A ciprusi konfliktus rendezése, az Oroszországgal való viszony, és Ciprus szerepe az orosz gázfüggőség csökkentésében – ezek mind szóba kerültek az új ciprusi elnökkel készült interjúnkban.
Az ukrajnai orosz invázióval teljesen megváltozott a geopolitikai színtér, az Európai Unió prioritásai, de a harmadik országokkal való kapcsolatai is. Mindezekről, és a ciprusi kérdéssel kapcsolatos új kezdeményezésekről is beszélgetett Nikosz Hrisztodulidisszel, a Ciprusi Köztársaság új elnökével Efi Koutsokosta, az Euronews brüsszeli tudósítója.
Efi Koutsokosta, Euronews:Elnök úr, köszönöm az interjút, amelyet most először ad Brüsszelben a Ciprusi Köztársaság elnökeként, ahová konkrét javaslattal érkezett az Európai Uniónak a ciprusi probléma megoldásában betöltött aktívabb szerepére vonatkozóan. Ha figyelembe vesszük a másik fél álláspontját, azt, hogy a párbeszéd az elmúlt hat évben befagyott, és azt, hogy Törökország távolabb van az Európai Uniótól mint valaha, mire számít pontosan? Mi az, ami az Európai Uniónak sikerülhet, ami Önöknek ennyi éven keresztül nem sikerült?
Nikosz Hrisztodulidisz: Amikor a ciprusi probléma megoldására irányuló erőfeszítéseket teszünk, mindig figyelembe kell vennünk a nemzetközi helyzetet. Nem mi magunk befolyásoljuk a nemzetközi fejleményeket, valójában azok befolyásolnak minket. És mi a jelenlegi helyzet? A dolgok jelenlegi állása az, hogy van egy illegális orosz invázió Ukrajnában, és van egy Európai Unió, amely, igen, megfizeti az árát a döntéseiért, amelyek teljesen helyesek, és mi egyetértünk és részt veszünk a döntéshozatali folyamatban, de vezető szerepet alakít ki, figyelembe véve az orosz inváziónak a nemzetközi rendszer más szereplőire gyakorolt hatását is. Ezért ez az első dimenzió: az Európai Unió vezető szerepe az Európa szomszédságában kialakult válságban. A második dimenzió a Ciprusi Köztársaság új elnökének megválasztása. A harmadik dimenzió a törökországi választásokat érinti. A törökországi választásokig van egy időszakunk, amelyet ki kell használnunk, hogy a párbeszéd újraindulhasson.
Euronews: Ha már most Törökországról és a májusi választásokról beszélünk, mire számít utána? Mire számít abban az esetben, ha Erdo_ğ_ant újraválasztják, illetve abban az esetben, ha Kılıçdaroğlu győzelmével változás áll be?
Nikosz Hrisztodulidisz: Természetesen nem várok radikális változásokat a török külpolitikában. Legalábbis a török külpolitika története ezt mutatja az idők során. De attól még egy új valóság lesz az új elnök megválasztása, legyen az Erdogan úr, vagy a jelenlegi ellenzék vezetője. És a fontos dolog az, hogy kihasználjuk ezt az időszakot, és ebben állapodtunk meg az uniós intézmények elnökeivel, hogy a törökországi választások után azonnal megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy a megbeszélt keretek alapján folytassuk a tárgyalásokat. Mert mi mindenkinél jobban akarjuk a megszállás végét és hazánk újraegyesítését.
Euronews: Tehát, hogy megértsük a kezdeményezést, az Ön javaslata, hogy az európai intézmények vegyék át az irányítást, ami azt jelenti, hogy a ciprusi kérdést az uniós-török kapcsolatok kontextusába helyezzük?
Nikosz Hrisztodulidisz: Javaslatunknak két aspektusa van. Az első a holtpontról való elmozdulásról szól. Még nem zajlanak tárgyalások, de az első kísérlet a holtpontról való elmozdulásra irányul, hogy a tárgyalások újra sínen legyenek. Itt szükségünk van az Európai Unió vezető szerepvállalására, mindig az Egyesült Nemzetek Szervezetével összefüggésben. Nem próbáljuk a ciprusi kérdést kivonni az ENSZ-ből. Éppen ellenkezőleg, az Egyesült Nemzetek Szervezete és a határozatok kerete a mi biztosítékunk a kitűzött céllal kapcsolatban. De a holtpontról való elmozdulás érdekében úgy gondoljuk, hogy az Európai Unió egy politikai személyiség kinevezésével, maguknak az intézményeknek a fellépésével támogathat minket e cél elérésében. És ez a javaslatunk első szempontja, amire összpontosítunk, és amit a törökországi választások után azonnal meg akarunk valósítani. A megbeszélések újrafelvételével jön a javaslat második része. Javaslatunk egy nagyon konkrét aspektusa a tárgyalások technokrata támogatása, amint azok újraindulnak.
