Joe Biden elnöki periódusában eddig nem voltak sikeresek a kínai-amerikai nyílt diplomáciai egyeztetések, de azért léteznek. Most Bécsben konzultált a két ország vezető tisztviselője, miként a hidegháborús időkben is tették. Ehhez az osztrák főváros - már 1961 óta - megfelelő rejtekhelyet kínál.
A titkokzatosságnak több oka is lehet
HIRDETÉSKét napon át egy bécsi hotelben randevúzott Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és Vang Ji, a Kínai Kommunista Párt politikai bizottságának tagja, de a több órás "magántalálkozóról" nem közöltek részleteket. Tajvan és Ukrajna problémáját azonban mindketten megemlítették.
A két diplomata már többször is találkozott egymással, legelőször Alaszkán 2021 márciusában, közvetlenül Joe Biden hivatalba lépése után. A megbeszélés nem hogy fagyos, de kifejezetten viharos volt, amit mindkét fél kemény szavakkal jellemzett a találkozó során és utána is.
Peking akkor azzal vádolta meg az új amerikai kormányzatot, hogy nem hajlandó engedni Donald Trump kemény szankciós politikájából, ami hatalmas károkat okozott a kínai gazdaságnak. Ebben a kérdésben azóta sem történtek enyhítő lépések, sőt, a Fehér Ház további büntető intézkedéseket helyezett kilátásba, ha Kína vagy kínai vállalatok megsegítenék Moszkvát Ukrajna ellenében.
További szankciós intézkedések várhatók akkor is, ha Peking közvetve eltűri, hogy kínai cégek harmadik fél beiktatásával juttassanak magas szintű technológiát orosz katonai célokra.
A tavaly novemberi Dzsakarta-i G-20 csúcstalálkozó sem hozott semmiféle eredményt, majd a léggömb-affér még tovább rombolta a kapcsolatokat. Ezért is kell egyelőre a kommunikáció más, alacsonyabb szintű és rejtettebb formáit keresni, amire mindkét fél ígéretet tett.
Tajvan esetében Kína a be-nem-avatkozást várja el Washingtontól, és dühének szokott hangot adni, amikor vezető amerikai politikusok tajvani kapcsolatokat ápolnak. Ilyen volt Nancy Pelosi volt házelnök látogatása Tajpejben tavaly nyáron, amit több kongresszusi küldöttség is követett.
Ezeket az eseteket szinte azonnal és menetrendszerűen demonstratív kínai légi felvonulások szokták követni.
Hasonló igényt támaszt az Egyesült Államok is Pekinggel szemben Ukrajna ügyében.
A két követelés egyensúlyba hozható, de ennek konkrét garanciáit és módját nem ismertették
Ellenben megerősítették, hogy a jövőben gyakrabban fogják használni a színfalak mögötti egyeztetések eszközét, mivel mindig akadnak sürgős megoldásra váró feladatok. Ezek közé tartozik a Kínában jogtalanul fogva tartott amerikai állampolgárok ügye, a nemzetközi kábítószerkereskedelem elleni közös akciók, de főként a világ két legnagyobb gazdaságának egyensúlyi kérdései.
A Fehér Ház egyik - név nélkül - nyilatkozó munkatársa szerint mindkét fél felismerte, hogy kém-léggömbök incidense kellemetlen és szükségtelen megtorpanást okozott az együttműködésben, és most az a feladat, hogy előkészítsék a kapcsolatok magas szintű felélesztését.
A gazdasági kérdések mellett ez azért is sürgető, mert a két ország amúgy azonos platformon áll a klímavédelem vagy az űrkutatási fejlesztések kérdésében, aminek Joe Biden elnök többször is hangot adott.