Az Európai Parlament korrupciós botránya aláásta az EU-ba vetett bizalmat. Most az intézmények újabb erőfeszítéseket tesznek az átláthatóság és saját hitelességük növelése érdekében. A Global Conversationben az Európai Bizottság alelnökét kérdezte az Euronews brüsszeli tudósítója, Zsíros Sándor.
Zsíros Sándor, Euronews:Hat hónap telt el az Európai Unió történetének egyik legnagyobb korrupciós botránya óta. És a legfrissebb felmérések szerint az európaiak többsége, sőt 60%-a elégedetlen azzal, ahogyan az EU a korrupciót kezeli. Ez Önt meglepi?
**Věra Jourová, az Európai Bizottság politikai értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke:**Ez nem lep meg, de újabb késztetést ad arra, hogy tegyek valamit ez ügyben. És nem számít, hol tört ki a botrány. Az egyik uniós intézményben, de inkább az egyes emberek kudarca volt, mint a rendszeré. De mit gondolhatnak erről az uniós polgárok? Hogy a jól fizetett politikusoknak olyan kiváltságaik vannak, amelyeket nem érdemelnek meg. Nem tudjuk, milyen normák vannak, és van-e valamilyen etika. Túl sok a kérdés és túl kevés a válasz. Ezért találtuk ki a korrupcióellenes csomagot, amely az uniós intézményekre is kiterjed. Ma pedig bemutattam a legelső európai etikai testületet, amelynek hatásköre az összes kulcsfontosságú uniós intézményre kiterjedne.
Euronews:Beszéljünk erről az új etikai testületről, mert ez fogja meghatározni a jövőbeni normákat az összes uniós intézmény számára. A civil szervezetek és az európai parlamenti képviselők azonban azt követelik, hogy az ellenőrzés ne az Európai Unióhoz kapcsolódjon, hanem legyen független. Miért nem így történik?
Věra Jourová: Nos, az etikai testület betölti a hiányt, hiszen minden intézményben vannak olyan belső szerkezetek, amelyek ezzel foglalkoznak. Az etikai testület nem helyettesítheti az intézményi megállapodásokat. Vannak ott emberek, akiknek a fegyelmi vétségeknek kell utánajárniuk, és szankcionálniuk kellene ezeket az eseteket. Tehát az etikai testület fogja betölteni a hézagokat, tetőt képez az összes intézmény fölött, és az egységes normákkal kapcsolatos munka aztán tükröződni fog az egyes intézmények munkájában. És hogy miért nem független? Szerintem fontos, hogy az etikai testület olyan emberekből álljon, akik ismerik az egyes intézmények munkáját és szerepét. Ezért javasoltam valamit, ami nagyon praktikus. Tíz ember fog leülni egy asztalhoz. Politikai szinten az egyes intézmények alelnökei vagy más magas rangú tisztviselők. És lesz öt független szakértő, akiket meghívnak, hogy közösen dolgozzanak az intézmények képviselőivel.
Visszautalva arra, hogy a polgárok mivel legyenek tisztában: én úgy gondolom, hogy ismerniük kell az utazásokra, az ajándékokra, a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályokat, és azt, hogy a politikusok mit tesznek a mandátumukon kívül. Úgy gondolom, hogy az embereknek joguk van ahhoz, hogy világos normákat lássanak.
Euronews:Az új előírások megakadályozzák, hogy például a Bizottság főigazgatója ingyen repülőjegyeket és szállodai szobákat vegyen igénybe, amelyeket külföldi szereplők, például Katar fizet?
Věra Jourová: Őszintén szólva nem értem, hogyan történhet ez, mert vagy üzleti úton vagyok, és akkor azt annak az intézménynek kell jóváhagynia és fizetnie, ahol dolgozom, vagy magánútra megyek, és akkor azt én magam fizetem. Nem látom, hogy bármi másnak helye lenne. És úgy gondolom, hogy az etikai testületnek pontosan ezt kellene tisztáznia, és ezekben kellene megállapodnunk.
Euronews:Most kilenc intézménynek kell közös álláspontot találnia a jövőbeli etikai szabályokról. Ön szerint elég erős szabályokat hoznak? És tartalmilag mire számít? Mondana néhány példát?
