A 2016-ban megválasztott elnök szembeszállt az elittel és a katonai-ipari komplexummal, amely végül megsemmisítette és most bosszút áll rajta, mondja új műsorában a Fox News egykori sztárriportere.
A riporter legújabb klipjét a Twitter-tulajdonos, Elon Musk is a közönség figyelmébe ajánlotta. E cikk zárásakor a klip 90 millió megtekintés fölött járt.
HIRDETÉSA Twitter folytatja Carlson sorozatát, annak ellenére, hogy a Fox szerződésszegéssel vádolja a műsorvezetőt és pert indít ellene.
A riporter megkísérli felvázolni azt az ívet, ami a 2016-os győzelemtől odáig vezetett, hogy a volt elnök jelenleg 37 pontos vádirat súlya alatt áll, ami soha és egyetlen amerikai elnökkel sem történt meg. [a_szerk_.: a Lincolnt követő Andrew Johnson hajszálra volt a hazaárulási vádtól (1868). Megúszta a felelősségre vonást Richard Nixon is, aki maga ismerte el, hogy lábbal tiporta az amerikai Alkotmányt.]
Carlson szerint az amerikai társadalmat rengeteg kérdés feszítette Trump hivatalba lépésekor, de a washingtoni elitet ezek kevéssé érdekelték. Ami számukra fontos volt, az a külpolitika és a globális érdekek.
"Kit támadunk meg? Milyen proxy-háborúkat folytatunk és hol? Inváziók, területfoglalások, és annak eldöntése, hogy melyik nemzet virágozhat, és melyik pusztulhat."
Carlson szerint az adósságplafon vagy a déli menekültválság sem volt fontos. Az elitet már évtizedek óta csak a háborúk érdekelték, és a Kongresszus megszavazott bármilyen külső erőszakot vagy haderőfejlesztést, még ha annak semmi köze sem volt Amerika belső érdekeihez.
Nézete szerint Trumpot most olyan tettekkel vádolják, amiket korábban például ifj. Bush alelnöke, Dick Cheney is elkövetett, aki évekig nem volt hajlandó szabályosan kezelni a bizalmas iratokat, de ennek nem lett következménye. A sugallat szerint azért, mert Cheney saját személyében volt a katonai-ipari elit, míg Trump nem volt az.
Mi fán terem a katonai-ipari komplexum?
A kifejezés Dwight Eisenhower elnöktől származik, aki kétszeres mandátuma után 1961-ben búcsúzott a Fehér Háztól, egy televíziós nyilatkozat keretében. A volt világháborús hőstől mindenki valamilyen nosztalgikus katonatiszti szalutálást várt, de az elnök alaposan és máig hatóan meglepte a közvéleményt.
Elnöksége során Eisenhower rendre szembe szegült a katonai kiadások növelésével, de végül meghajolt azon érv előtt, hogy a Szovjetunió fegyverkezése nem engedi meg az ácsorgást. Mandátumának lejárta nem csak az 1950-es évek végét jelentette, hanem egyben a klasszikus kormányzati forma lezárását is. Őt követően az Egyesült Államok rohamosan haladt a globális katonai dominancia felé.
Egy új, fiatalabb nemzedék emelkedett hatalomra, amely lendületesebb pályát szabott meg. Eisenhower búcsúbeszéde figyelmeztetés volt utódainak, hogy mire figyeljenek a következő évtizedekben, de ezt egyre ritkábban fogadták meg.
Trump magatartása rejtélyes még Carlson számára is
A riporter nem tudja, hogy Trump mindezeket miért nem vette figyelembe. A '20-as republikánus előválasztás vitájában Trump kijelentette, hogy rettentő hiba volt Irak lerohanása, miközben az elit pontosan tudta, hogy nincsenek ott tömegpusztító fegyverek. Ezzel a tyúkszemére lépett mindkét nagy politikai tábor vezetőinek és klienseinek.
