Prigozsin azt üzente bizalmasain keresztül, hogy „majd jelentkezik”, de még nem tudni honnan és mikor. További sorsáról ellentmondó találgatások léteznek. Extrém esetben akár Izraelben is kiköthet, mert megfelel a zsidó bevándorlási követelményeknek, de ennek lehetősége csupán elméleti.
HIRDETÉSA TELEGRAM csatorna tegnap este arról beszélt, hogy Sojgu védelmi miniszter környezetében pánikszerű a hangulat, és a visszaélésekkel kapcsolatos anyagokat az FSzB (a Szövetségi Biztonsági Szolgálat) vizsgálja. Sojgu őrizetbe vételét is híresztelték. Sojgu - hasonlóan a többi felsővezetőhöz - a fegyveres lázadás közben nem jelent meg a nyilvánosság előtt.
A védelmi minisztérium közzétett egy videót, amin Sojgu Ukrajnában osztogat parancsokat, de erről mások azt állítják, hogy a felvétel "konzerv", és még a Wagner-lázadás előtt készült.
Gyönge lábakon álló alku - garanciák nélkül
A Kreml egyik udvari propagandistája, Dmitrij Kiszeljov arra emlékeztet, hogy a Prigozsinnak tett lelépési ajánlatot nem Vlagyimir Putyin, hanem a belarusz vezető kínálta fel, Putyin „áldásával’. A publicista szerint az alku nem köti az orosz elnököt, ezért Prigozsin továbbra is büntethető. Putyin csak időt akart nyerni, nem pedig kegyelmet adni.
A nyilatkozónak vélhetően igaza van, mert az orosz törvények nem nyújtanak lehetőséget az elnöknek, hogy szóbeli felmentéseket adjon súlyos bűncselekmények elkövetőinek. Ez az Egyesült Államokban sem lehetséges.
Állítólag Prigozsin megpróbálta felvenni a kapcsolatot Putyinnal, de az elnök "nem akart vele beszélni". A zsoldosvezér Nyikolaj Patrusevvel, a Védelmi Tanács titkárával és a fehérorosz nagykövettel egyeztetett, és ezt követte a Lukasenkával történt telefonbeszélgetés.
Azt sem tudni, hogy készült-e a felek által közösen szignált írásos dokumentum vagy kötelezvény. Az Állami Duma egyik képviselője szerint a Wagner feloszlatása bolondság lenne, és egyben ajándék a NATO-nak és Ukrajnának.
Egyelőre csak kimondott szavakról hallottunk, de konkrétumok nem ismertek. Prigozsin hívei létrehoztak egy chat boxot a Telegram csatornán (itt látható), amiben azt állítják, hogy Putyin beleegyezett a lázadók legfőbb követelésébe, azaz Sojgu védelmi miniszter és Geraszimov vezérkari főnök leváltásába, és megígérte büntető eljárás alá vonásukat is a wagneristáknak okozott veszteségekért.
Putyin egykori életmentő testőre lehet az utód?
A magukat beavatottnak nevező kommentelők már meg is jelölik Sojgu valószínű utódát Alekszej Gyumin (50), a Tula-i terület kormányzójának személyében. Ha a feltevés valós, akkor egy olyan kipróbált káder lesz az új védelmi miniszter, aki egy alkalommal megmentette az elnök életét egy hatalmas barnamedve támadásától.
Gyumin egy egész tárat kilőtt a vadállat lábába, aki éppen Putyin bungalójának ajtaján készült benyitni. „Nem volt szívem megölni egy ilyen remek állatot, és az elnök meg is dicsért ezért" – mesélte később Gyumin.
A politikust felkészült szakértőnek tartják, aki az elnöki biztonsági szolgálat után a hadsereg vezérkarában is dolgozott. Állítólag ő szervezte meg 2014 februárjában Viktor Janukovics ukrán elnök kimenekítését is Kijevből. [Gyumin amúgy jelenleg amerikai és brit szanciók alá vetett személy.]
