A republikánusok második legnépszerűbb politikusa még nem jelentette be elnökjelölti szándékát, de már összegyűjtött elegendő ellenséget, hogy bele se kezdjen. Ezek számát növeli most a Disney filmipari óriással folytatott jogvitája, ami egy ki nem kényszerített vereséget vetít előre.
HIRDETÉSKemény fába vágta a fejszéjét Ron DeSantis floridai kormányzó, amikor bejelentette, hogy állama felügyeleti igényt tart a Disney film- és tévéipari konszern egyes nagy kiterjedésű ingatlanjaira Orlando délnyugati körzetében. A területen nemzeti parkot és egy nagy befogadóképességű börtönt alakítanának ki.
A Reedy Creek elnevezésű körzet eddig a Disney fennhatósága alatt ált, de a kormányzó felügyelőbizottságot rendelt ki az ott folyó fejlesztések ellenőrzésére.
A Disney világhírű és legendásnak mondható létesítményei és szórakoztató parkjai a világ elsőszámú turisztikai központjának számítanak, évente 58 millió látogatóval. A filmvállalat éppen a délnyugati irányba tervezte további bővítéseket, amit a kormányzó rendelete most megakasztott.
Politikai bosszú lenne ez? És miért?
A Disney képtelenségnek és politikai nyomásgyakorlásnak tartja ezeket a terveket. Keresetük szerint a kormányzó a megtorlás eszközét alkalmazza, amiért a filmvállalat nyilvánosan elítélte a tavaly márciusban meghozott floridai törvényt, mely "Ne mondj melegnek!" néven vált ismertté (Don't Say Gay). Ez a jogszabály tiltotta meg, hogy a floridai állami iskolákban tantermi oktatást tartsanak a szexuális irányultságról vagy a nemi identitásról.
A törvény támogatói szerint a cél az, hogy lehetővé tegye a szülők számára annak eldöntését, hogy mikor és milyen módon avassák be gyermekeiket az LMBTQ+ témáiba. Egyben jogot ad a szülőknek arra is, hogy pert indítsanak az olyan iskolaszéki körzet ellen, ahol ezt a tilalmat megszegik.
A törvényjavaslatot, majd annak aláírását óriási méretű tiltakozás-sorozat övezte Floridában. Nemcsak a különféle LMBTQ-szervezetek, hanem vállalatok is felszólaltak ellene, élükön a Disney-vel. Megfogalmazásuk szerint "vállalatként az a célunk, hogy ezt a törvényt a törvényhozás hatályon kívül helyezze, vagy a bíróságok eltöröljék. Továbbra is támogatjuk az ennek érdekében dolgozó nemzeti és állami szervezetek törekvéseit."
A Disney szerint ez a szilárd kiállás verte ki a biztosítékot a kormányzónál, aki felvette a kesztyűt, és ellentámadásba ment át. Legutóbbi nyilatkozata szerint "azért mérgesek rá [mármint a Disney], mert ugyanazon szabályok szerint kell élniük, mint bárki másnak. Nem akarnak olyan adókat fizetni, mint mindenki más, és azt kívánják, hogy ellenőrzés nélkül végezhessék a dolgukat – szemben más floridaiakkal. De ez nem fog menni, és továbbra is szilárdan kitartunk a törvény mellett."
DeSantis jelenleg hosszú külföldi úton van felesége társaságában, és üzenetét videokonferencia keretében küldte Izraelből. Előtte Japánban és Dél-Koreában járt, és még hátra van az Egyesült Királyság.
Előbb gyűjts barátokat, és ne akkor, amikor szükséged van rájuk! Hé Disney!
Az amerikai politikáról írt könyvében Hillary Clinton kifejti, hogy a hosszú távú politikai tervezés alapja sok barát és támogató megszerzése, már jóval a tervek megvalósítása előtt, mert közben vagy utána már késő. Így lett sikeres Ronald Reagan stratégiája, így csinálta ezt a férje, Bill Clinton, és később Donald Trump is követte ezt a szabályt.
A floridai helyzetet tekintve a politikai szupernovának tartott DeSantis pont az ellenkezőjét teszi: ellenségeket gyűjt, és barátokat veszít. Utóbbira jellemző példa, hogy Nikki Haley, volt ENSZ-nagykövet máris azt javasolta a Disneynek, hogy költözzön Dél-Karolinába, amelynek korábban a kormányzója volt, szívesen segít ebben. A Fox News-nak nyilatkozva a szintén republikánus elnökaspiráns azt mondta, hogy "ha a Disney több százezer munkahelyét szeretné áthelyezni Dél-Karolinába, és magával hozni a sokmilliárdos bevételét, akkor közvetíteni fogok ebben, és boldog leszek, ha megtörténik".
A floridai kormányzó tehát kapja a támadásokat alulról, oldalról és felülről is, mert időközben napi célpontja lett Donald Trumpnak is, aki benne látja az egyetlen jelentős vetélytársat a lehetséges republikánus jelöltek között.
Folyamatosan nő a száma azoknak a republikánus szavazóknak, akik belefáradtak a párt belharcaiba, és hajlandók inkább újra Trumpra szavazni, mint marakodó más vetélytársakra. Az egyik legújabb felmérés szerint Donald Trump népszerűsége és elfogadottsága a párton belül már 33 ponttal veri DeSantis adatait.
Az alsóbb néprétegekben is szerzett új ellenségeket Ron DeSantis, miután április közepén aláírta Florida állam törvényét a 6. hét utáni abortusztilalomról, ami szintén elemi felháborodást váltott ki.
A Disneyt nem kell félteni – nehéz egy 100 éves világcéggel viaskodni
A vállalatot 1923-ban alapította az amerikai filmipar és közélet egyik legendás személyisége, Walt Disney. Az idővel hálózattá kifejlődött cég az Egyesült Államok második legnagyobb média-konglomerátuma, amelybe olyan leányvállalatok, partnerek vagy társtulajdonosok tartoznak, mint a LucasFilm, a Murdoch-család, a 20th Century Fox, az ABC, az ESPN, a Marvel vagy a National Geographic. A cégcsoport éves bevétele 70 milliárd dollár, ami (csak a nagyságrend érzékeltetésének kedvéért) azonos Oroszország éves katonai kiadásaival. Alkalmazottainak száma 150 ezer.
DeSantis kommunikációs pozícióját erősen rombolja az is, hogy pechére a Disney éppen idén ünnepli fennállásának centenáriumát, amit ország- és világszerte fesztiválok, bemutatók, megemlékezések fognak övezni. Erre a történetileg is stabil vállalkozásra hivatkozva mondta a Disney egyik ügyvédje, hogy "mi állandóak vagyunk, de egy kormányzó nem az." Való igaz, hogy a Disney 100 éves, Ron DeSantis viszont csak 4 éve kormányzó.
Sorolni sem lehet azoknak a filmalkotásoknak és televíziós műsoroknak a számát – a Bambitól és Donald kacsától kezdve az Oroszlánkirályon és a Toy Storyn keresztül a Jégvarázsig –, amelyek meghatározóak voltak több nemzedék élményvilágában. Persze lehet velük ujjat húzni, de nagy kérdés, hogy érdemes-e, és nem lenne-e jobb taktika megbékélni velük?