Věra Jourová: A szabályoknak szigorúbbaknak kell lenniük, mint most. Erről meg vagyok győződve. És inkább tíz intézményt nézzünk, mert én az Európai Beruházási Bankot is beleszámolom, így együtt tehát tíz, de persze attól is függ, hogy vajon az összes intézmény csatlakozik-e hozzánk, partnerek lesznek-e ebben, de remélem, hogy igen.
És lehet, hogy az etikai testület által meghatározott normák alacsonyabbak lesznek, mint amilyeneket az egyes intézményeknél felállítottak. Mondok egy példát, ami a bankárokkal kapcsolatos. Elvileg az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank is csatlakozik. Ott eleve nagyon szigorú szabályok vonatkoznak a testületek tagjaira a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban.
Euronews:Gondolja, hogy a 700 EP-képviselő is azon van, hogy magasabbra tolja a normákat?
Věra Jourová: Ha megkérdezi őket, mind azt fogják mondani, hogy igen. Én sok parlamenti képviselővel beszéltem. Természetesen az Európai Parlament egy különleges intézmény, hiszen a tagjait közvetlenül az emberek választják meg. Mindig vita van a mandátum szabadságáról vagy a mentelmi jogokról. Nagyon helyénvaló, hogy mindezeket megvitassuk. Ugyanakkor a Parlamentben elég magas szintű egyenlő normáknak kellene érvényesülniük. A különböző politikai frakcióknál eléggé eltérő véleményeket látunk, és én kész vagyok mindenkivel megvitatni ezeket.
Euronews:És mi a helyzet a vizsgálatokkal és az etikai szabályok szankcióival?
Věra Jourová: Ezeknek az intézményeken belül kell maradniuk, amelyeknek erős jogalapjuk van erre. Tudom, hogy ez túlságosan jogászkodóan hangzik, de emlékeztetnem kell arra, hogy ez az etikai testület egy megállapodás alapján jön létre, de nem szerepel a szerződésben, és nem a törvény alapján fogják létrehozni. Ha ugyanis valaki egy ilyen, a törvény által létrehozott testületnél dolgozik, akkor jogosult magánjellegű dokumentumokba és különböző anyagokba betekinteni. Jogosult arra, hogy kikérdezzen embereket, és jogosult arra is, hogy szankciókat szabjon ki az emberekre. És ehhez valóban a lehető legerősebb jogi felhatalmazásra van szükség. És ilyen jogköre nem lesz az etikai testületnek.
Euronews:Egy évvel a következő európai parlamenti választások előtt vagyunk. Tart attól, hogy külföldi szereplők megpróbálják majd befolyásolni a kampányt, és hogy a parlamenti választásokat megelőzően akár ki is siklathatják azt, például álhírekkel vagy dezinformációs kampányokkal?
Věra Jourová: Hiszem, hogy nem fog nekik sikerülni, mert mindent megteszünk, hogy megvédjük a választásokat a rejtett manipulációtól és a különböző beavatkozásoktól.
Ezért már most figyelmeztetjük a tagállamokat, amelyeknek kötelességük megszervezni a választásokat, hogy valamilyen módon erősítsék meg a rendszereiket a kibertámadások ellen, de a dezinformációt használó összehangolt kampányok ellen is.
Euronews:A külföldi befolyás elleni küzdelem érdekében az Európai Bizottság egy új csomagot is javasol, a Demokrácia védelme néven. A civil szervezetek azonban tiltakoztak ez ellen a jogszabály ellen, szerintük nagyon hasonlít a külföldi ügynökökről szóló orosz törvényhez. A kritikák után módosítják ezt a jogszabályt, hogy megfeleljen a civil szervezeteknek?
Věra Jourová: A kritika alapja az volt, hogy nem kaptak elegendő információt arról, amit tervezünk, erről senki sem tehet. Úgy gondolom, hogy elsősorban rajtunk múlik, hogy tájékoztassuk mindazokat, akiket érinthet, hogy mit tervezünk. Azt tervezzük, hogy biztosítjuk az Európába irányuló pénzügyi áramlások nagyfokú átláthatóságát. És úgy gondolom, hogy ez messze van a grúz, vagy akár az amerikai vagy ausztrál törvényektől, amelyek büntetőjogi területet érintenek. Itt nincs címkézés, nincs külföldi ügynöközés, nincs megbélyegzés. Mi még a törvénybe is be akarjuk építeni a biztosítékot az egyes tagállamok részéről történő esetleges visszaélésekkel szemben: hogy ne lépjék túl a törvényben foglalt kéréseket vagy követelményeket.
