Németország keleti tartományaiban akár helyi választást is nyerhetnek, hacsak a nagy pártok számukra kínos koalíciókba tömörülve meg nem akadályozzák ezt.
HIRDETÉSAz ARD közszolgálati televízió megbízásából havonta végzett felmérés szerint az Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland, AfD) támogatottsága elérte a 18 százalékot, tehát egy szinten áll Olaf Scholz kancellár szociáldemokratáival.
Az 1302 szavazó megkérdezésével készült közvélemény-kutatás alapján elmondható: a 2021-es választások óta jelentősen növekedett az AfD támogatottsága, akkor ugyanis a szavazatok 10,3 százalékát kapták a szociáldemokraták 25,7 százalékával szemben.
Norbert Roettgen, az ellenzéki kereszténydemokraták egyik vezető parlamenti képviselője „katasztrofálisnak” titulálta az AfD növekedését. Pártja az említett felmérésben 29 százalékon állt, és úgy véli, hogy fel kell tenniük a kérdést: vajon miért nem profitáltak a kormányból kiábrándult választókból?
Serap Guler – szintén kereszténydemokrata – képviselő szerint az AfD növekedése „vészjelzés” minden középen álló és demokratikus pártnak, amivel egyetért a kormányon álló szociáldemokraták képviselője, Sawsan Chebli is. Chebli a közvélemény-kutatás eredményével kapcsolatban annyit írt a Twitteren, hogy
A párt és a szélsőjobb
Az AfD rendre elutasítja azokat a vádakat, melyek szerint kapcsolatban állnak szélsőjobboldali szervezetekkel, noha az ország belügyi hírszerző szerve, a BfV régóta vizsgálja őket a szélsőjobbos kapcsolatok miatt. Az ügynökség vezetője az AfD növekedését párhuzamba állította az 1920-as és 1930-as évekkel, amikor Németországban a politikai szélsőségek és a tekintélyelvűség népszerűvé válásából kinőtt a náci diktatúra.
Képlékeny adat
Az AfD növekvő támogatottsága a magas eredmény ellenére aligha sziklaszilárd. Egy korábbi felmérésben a pártot támogatók mintegy kétharmada azt mondta, hogy inkább a mainstream pártokkal szemben érzett keserűségük miatt szimpatizálnak a jobboldali radikálisokkal. Úgy vélik, hogy az AfD-nek jó esélye van arra, hogy a jövő évi három kelet-németországi tartományi választáson a legnagyobb szavazatarányt szerezzék meg, ami a legnagyobb pártokat olyan, számukra kínos helyzetbe hozhatja, hogy kénytelenek lesznek széleskörű koalíciót kötni ellenük.
Az AfD legutóbb 2018 szeptemberében érte el a 18 százalékot a DeutschlandTrend felmérésében, ez Angela Merkel kancellár koalíciós kormányának egyik kiváltképpen zavaros időszaka volt.
Túl sok teher a kormányon
Olaf Scholz hárompárti koalíciója a Zöldekkel és a jobbközép Szabad Demokratákkal szintén erős ellenszéllel szembesült az utóbbi időben. A magas bevándorlási adatok és az otthoni energetikai rendszerek cseréjére vonatkozó ellentmondásos tervek mellett a kormány azon dolgozik, hogy megszerezze a közvélemény támogatását az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekhez. A lakosság többsége egyetért a háború sújtotta ország támogatásával, de egyre jelentősebb a száma azoknak, akik elutasítják, hogy az állam a pénzének egy részét Ukrajnára költi.