzser, Nahel halála miatt kitört erőszakos tiltakozáshullám miatt.
Az elnök szerint az elharapózó és egyre erősebb tiltakozások már rosszabb biztonsági helyzetet eredményeztek, mint amit az ország 2005-ben megtapasztalt. Macron azt mondta, tabuk nélkül hajlandó mindent megtenni azért, hogy fenntartsa a rendet Franciaországban. Macron az EU-csúcs vége előtt távozott az államfők tanácskozásáról, hogy válságtanácskozást tartson Párizsban, amely egy órakor kezdődött.
Előzetesen sokan azt várták, hogy Macron akár rendkívüli állapotot is bevezethet, ehhez képest az elnök továbbra is részben az indulatok csillapítására koncentrált. Elsősorban a szülők felelősségérzetére hivatkozott, hogy tartsák otthon a gyermekeiket, ugyanakkor az mondta, hogy a legszilárdabban elítéli azokat, akik kihasználják a jelenlegi helyzetet arra. hogy aláássák a rendet és rátámadjanak a nemzet intézményeire.
A francia elnök hangsúlyozta, hogy a belügyminiszternek, Gérald Darmaninnek további erőforrásokat bocsát a rendelkezésére. Több tömegrendezvényt lemondanak,de nem részletezte, melyeket. Az elnök külön kitért arra, hogy az olyan fiataloknak szóló közösségi hálózatok, mint a TikTok vagy a Snapchat fontos szerepet játszanak az eseményekben. Macron szerint az ezekre felkerült videókat sok fiatal utánozza, és kicsit olyan érzése van, hogy sok fiatal a videojátékok világában élve a jelenlegi helyzetet is úgy éli meg, mintha egy videojátékban lenne, ezért felszólítja ezeket a platformokat a legézékenyebb tartalmak moderálására.
A megmozdulások, amelyek gyújtogatásokkal, fosztogatásokkal és súlyos károkozásokkal járnak, szinte az ország egészére kiterjedtek és eszkalálódtak a keddi incidens óta, amikor egy francia rendőr agyonlőtt egy észak-afrikai származású tinédzsert. csak péntekre virradó éjszaka 875 embert tartóztattak le a zavargésok során, több mint 2000 autót gyújtottak fel és közel 500 épületet rongáltak meg, például felgyújtották Marseille legnagyobb közkönyvtárát.
Miközben Macron a Nahel nevű, algériai származású futár lelövését elfogadhatatlannak nevezte, a rendőrszakszervezetek ezt az ártatlanság vélelmének megsértéseként értelmezték. A rendőrt őrizetbe vették, ugyanakkor az ügyvédei szerint meggyőződése volt, hogy jogosan használta a fegyverét. Az elnök nyilvánvalóan arra tett kísérletet, hogy lecsendesítse a külvárosok indulatait, de ez érezhetően nem sikerült. A zavargások résztvevői a belügyminiszter, Gérald Darmanin lemondását követelik, mert az ő nevéhez kötik a szerintük rendszeres rasszista rendőri erőszakot. Ugyanakkor az erőszak eszkalációja miatt valószínűbbnek tűnik, hogy Macron keményebben lesz kénytelen fellépni.
A szélsőjobb francia pártjai készek learatni a helyzetben rejlő politikai hasznot, az elnökválasztás első fordulójában még a szélsőjobb jelöltek között is második helyre szorult Erich Zemmour például hosszú nyilatkozatban taglalta, mennyivel jobb lenne a helyzet, ha most ő lenne az elnök: eleve megfékezte volna a migrációt, és a zavargások első napja után bevezette a rendkívüli állapotot.
Már Macron bejelentése előtt érezhető, hogy a francia hatóságok korlátozásokkal is támogatják a készülő kormányzati intézkedéseket: a párizsi,marseilles-i és a lyoni agglomerációban is leállítják a tömegközlekedést este nyolc után.