A gazdasági együttműködés súlyos milliárdokban lesz mérhető idén. A Nyugat szerint a kínai-orosz viszony miatt képtelenség komolyan venni Kína azon törekvéseit, hogy közelebb hozza az orosz-ukrán háború végét.
HIRDETÉSMihail Vlagyimirovics Misusztyin orosz miniszterelnök szerdán bilaterális megállapodásokat írt alá Hszi Csin-ping kínai elnökkel Pekingben. Oroszország és Kína a jövőben
- növelik a kölcsönös beruházások számát,
- erősítik a mezőgazdasági exporttevékenységet,
- és a sport terén való együttműködésüket is fellendítik.
Misusztyin a legmagasabb rangú orosz politikus, aki az ukrajnai orosz invázió tavaly februári kezdete óta Pekingbe látogatott. A látogatás két hónappal azután történt, hogy Hszi Csin-ping Moszkvában tett vizitet Vlagyimir Putyin orosz elnöknél.
G7 odaszólás és visszaszólás
Kína semleges álláspontot képvisel az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, az invázió kezdete óta viszont közelebb került Moszkvához, amit a Nyugat sem hagy szó nélkül. A múlt heti G7 találkozón a G7 vezetői felszólították Oroszországot és Kínát, hogy átláthatóbban kezeljék a nukleáris arzenáljukat, mire kedden Oroszország külügyminiszter-helyettese közölte, hogy a G7-ek szerinte „pszichológiai és katonai, illetve politikai nyomást akarnak gyakorolni Oroszországra és Kínára."
A G7 vezetői azt is közölték, hogy Kínának kéne meggyőznie Moszkvát a fegyverletételről.
Ben Bland, a londoni székhelyű Chatham House (Királyi Nemzetközi Ügyek Intézete) csendes-óceáni programjának igazgatója szerint a G7-ek nyilatkozatai megerősítik, hogy a Kína és Oroszország duója, illetve az USA és szövetségesei közti geopolitikai szakadék egyre mélyül.
Súlyos milliárdokban mérhető erősödés
Misusztyin szerdán azt mondta Hszinek, hogy Moszkva és Peking vissza fog vágni azoknak az országoknak, melyek szankciók által próbálják „rákényszeríteni az akaratukat", kedden pedig közölte, hogy a kétoldalú kereskedelem idén elérheti a 200 milliárd dolláros forgalmat, ami 30 milliárd dollárral több, mint a 2022-es adat. Az Interfax orosz hírügynökség mindezt azzal fejelte meg, hogy a Kínába irányuló orosz energiaszállítások az idén várhatóan 40 százalékkal emelkednek.
Elemzésében a The Guardian azt írja,. hogy 2023 első negyedévében a két ország közötti kereskedelem elérte az 53,8 milliárd dollárt, ami közel 40 százalékos emelkedés 2022 azonos időszakához képest.
A kapcsolatokat erősíti, hogy a kínai vámhatóságok június 1-jei hatállyal felvették az oroszországi Vlagyivosztokot a tranzitkikötők listájára, márpedig a területet 163 évvel ezelőtt engedték át a Csing-dinasztiától az oroszoknak, és azóta nem is használhatták.
Mit keres itt a NATO?
Szerdán Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője kritizálta a NATO arra vonatkozó terveit, hogy irodát nyissanak Japánban, ami annak fényében távolról sem meglepő, hogy Hszi az orosz elnököt a szövetségesnek tekinti az USA vezette globális renddel szemben. Ning ezzel arra is utalt, hogy az ukrajnai konfliktust részben a Nyugat terjeszkedése idézte elő. Kína nem először figyelmeztetett, hogy a Nyugat ne eressze ki „csápjait Ázsia csendes-óceáni térségére".
A már fentebb is idézett Ben Bland szerint a hidegháborús emlékek miatt a térség más fejlődő országai feltehetőleg nem örülnének egy NATO irodának.
Kína látszólagos közreműködése a békefolyamatokban
Li Hui, Kína eurázsiai ügyekért felelős képviselője a tervek szerint pénteken Oroszországba látogat. Hui múlt héten Ukrajnában járt, hogy előmozdítsa Peking békeközvetítési erőfeszítéseit, noha a Nyugat szerint mindez hiábavaló, figyelembe véve Kína Oroszországgal való szoros és egyre mélyülő kapcsolatát.