Euronews: Térjünk át egy másik fontos témára, amely valószínűleg még sokáig fog dominálni, ez pedig az orosz invázió Ukrajnában. A Ciprusi Köztársaságnak nagyon jó kapcsolatai és szoros kötelékei voltak Oroszországgal az idők során. Ezeknek számos aspektusát Európa is súlyosan bírálta. Hol tart ma a Ciprusi Köztársaság és Oroszország közötti kapcsolat?
Nikosz Hrisztodulidisz: Igen, az Orosz Föderációval történelmileg erősek voltak a kapcsolatok, különösen a két ország népeinek szintjén. A ciprusi kérdés és az a tény, hogy az Orosz Föderáció a Biztonsági Tanács állandó tagja, szintén fontos szempont volt, de a valóság ma már egyértelműen más. A Ciprusi Köztársaság semmiképpen sem fog kibújni az Európai Unió egyhangú döntései alól, amelyekben - ismétlem - mi is részt veszünk.
Euronews: Ez azt jelenti, hogy Ön elnökként, a Ciprusi Köztársaság új elnökeként támogatja az Oroszország elleni európai szankciós politikát, és úgy gondolja, hogy az működik?
Nikosz Hrisztodulidisz: A szankciók olyan eszközök, amelyet az Európai Unió jogosan használ. Ahol problémánk lehet, mint Európai Uniónak, az a szankciók megfelelő végrehajtása nemcsak a tagállamok, hanem mindazok részéről is, akik valamilyen módon kapcsolatban állnak az Európai Unióval.
Euronews: Tehát támogatja őket.
Nikosz Hrisztodulidisz: Természetesen.
Euronews: Térjünk át egy másik, az Európai Uniót is érintő kérdésre, az Oroszországtól való energiafüggetlenségre. Milyen szerepet játszhat ebben Ciprus, és látja-e az Európai Unió fokozott érdeklődését a Földközi-tenger keleti része iránt?
Nikosz Hrisztodulidisz: Van érdeklődés. Ezt nem csak most fejezték ki, hogy átvettük az ország kormányzását, már korábban is jelen volt. Ez konkrétan a kelet-mediterrán térség híres gázfolyosójára vonatkozik, az Európai Unió vezető szerepe és a régió államainak együttműködése révén. Igen, a Földközi-tenger keleti része alternatív energiafolyosóként fejleszthető az Európai Unió számára. A kérdést nálam jobban ismerő szakértők becslései szerint a Földközi-tenger keleti része a következő 25 évben az Európai Unió szükségleteinek akár 15-16%-át is fedezheti.
Euronews: Mi a helyzet az energetikai programokkal, a ciprusi kizárólagos gazdasági övezetben végzett fúrásokkal?
Nikosz Hrisztodulidisz: Találtunk gázt, és a Ciprusi Köztársaság kizárólagos gazdasági övezetében található vállalatok tevékenysége folyamatban van. Van ott egy probléma. Teljesen őszinte akarok lenni és...
Euronews: Van ütemterv? Mikorra várhatóak kézzelfogható eredmények?
Nikosz Hrisztodulidisz: Ezt a kérdést megvitattuk a miniszteri tanáccsal, főként az energiaügyi miniszterrel arról, hogy a vállalatokkal folytatott konzultációt követően ki kell lépni a nyilvánosság elé, hogy elmondjuk az embereknek az igazságot. Ezt a gázt pontosan ebben az időszakban fogják felhasználni. Addig is a kitermelés szakaszába lépünk, mert ami engem aggaszt, az az, hogy 5-10 év múlva, a zöld átállással összefüggésben ezek a tartalékok talán nem lesznek olyan helyzetben, hogy felhasználhatók legyenek.