Elismertük azonban, hogy két dologhoz több időre van szükségünk. Egyrészt intenzív konzultációkra mindazokkal, akik felemelték a hangjukat és aggodalmukat fejezték ki, különösen a civil szervezetekkel. De sokan mások is, a tagállamok hivatalos helyeiről is tettek fel kérdéseket. Ezt a nyarat konzultációra fogom használni a már nagyon pontos szöveg alapján, hogy tudjuk, miről beszélünk. A második dolog, amit meg kell tennünk, hogy megpróbálunk adatokat gyűjteni, ami nagyobb bizonyosságot ad arról, hogy mekkora a probléma. Az ilyen adatok összegyűjtése nem könnyű dolog, mert ezek főként a tagállamok titkosszolgálatainak a birtokában vannak. Ezért most azt vizsgáljuk, hogy miként lehet megbízható adatokhoz jutni.
Tehát ezt a két dolgot még elvégezzük a nyár folyamán, és ősszel visszatérünk erre. Mert meggyőződésem, hogy szükségünk van egy ilyen törvényre. És ha nem, akkor mi leszünk az egyetlen demokratikus térség, amelynek nincs olyan törvénye, amely legalább az átláthatóságot növelné, és esélyt adna arra, hogy megtudjuk, kiket fizetnek harmadik országok kormányai. Ez az utolsó dolog, amit érdemben szeretnék mondani, mert volt egy olyan kritika is, hogy minden külföldről jött pénzre vonatkozik. Nem, hanem a harmadik országok kormányai és állami szervezetek által kifizetett pénzekről lesz szó.
Euronews:Ön szerint a nagy közösségi médiaplatformok eleget tesznek a dezinformáció elleni küzdelemnek? Hiszen a jelenlegi európai rendszer önkéntes alapon működik, és a Twitter még ebből a rendszerből is kilép.
Věra Jourová: Hamarosan hatályba lép a digitális szolgáltatásokról szóló törvény, amely egy jogilag kötelező erejű, súlyos jogszabály lesz, amely a platformok felelősségének növelésére törekszik. És ez már arra reagál, amit az évek során láttunk kialakulni, hogy a platformok túl nagy hatalmat ragadnak magukhoz, és vonakodnak a megfelelő felelősségvállalástól. Ezzel párhuzamosan létezik a dezinformáció elleni magatartási kódex, amely valóban egy önkéntes megállapodás. Jelenleg 44 aláírónk van. A Twitter kivételével az összes nagy platform benne van. Sokat elérhetünk vele, de természetesen még mindig vannak hiányosságai. Amit változtatni szeretnék:
Másodszor, azt akarjuk, hogy a platformok következetesen moderáljanak és erősítsék a tényellenőrzést. Ezt nem lehet csak angolul vagy németül csinálni. Ezt minden tagállam nyelvén meg kell tenni. A trükkös dolog pedig az, hogy minél keletebbre megyünk Európában, annál nagyobbnak tűnik az orosz propaganda hatása. Ezért azt akarjuk, hogy ezekben az országokban is fektessenek a tények ellenőrzésébe. Látjuk, hogy az orosz propaganda nagy hatással van Szlovákiára és a bolgár közvéleményre. Fokozott nyomást látunk a német közösségekre, különösen néhány hazai megbízott segítségével. És az is egy új dolog, hogy az orosz propagandát átveszik az Európai Unió szélsőséges pártjai. Ez egy veszélyes új jelenség. Tehát jobb moderálás kell.
A harmadik dolog, amit a platformoktól várunk, hogy a kutatók jobban hozzáférjenek az adatokhoz. Szükségünk van kutatókra a helyzet elemzéséhez. Amikor azt mondom, nekünk, akkor a jogalkotókat értem ezalatt, mert azt szeretném, ha az internet és a közösségi média a szabad véleménynyilvánítás zónája maradna. Ezért az én aggodalmam arról is szól, hogy ne lépjük túl a szabályokat, amelyeket meghozunk, hanem arányos, szükséges intézkedéseket hozzunk. Tudnunk kell, hogy mi történik, és a kutatóknak komoly elemzésekkel kellene segíteniük minket.
A negyedik dolog, ami egy új napirend, és amire hétfőn megkértem a platformok vezetőit, hogy vegyék figyelembe a generatív mesterséges intelligencia új fejlődését. Ezen a téren ugyanis kulcsfontosságú lehet a gyors reagálás.
