Kanada, Nagy-Britannia, Svédország és Ukrajna a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul Irán felelősségre vonása végett, amiért 2020-ban lelőttek egy ukrán repülőgépet Teherán közelében, 176 ember halálát okozva.
Az ügy precedens értékű, mert az Iráni Iszlám Köztársaság még soha és semmilyen cselekményért nem került nemzetközi bíróság elé
HIRDETÉS2020. január 8.-án történt, hogy az Ukrán Nemzetközi Légitársaság 752. számú járatát halálos rakétatámadás érte, Teheránból Kijevbe való felszállása után. Az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda csapása megölte a gép összes utasát és a személyzet 9 tagját.
Az ukrán légijárat legtöbb utasa kanadai, brit, svéd és ukrán állampolgár volt, és ez a négy állam nyújtott be együttes keresetet csütörtökön Irán ellen a nemzetközi bíróságon.
A tragédia után Irán két napon át tagadta részességét az ügyben, de a nemzetközi hírszerző ügynökségek egyértelműen bizonyították, hogy az Iszlám Forradalmi Gárda egységei lőtték ki a két föld-levegő rakétát a járatra.
Teherán később azzal védekezett, hogy katonái „felfokozott lelki állapotban” voltak amiatt, hogy öt nappal előtte Donald Trump amerikai elnök dróntámadást rendelt el Kászem Szulejmáni iráni gárdatábornok megölésére, aki titkos tárgyalásokra érkezett Bagdadba az iraki miniszterelnökkel.
Egyes feltevések szerint Abu Mahdi al-Muhandis Hezbollah parancsok volt a támadás célpontja, és az amerikaiak nem is tudták, hogy Szulejmani is gépkocsijában utazik.
Szulejmáni meggyilkolását válaszcsapások követték iraki amerikai egységek ellen, és az iráni haderők fokozott harckészültségben álltak.
A pszichés okok mellett (ijedtség, fáradtság, káosz) Irán technikai magyarázatokkal is igyekezett felelősségét csökkenteni, mondván, hogy a halálos találatot egy rosszul beállított radar és a légvédelmi üzemeltető hibája okozta.
Iránnak lett volna módja elkerülni a hágai bíróságot
Az 1971-es Montreali Egyezmény szerint, ami a polgári légijáratok utasait ért erőszakos cselekményekről rendelkezik, Iránnak lett volna módja arra, hogy választottbírósági eljárásnak vesse alá magát. Egy ilyen lehetőség határideje szerdán lejárt, és ezt azonnal követte a hágai perindítás.
Korábban Irán azzal a kifogással bújt ki az eljárás alól, hogy egy kanadai bíróság már megítélt kárpótlást néhány utas családjának, és ezzel eleve megállapították Teherán bűnösségét. (Tavaly egy Ontarioi bíróság 107 millió kanadai dollárt ítélt meg hat áldozat hozzátartozóinak.)
Az eljárás nehézségét fokozta, hogy Kanada és irán 2012 óta nem áll diplomáciai viszonyban, miután Ottawa a terrorizmus áldozatainak védelméről hozott törvénye értelmében felmondta a kapcsolatokat. Az azóta eltelt évtizedben Kanada többször is szankciókkal sújtotta a teheráni rezsimet és tiltólistára helyezett több iráni állampolgárt.
A Trudeau-kormány tett néhány kisebb erőfeszítést a kapcsolatok helyreállítására, de ezek rendre meghiúsultak. A normalizálás esélyei újra mélypontra kerültek, amikor Irán jogtalanul bebörtönzött egy kanadai-iráni szociológust, akit kémkedés vádjával tartóztattak le Teheránban. Kavous Seyed-Emami nem sokkal később rejtélyes körülmények között meghalt az őrizetben, amit Teherán öngyilkosságnak állított be.