Magyarország újabb mentességet harcolt ki egy orosz cégnek, amely így folytathatja a budapesti metrókocsik karbantartását. A legújabb uniós szankciókkal megakadályoznák az eddigi büntetések kijátszását.
HIRDETÉSMagyarország kérésére mentességet kapott az orosz Metrovagonmas az Oroszországot sújtó kereskedelmi korlátozások alól. Ezt egy a neve elhallgatását kérő brüsszeli forrás erősítette meg újságíróknak.
Bár az orosz cég nem szerepelt az EU szankciós listáin, a tevékenységét nehezítette az unió által kivetett exportkorlátozás. Ugyanis a karbantartáshoz szükséges egyes termékek az uniós szankciós listáján szerepeltek. Vagyis ezeket nem lehetett Oroszországból Magyarországra szállítani. Ez alól most a magyar kormány kérésére kapott mentességet a cég az EU 11. szankciós csomagjának keretein belül.
"A magyarországi metrót részben Oroszország tartja karban, és most megengedtük azt, hogy ezt a karbantartást folytathassák" – mondta a brüsszeli diplomata.
Így az orosz cég folytathatja a budapesti metró karbantartási munkálatait. Az egyelőre nem világos, hogy Magyarország ezért a lépésért cserébe egyezett-e bele az újabb szankciós csomagba, amelynek elfogadását Szijjártó Péter korábban ellenezte. A külgazdasági és külügyminiszter májusban még azt mondta, addig tárgyalni sem érdemes a szankciókról és az Európai Békekeszköz újabb 500 millió eurós részletének kifizetéséről Ukrajna számára, amíg az OTP Bank szerepel a háború külföldi támogatóinak ukrajnai listáján.
A szankciós lista tárgyalásai során erről az ügyről is szó volt, az Európai Bizottság ugyanis próbált közvetíteni az érintett tagállamok és a listát kezelő Ukrán Korrupcióellenes Ügynökség között. Ennek ellenére az OTP Bank a listán maradt, több görög szállítási cég azonban ideiglenesen lekerült róla.
Célkeresztben a szankciókat kijátszó cégek és országok
A 11. szankciós csomag egyébként nem klasszikus büntetőintézkedéseket tartalmaz, hanem inkább az eddigi szankciók kijátszását próbálja megakadályozni. Az Európai Unió a háború kitörését követően sok érzékeny ipari terméket tett tiltólistára, így különböző gépeket, szelepeket, félvezetőket és mikrochipeket sem lehetett az EU-ból Oroszországba szállítani. Megtiltotta az EU az olyan viszonylag egyszerű készülékek szállítását is, mint amilyen a mikrohullámú sütő, a mosogatógép, vagy a mosógép alkatésze vagy egésze.
Azonban Brüsszelben tavaly és idén felfigyeltek arra, hogy több harmadik országbeli cég, például Kínában, az Egyesült Arab Emirátusokban, Üzbegisztánban, Szíriában vagy Iránban egyre több ilyen terméket rendel Európából azért, hogy Oroszországnak adják tovább őket.
Az EU most összesen 10 céget tett feketelistára ezen országból. Ezek számára az EU-ból ezentúl nem adhatnak majd el érzékeny technológiát. Ez az első alkalom, hogy az EU kínai bejegyzési cégeket vett célba az Ukrajnában zajló háború, illetve az Oroszország elleni szankciók kijátszása miatt.
A döntés nagy újdonsága azonban az, hogy Brüsszel a későbbiekben az ilyen technológia teljes exportját megtilthatja egy országba, amennyiben felmerül a gyanú, hogy közreműködtek a szankciók kijátszásában. Ennek az eszköznek a bevetése most még nem nem tűnik valószínűnek, hiszen ehhez az összes tagállam jóváhagyása szükséges és azt csak a végső esetben alkalmazzák, ha egy ilyen ország rendszerszinten, azaz kormányzati közreműködéssel és hosszú ideig részt vesz a szankciók kijátszásában.