Euronews:Ez tulajdonképpen a következő kérdés, mivel a ChatGPT sok kérdést vet fel az álhírekkel és a személytelenítéssel kapcsolatban. Sokan aggódnak úgy általában a mesterséges intelligencia terjedése miatt. Ön tart attól, hogy a jövőben eltűnik a határ a valóság és a fikció között?
Věra Jourová: Nem. De csak abban az esetben, ha maguk az emberek, akik olvassák vagy részesei a látványnak, képesek felismerni, hogy ez a konkrét dolog a mesterséges intelligencia terméke. És ebben makacsnak kell lennünk. Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia előállítása megfelelően, világosan és érthetően legyen felcímkézve. Vegyük például a tényellenőrzést, amely szeretnénk, ha a tagállamokban már működne. Amint a dezinformáció felcímkézésre kerül, és kiegészül a tényekkel, nagy változást látunk a felhasználó viselkedésében. A legtöbb esetben az ilyen dezinformációkat nem küldik tovább. Az emberek elgondolkodnak rajta.
Tehát ugyanez a logika, úgy gondolom, működni fog, amikor az emberek látják, hogy ez a Robot terméke. Komolyan vehetem. Vagy nem. De fontos leszögezni, hogy a történelem kritikus pillanatában vagyunk, és meg kell védenünk a valódi embereket. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy nem adjuk meg a robotoknak a szólásszabadságot, nem adjuk meg nekik az automatizmus elérhetőségét, és nem védjük meg a robotok gyártását szerzői joggal. Azt hiszem, ezek nagyon egyszerű elvek, amelyek mindig azon a mantrán alapulnak, hogy meg kell védenünk a valódi emberek meglévő jogait.
Euronews:Ha megnézzük az Európai Unió jogállamisági küzdelmeit Lengyelországgal és Magyarországgal, az EU most viszonylag új eszközöket használ, amelyeket a Bizottság alkalmaz, különösen Magyarország esetében: az uniós kifizetések felfüggesztését. Ön szerint ezzel könnyebb elérni az eredményeket?
Věra Jourová: Magyarországon azt látjuk, hogy a finanszírozás befagyasztása eredményeket hozott, sok évnyi stagnálás után, amit a jogállamiság terén nem volt üdvözlendő. Most azt látjuk, hogy Magyarországon folyamatban van az igazságügyi reform, és számos intézkedést hoztak az uniós finanszírozás védelmének növelése érdekében. Tehát a magyar szakemberek, a hivatalnokok mindent megtesznek, hogy meggyőzzenek minket arról, hogy Magyarországon minden rendbe fog jönni.
De mindent meg kell tennünk a kötelezettségszegési eljárások és a hetes cikkely felhasználásával is.
Euronews:Ha már a kötelezettségszegési eljárásoknál tartunk, az Európai Bizottság most indított ilyen eljárást Lengyelország ellen, mert új törvényt javasolnak, amely elméletileg a külföldi befolyásszerzés ellen szól, de sok civil szervezet és az ellenzék attól tart, hogy ezt politikai fegyverként használhatják fel ellenük. Hogyan látja ezt a kérdést?
Věra Jourová: Nagyon gyorsan reagáltunk erre a törvényre, példátlanul gyorsan, mert úgy látjuk, hogy ez a törvény veszélyezteti a demokratikus megoldásokat. Természetesen választások lesznek Lengyelországban, de még ha nem is lennének ilyen közel a választások, akkor is reagálnunk kellene. Ez egy elvi dolog, mindig azt mondom, hogy jobban meg kell védenünk a választásokat. És volt egy olyan kérdése, hogy nem befolyásolhatják-e rosszindulatú szereplők. Eddig mindig láttam a veszélyt, hogy a politikai ellenzéknek a kampányban ellenszélben kell harcolnia. És nem lesz bíró, aki igazságosan döntene. De ez egy új fejezet, mert a lengyel törvények azt mondják, hogy bizonyos csapatok és bizonyos emberek nem is léphetnek pályára. És ezért, függetlenül a közelgő lengyelországi választásoktól, reagálnunk kellett, mert szerintünk itt egy tisztán politikai testület létrehozásáról van szó, amelynek bírákhoz vagy ügyészekhez mérhető kompetenciái vannak, ez pedig a mi helyzetértékelésünk szerint sérti az uniós jogot.