Ami Prigozsint illeti; olyan nincs, hogy rátámadsz a hatalomra, és utána elsétálhatsz
A Prigozsinénál méretekkel kisebb ellenállások is elnyerték 'jutalmukat' az elmúlt 20 év során. Ha Putyin futni hagyja Prigozsint, az olyan üzenet lenne, hogy az elnöki hatalom védtelen, gyöngül, és felkészületlen a belső konfliktusokra.
A lázadás befejezéséről szóló alku – vélhetően – kényszer vagy fenyegetés hatására jött létre, hiszen előtte 24 órával Prigozsin még teljes magabiztossággal ígérte meg Moszkva bevételét, a katonai vezetés nyilvános kivégzését, és azt, hogy az orosz lakosság mellé fog állni a küzdelemben. (Amúgy valamennyi jelentés szerint a lakosság mindenütt spontán örömmel fogadta a wagneristákat, ami igencsak elgondolkodtató a Kreml számára.)
Láthatóan a válság azonnali lezárása volt a fő cél, mielőtt a helyzet végleg elfajulna, és visszaütne az ukrán frontra, vagyis mielőtt Zelenszkij kihasználhatná az oroszországi káoszt. [Emlékeztetőül: Oroszország pont 100 éve jutott túl utolsó polgárháborúján, a bolsevikok győzelmével, és 80 éve nem volt a földjén támadó hadsereg.]
Egyes vélekedések szerint a Wagner csapatai áttelepülhetnek Belaruszba, de erre még semmilyen konkrét bizonyíték vagy adat nincs.
Nem tudható, hogy Prigozsin vihet-e magával Belaruszba valamilyen testőrséget, amely a biztonságáról gondoskodik. Az is kérdés, hogy Lukasenka megengedi-e azt, hogy az alakulatok ne az ő parancsnoksága alá kerüljenek, és kétséges, hogy kíván-e országa területén egy kontrollálatlan rablóbandát. Figyelmeztetés lehet számára, hogy amit az előző napokban a Putyin-rendszerrel szemben elkövettek, azt vele is megtehetik.
Nem mellesleg Lukasenka és Prigozsin személyes viszonya is messze áll a felhőtlen jelzőtől. Három évvel ezelőtt, a fehérorosz választások során Lukasenka azzal vádolta meg a szervezetet, hogy beavatkozik a választási folyamatba, és le is fogatott 33 Wagner-zsoldost.
Az akkori minszki hivatalos közlemény szerint a választási kampány során több, mint 200 wagnerista fegyveres érkezett Fehéroroszország területére, hogy destabilizálják a helyzetet. Elfogásukról a belarusz biztonsági szervek videót is közzé tettek.
HIRDETÉSArra sincs semmilyen biztosíték, hogy ha eloszlik a lőporfüst, Moszkva nem húzza elő a hazaárulás-kártyát amiatt, hogy Prigozsin korábban felajánlotta az ukrán hírszerzésnek, hogy elárulja nekik orosz alakulatok geolokációs adatait, és cserébe az ukránok adják fel neki Bahmutot, ahol a Wagner hatalmas vérveszteségeket szenvedett el.
A lázadás bukása ellenére Prigozsin személye és hadereje továbbra is tényező marad - ami folyamatos veszély Putyinra és a rendszerre
A Wagner hivatalos feloszlatása vagy leszerelése nem szerepel az alku pontjaiban. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő csak annyit közölt, hogy a Moszkva elleni vonulás miatt a csapatoknak „nem kell jogi lépésekkel” szembenézniük, és a Wagner-harcosok majd szerződést írnak alá az orosz védelmi minisztériummal.
Ezzel szemben létezik már olyan híresztelés, hogy az orosz hatóságok megkezdték a wagneristák letartóztatását, árulás címén. Ez azért ellentmondásos, mert maga Lavrov külülgyminiszter mondta el több fórumon is, hogy a Wagner egy privát cég, aminek nincs köze az orosz államhoz vagy hadsereghez. Ha ez valóban így lenne, akkor viszont lázadást sem tudna elkövetni.
Egy magas szintű ukrán elemzés szerint a Wagner osztódása, szétszakadása fog bekövetkezni, vagyis maradnak Prigozsinhoz hű emberek, de lesznek átállók vagy „lelépők” is. A wagnerista pilóták egy része például közölte távozását, mert nehezményezik, hogy földi csapataik több orosz helikoptert és két szállítógépet is lelőttek orosz területen.
