Csúcsra jár a kínai diplomácia, egyre újabb feloldhatatlannak tűnő konfliktusok felszámolására tesz javaslatot. Az ukrajnai háború után az izraeli-palesztin szembenállás van soron
HIRDETÉSA tavaly őszi kínai pártkongresszus óta a harmadszor is megválasztott kínai főtitkárnak és államfőnek feltűnően megnőtt a külpolitikai aktivitása. Kína igyekszik a nagyobb gobális konfliktusokban egy még nehezen körvonalazható egyensúlyozó szerepet betölteni, mivel a korábban kiépített diplomáciai csatornák bedugultak, vagy új irányokat vettek. Peking már fel is mutathat sikereket ebben a törekvésében.
Hszi elnök személyesen vezényli a nyitási folyamatokat
Tavaly október óta Hszi Csin-ping elnök Kína többször is találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, tárgyalt az Európai Unió vezetőivel és Macron francia elnökkel, akinek később több oldalról is a szemére vetették, hogy Kína felé tolná el az európai kapcsolatokat az USA rovására.
Hszi szót váltott Joe Biden amerikai elnökkel, békéltető javaslatokat fogalmazott meg az ukrajnai háború lezárására, tető alá hozta a korábban lehetetlennek látszó szaúdi-iráni diplomáciai újrakezdést, most pedig az élesedő izraeli-palesztin viszályban jelentkezik közvetítő szerepre.
Ebben a pozícióban Hszi-t nagyban segíti, hogy széles személyes kapcsolatokat épített ki a világ vezető politikusaival, köztük Benjámin Netanjahú újraválasztott izraeli miniszterelnökkel és Mahmúd Abbász palesztin önkormányzati elnökkel is. A két fél viszonya jelenleg ismét mélyponton van, nem csak az ismétlődő konfliktusok miatt a szent helyek feletti ellenőrzésben, hanem az izraeli telepek kérdésében is a megszállt területeken (Ciszjordánia).
Izraelt erősen aggasztja, hogy a Palesztin Önkormányzatban meghatározó szerepet játszó Hamász gázai terrorszervezet immár saját területén kívül is katonai pozíciókat szerzett Dél-Libanonban és Szíriában. Ugyancsak nyugtalanító a jeruzsálemi kormány számára a Kína által menedzselt szaúdi-iráni diplomáciai újranyitás. Ez a kapcsolatépítés viharos sebességgel zajlik, és legújabb fordulópontja a szaúdi uralkodó hivatalos meghívása Teheránba, ami akár csak két hónapja még elképzelhetetlen lett volna.
A kínai külpolitikai buzgalom most az izraeli-palesztin fronton is megjelenik
Qin Gang kínai külügyminiszter telefonon beszélt izraeli és palesztin kollégáival. Eli Cohen izraeli külügyminiszternek felajánlotta, hogy Kína akár a tárgyalások helyszínét is kész biztosítani. Ugyanezt közölte Rijád al-Maliki palesztin külügyminiszterrel is.
A pekingi fődiplomata mindkét hívásában hangsúlyozta, hogy Kína a „kétállami megoldás” megvalósításán alapuló béketárgyalásokra törekszik.
A megbeszélésekre az Izraelben kialakult nagyobb feszültség idején kerül sor. A jeruzsálemi al-Aksza mecsetnél a hónap elején lezajlott összecsapások a régió arab országaiban elítélték. Szaúd-Arábia, amellyel Izrael azt várja, hogy normalizálja kapcsolatait, azt mondta, hogy az al-Aksza izraeli „megrohanása” aláásta a béketörekvéseket.
A Ramadán és a Húsvét idei átfedése növeli a súrlódások lehetőségét, mivel a három világvallás szent városa szokatlanul nagy zarándokáradatnak ad otthont.
Qin azt mondta izraeli kollégájának, hogy Kínát „aggodalommal tölti el az Izrael és Palesztina közötti feszültség, és a jelenlegi prioritás az, hogy kordában tartsuk a helyzetet". Szaúd-Arábia és Irán a közelmúltban párbeszéden keresztül helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat, jó példát mutatva a nézeteltérések párbeszéden keresztüli leküzdésére – tette hozzá Qin.
A szaúdi-iráni egyezménynek várhatóan jelentős következményei lesznek a jemeni polgárháborúban, ahol mindkét fél proxyháborúba keveredett, és csak egy hajszál választja el őket a közvetlen konfliktustól.
Csak az Ukrajna ügyében mutatott kezdeményezés nem hozott megfogható eredményt. Februárban Hszi és Putyin elnökök oroszországi tárgyalásait követően Peking béketervet készített Ukrajnára, sürgetve minden érintett felet, hogy kerüljék a nukleáris eszkalációt, de nem javasolta, hogy Oroszország vonja vissza erőt.
A nyugati vezetők nagyrészt elutasították a javaslatot, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig óvatosan üdvözölte a tervet, de azt leszögezte, hogy csak akkor lenne érdemes a megvitatásra, ha Putyin kivonná csapatait az összes megszállt ukrán területről.