A folyamat folytatódott a választás megnyerése után is, amikor néhány nappal beiktatása előtt, 2017. január 16-án Trump újra elővette "a washingtoni mocsár lecsapolásának" jelszavát. Korábban ezt sokan csak választási retorikának tartották, de három nappal a Fehér Házba költözés előtt már valódi rémületet keltett az elitben, véli Carlson.
Ettől fogva az amerikai politikai szalonok szinte egyetlen témája Donald Trump megsemmisítése volt, mondja Carlson, és ebből vezeti le, hogy a jelenleg folyó vádeljárás egyáltalán nem megdöbbentő, hanem inkább törvényszerű és elkerülhetetlen következmény.
Való igaz, hogy – már elnökként – Trump olyan konszenzusokat támadott meg vagy számolt fel, mint a TPP (Transz-Pacific Partnerség), a párizsi klímaegyezmény, az Iránnal kötött nukleáris alku, az észak-amerikai kereskedelmi szerződés (NAFTA), a kiskorú menekültek befogadásának tilalma (DACA) vagy kilépés az ENSZ Emberi Jogi Tanácsból.
Carlson levezetése azonban figyelmen kívül hagy egy sor tényezőt, melyek nem támasztják alá koncepcióját.
Nem valós, hogy Trump hátat fordított a külpolitikának és a nemzetvédelemnek, és kizárólag Amerikára koncentrált
Donald Trump elnökségének idején az Egyesült Államok katonai kiadásai folyamatosan emelkedtek, és amikor átadta hivatalát, mintegy 130 milliárd dollárral magasabbak voltak, mint 2016-ban. (Az Obama-korszakban ezek a számok folyamatosan csökkentek.)
Vázlatosan áttekintve az elnök igencsak aktív volt a külpolitikai kérdésekben, és sűrűn találkozott a világ vezetőivel. Nevéhez fűződik az amerikai elnökök legtöbb országot érintő utazása is 2017. novemberében (Japán, Dél-Korea, Kína, Vietnám, Fülöp-szigetek).
Nem volt passzív katonai kérdésekben sem. 2017. április 7.-én engedélyezett egy cirkálórakéta-csapást a szíriai Shayrat légibázisa ellen. A Szíria-ellenes nemzetközi akciókat Oroszország blokkolta az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
Nem sokkal később bejelentette, hogy több amerikai csapatot telepít Afganisztánba, és "lazít" a hadviselés szabályain.
HIRDETÉSAz ENSZ közgyűlésén az elnök azzal fenyegetőzött, hogy teljes mértékben megsemmisíti Észak-Koreát, ha az Egyesült Államok „kénytelen megvédeni magát vagy szövetségeseit”.
2018. februárjában a Trump-adminisztráció kiadja a Nuclear Posture Review (NPR) című dokumentumot, amiben két újtípusú nukleáris rakéta kifejlesztése szerepel tengeralattjárók számára. A dokumentum tartalmazza azt is, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket használhat a kibertámadások leküzdésére. Három héttel később az elnök ismét légicsapásokat rendelt el Szíria ellen.
2019. júniusában az elnök iráni célpontok támadását engedélyezi, de ezeket visszavonja. Az év során alakulatokat von ki Szíriából és Afganisztánból, viszont háromezer katonát és további vadászgépeket telepít Szaúd-Arábiába.
Októberben Trump parancsot ad Abu Bakr al-Bagdadi ISIS vezér meggyilkolására, majd 2020. januárjában engedélyével likvidálják Kasszem Szulejmánit, az iráni al-Quds elit gárda parancsnokát Bagdadban.
2020. februárjában a Trump-kormány megköti a Talibánnal a Doha-i egyezményt az amerikai haderő kivonásáról Afganisztánból, de úgy, hogy a tárgyalásokba az afgán hivatalos vezetést nem vonják be. A megállapodás a Biden-kormányt is köti, és következményei gyászosak.
HIRDETÉS