Márciusban a környezetvédők Molotov-koktélokat dobtak a rohamrendőrökre, csakhogy megakadályozzák az építkezést. Tudósítónk a helyszínen járt és arra jutott: az agrárlobbi erősebb. Marad az öntözés és a talaj kizsákmányolása.
HIRDETÉSA klímaváltozás miatt egyre szárazabbak a nyarak és télen is kevesebb csapadék hullik. Hogy elkerüljék a vízhiányt, a francia hatóságok kezdetben betiltották a termőföldek locsolását tavasszal és ősszel. Emiatt viszont drasztikusan visszaestek a terméshozamok, gazdálkodók ezrei kerültek a tönk szélére.
Az utóbbi években Franciaországban feltámasztottak egy több mint 40 éves technológiát. Gigantikus víztározókba csapolják bele a talajvizet a téli szezonban és ezekből öntöznek nyáron. A hatalmas medencék elterjedését a francia kormány is támogatja. Sőt az állami földtani ügynökség is úgy nyilatkozott, hogy ezek nem befolyásolják nagyban a talajvíz készletet és ezért nincsenek negatív hatással a természetre. Csakhogy ez nem igaz. A tárolókba átszivattyúzott víz a napon áll, így gyorsabban párolog. Ráadásul azokon a területeken, ahol így kevesebb a talajvíz, sok növény kipusztul és vele pusztul az állatvilág is.
Terjednek a megamedencék
Jelenleg a francia kormány 200 úgynevezett megamedencét tervez megépíteni, a legnagyobbat Sainte-Soline-nél. Nem csoda, hogy itt alakult ki a legnagyobb ellenállás is. A helyiek Európa-szerte aláírásokat gyűjtöttek, lakógyűléseket és konferenciákat szerveztek, de a munkálatok nem álltak le. Márciusban több francia környezetvédő szervezet nagyszabású megmozdulást szervezett a tározóhoz. Az eseményt betiltotta a prefektus, de ez csak olaj volt a tűzre. Március 17-én sok ezer tüntető és 600 állig felfegyverkezett tüntető nézett farkasszemet egymással. A felvonulás békésen indult, de hamar elszabadultak az indulatok. 28 csendőrt és több tucatnyi tüntetőt kellett kórházba szállítani. Egy újságíró égési sérüléseket szenvedett a Molotov-koktélok miatt.
A brutális összecsapás óta folyamatosan nagy erőkkel őrzik az építkezést, de a civileknek nem sikerült elérniük, hogy leálljanak a munkagépek.
A kormányok a nagytermelőket védik
Benoît Biteau a környéken vezet biogazdaságot. Mégsem ez köti le a legtöbb idejét, hanem a Brüsszelbe járás, ő ugyanis az Európai Parlament képviselője is egyben. A gazdálkodó-politikus megvilágította az Euronewsnak, hogy mi is a legnagyobb probléma az agrárfejlesztések körül. Szerinte a párizsi kormány és az EU is az agrárlobbikat, ezáltal az ipari gazdaságokat védik. Ezeknek a nagy piaci szereplőknek 20 százalékos piaci részesedésük van, mégis ők kapják a támogatások 80 százalékát. A kis- és középvállalkozók, akik kevesebb mint 5 hektáron gazdálkodnak, szinte semmit sem kapnak. Biteau arra is rávilágított, hogy ezek a gigavállalkozások használják el Franciaország éves vízkészletének a felét, mégsem mer a politika szembe szállni velük. Azt mondják, hogy az élelmezés biztonsága mindennél fontosabb.
Spirálisan megyünk a katasztrófa felé
Pedig ez Európai Környezetvédelmi Ügynökség azt is kimutatta, hogy elsősorban ezek a vállalatok a felelősek a talajvíz szennyezéséért. Eleinte kiszivattyúzzák a vizet a földből, majd túlültetik a területet, ezután mindenféle kemikáliákkal permetezik a növényeket, végezetül az öntözéssel a vegyszert belemossák a termőföldbe. A termőföld így még meddőbb lesz és nem marad más megoldás: műtrágyát kell használni. És ez így megy körbe-körbe, amíg teljesen ki nem zsákmányolják a talajt.
Már az ENSZ is megkongatta a vészharangot. A világszervezet szerint vissza kell fogni az öntözést, mert 2030-ra a mostani készletnél 40 százalékkal többre lesz szüksége a világ népességének. Ez azt jelenti, hogy százmilliók nem jutnak majd tiszta ivóvízhez. Megoldási terv pedig egyelőre nincs a láthatáron.