Az utókor másként ítélt: sem burzsoá, sem szovjet, hanem kivételes tehetség Aram Hacsaturján.
HIRDETÉSSzázhúsz éve, 1903. június 6-án született Aram Hacsaturján szovjet-örmény zeneszerző, a a Spartacus és a Gajane című balettek, s az utóbbi önálló életre kelt részlete, a Kardtánc komponistája. Bár egy időben rásütötték a "formalizmus" és a "burzsoá tendenciák" bélyegét, fél évszázados zenei pályafutását a szovjet zenei élet is elismerte, kivételes tehetségét mai népszerűsége is tükrözi.
Szegény örmény családban jött a világra Tiflisz (ma: Tbiliszi) közelében. Már kisgyermekként lenyűgözték az örmény, grúz és azeri népdalok, de sokáig még kottát olvasni sem tudott, az iskolai zenekarban tubán játszott és autodidaktaként tanult zongorázni. Formális zenei képzése csak 19 éves korában kezdődött a moszkvai konzervatórium cselló szakán, miközben biológiai tanulmányokat is folytatott, ekkoriban még törte az orosz nyelvet. A Beethoven és Rahmanyinov zenéje iránt lelkesedő fiatalember 1929-ben zeneszerző szakra iratkozott át, első komolyabb kompozíciója hegedűre és zongorára írt tánca volt.
A közösségi oldalakon népszerű a három legendát ábrázoló fotó: Prokofjev, Sosztakovics és Hacsaturján:
A harmincévesen diplomázó Hacsaturján nevét Első szimfóniája tette ismertté, amelyet 1934-ben az örmény szovjetköztársaság megalakulásának tizedik évfordulójára komponált, ekkor már barátjának tudhatta Gorkijt is. Nemzetközi hírnevet zongoraversenyével ért el 1937-ben, ezt három évvel később David Ojsztrah számára írott Hegedűversenye követte, a zenemű ezután szinte soha nem hiányzott a neves művész repertoárjáról.
Egyik legismertebb műve az 1942-ben született Gajane című balett, amelyben három évvel korábbi, Boldogság című darabját dolgozta át. A népi tárgyú táncjáték egy kolhozban játszódik, s egyszerre dicsőíti az örménységet és a szövetkezeteket, a zenét később két szvitben dolgozta fel. A Gajane két legismertebb részlete az Adagio, amelyet Stanley Kubrick is felhasznált 2001 Űrodüsszeia című filmjében, és a Tengiz Abuladze Vezeklés című filmjében is felhangzó, de több rock-feldolgozást is megélt Kardtánc, amelyet a Love Sculpture is műsorára tűzött.
Másik igen népszerű műve az 1952-ben komponált, de csak négy év múlva bemutatott Spartacus, a mára klasszikussá vált balettet Magyarországon Seregi László koreográfiájával 1968-ban játszották először. A Spartacus zenéje volt az Onedin család című angol tévésorozat témája és a Coen testvérek rendezte A nagy ugrásban is felhangzott.
A brit klasszikus zenei rádiókban a mai napig gyakran játszott komolyzenei mű a Spartacus részlete, amit az Onedin család tett népszerűvé a klasszikus zenét nem hallgatók körében is.
Slágerzenévé vált az Adagio a Spartacusból:
Hacsaturján zenéje az örmény népzenében és ritmusvilágban gyökerezik, de a 19. századi orosz zenei hagyományokat is követi. Nevéhez fűződik az örmény szovjet tagköztársaság himnuszának zenéje, szerzett filmzenét is (Sztálingrádi csata) és ő komponálta 1935-ben az első örmény hangosfilm muzsikáját, melódiáit felhasználták A bolygó neve halál és a Férfias játékok című hollywoodi produkciókban. Zenét írt orosz klasszikusok (Puskin, Lermontov), illetve Shakespeare több drámája (Macbeth, Lear király, Othello) nyomán. Balettjei, zongora-, hegedű- és csellóversenye mellett kamara-, zongora- és kórusművek is népszerűek maradtak.
Nyugat-Európában a Lev Oborin számára 1936-ban komponált, szokatlan hangnemű Desz-dúr zongoraversenyével lett ismert. Hacsaturján a második tételben éneklő fűrészt akart szerepeltetni, amelyet végül a flexaton nevű ütős hangszerrel helyettesített, a darabot manapság sokszor e nélkül a ritka, kísértethangot adó instrumentum nélkül játsszák. Utolsó alkotó korszakában született, 1976-ban befejezett Hősök emlékezete című oratóriumát a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének felkérésére írta Garai Gábor versszövegére.
1950-től vezényelt is, Európában és a tengerentúlon is koncertezett. Utazásai alkalmával megismerkedett mások mellett Ernest Hemingway-jel, Charlie Chaplinnel, találkozott Nasszer egyiptomi és Joszip Broz Tito jugoszláv elnökkel. 1951-től két korábbi iskolájában is - a moszkvai konzervatóriumban, illetve a Gnyeszin intézetben - tanított.
Hacsaturján egy hónappal hetvenötödik születésnapja előtt, 1978. május 1-jén halt meg Moszkvában. Jerevánban temették el, 1998 és 2004 között arcképe díszítette az egyik örmény bankjegyet. Emlékét őrzi az örmény fővárosban megnyílt Hacsaturján Múzeum, szobra áll a jereváni operaház előtt, ahol a nagyterem róla van elnevezve, s nevét viseli az Aeroflot orosz légi társaság egyik Boeing-737-es gépe. Több külföldi egyetem tiszteletbeli professzorává választotta. Zeneművei 2013-ban felkerültek az UNESCO világemlékezet listájára.