A Wagner értékes zsákmány lenne az orosz hadseregnek
Az orosz hadvezetés újra megkísérli majd integrálni a Wagnert az orosz haderőbe, de ez nem lesz könnyű feladat. Éppen ez a terv volt az, ami néhány hete kiváltotta Prigozsin egyik legdurvább dührohamát, mert ezzel elveszítette volna parancsnoki jogait a saját katonái fölött.
HIRDETÉSA zsoldosok a Wagner keretében mintegy tízszeresét keresik annak, amit az orosz szerződéses katonák, és ha a wagneristáknak ugyanilyen feltételeket kínálnak, a harci motivációjuk erősen kétséges lesz.
Kérdés az is, hogy a Wagner külföldre telepített fegyveresei (20-40 000 fő) szétszélednek-e, és hová csatlakoznak. Őket Prigozsin nem tudja majd Minszkből irányítani, ahol feltehetően szoros ellenőrzés és információs kontroll alatt áll majd.
A csapatok csillagászati bevételeket termelnek számára azokban az országokban, ahol ásványi kincsek - arany és ritkafémek - fejében segítik a kétes legitimitású rendszerek vagy katonai vezetők fennmaradását (Szíria, Mali, Közép-Afrikai Köztársaság, Líbia, Burkina Faso). Szíriában (mint korábban az ISIS) olajat és gázt is elfogadnak fizetségül, amit Törökországon vagy Irakon keresztül értékesítenek.
A zsoldoscsapat afrikai befolyásának erejét mutatta, hogy május végén a Malit irányító katonai junta felszólította az Egyesült Államokat, hogy fejezze be Wagner-ellenes „uszító kampányát”, mert az országban nincsenek is zsoldosok, hanem a moszkvai kormánnyal kötött védelmi egyezmény alapján vannak jelen orosz fegyveresek.
Ebből egy szó sem igaz, mert a Wagner alakulatai 2020 óta folyamatosan járőröznek, akcióznak és gyilkolnak az országban, de saját jelvényeik alatt.
HIRDETÉSEmlegetnek egy „zsidó szálat” is, de az nagyon vékonyka
Igor Girkin, a szakadár kelet-ukrajnai erők egyik parancsnoka – aki a kijevi helytartó szerepére pályázik Oroszország győzelme esetén – úgy kommentálja a lázadást, hogy Prigozsin nem is lenne alkalmas állami szerepre, mivel „nem orosz”.
Ha kimondatlanul is, a nemzetközi elfogatóparancs alatt álló terrorvezér Prigozsin zsidó származására utalt ezzel. Megemlítette, hogy az orosz nép legnagyobb történelmi szenvedéseit nem orosz, hanem zsidó, grúz vagy ukrán vezetők idézték elő.
A Wagner vezére nem kérkedett zsidó felmenőivel, de nem is titkolta. Mivel apja (és mostohaapja is) zsidó származású volt, így az izraeli Visszatérés törvény (1950) szerint elvileg jogosult a bevándorlásra (alija). Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy élni is fog vele, noha a Szovjetunió széthullása után sok orosz állampolgár választotta ezt a lehetőséget.
Ők alkotják Izrael egyik legnagyobb etnikai tömbjét, amit 900 ezer és másfél millió közé becsülnek. 2022/23-ban az Oroszországból érkező zsidó jogosultak száma megugrott, és elérte a havi hatezret. Ez az ukrajnai háború előtti átlag hatszorosa.
Az Izraelbe bevándorolt oroszok politikai tömböket is létrehoztak, melyek közül az első igazán sikeres Natan Saranszkij pártja volt, amely 7 mandátumot szerzett az 1996-os választásokon, majd később beolvadt a jobboldali Likudba.
HIRDETÉSA legújabb periódusban Avigdor Lieberman orosz származású politikus játszik jelentős szerepet, aki a külügyminiszteri tárcáig is eljutott. Jelenleg Netanjahu miniszterelnök egyik legélesebb kritikusa, akinek azt kívánta májusban, hogy a „pokolban égjen”.