A francia alsóházi szavazás kezdete előtt egy órával válságértekezletet hívott össze a miniszterelnök, majd az alkotmány biztosította lehetőséggel élve felkérte Emmanuel Macron köztársasági elnököt, hogy saját jogkörben engedélyezze a törvénytervezet elfogadását.
HIRDETÉSNem bocsátja szavazásra a francia nyugdíjreform tervezetét a kormány a francia alsóházban. A délután két órára az Elysées-palotába sürgősséggel összehívott minisztertanács ugyanis megszavazta az alkotmány 49.3-as pontjának alkalmazását, mellyel elkerülhetik a szavazást, és helyette a köztársasági elnök fogadhatja el a tervezetet. A hírre spontán tüntetés alakult ki a Concorde téren Párizsban - az emberek egyelőre békések, de egyre többen vannak - az ellenzék pedig bizalmatlansági indítványt adott be a kormány és annak vezetője ellen.
Mégsem bocsátják szavazásra a francia parlament alsóházában, vagyis a Nemzetgyűlésben a nyugdíjreform törvénytervezetét - döntött sürgősséggel a Miniszterek tanácsa az ügyben. Így elkerülhetik ugyanis, hogy a tervezetet leszavazzák a képviselők, és a köztársasági elnök saját jogkörben engedélyezheti azt.
Hogy jutottak idáig?
Március 15-én a Szenátus különleges bizottsága, melynek hét tagja a Szenátusból (vagyis a francia felsőházból) hét pedig a Nemzetgyűlésből (vagyis az alsóházból) érkezett, tíz igen és négy nem arányban elfogadta a nyugdíjreform törvénytervezetét.
Ezzel megnyílt rá a lehetőség, hogy másnap zárószavazást tartsanak a jogszabály-tervezetről: délelőtt a Szenátusban, délután pedig a Nemzetgyűlésben. És míg a Szenátusban a kormánypárti és vele szimpatizáns Republikánus pártnak volt többsége, így a tervezetet megszavazták, addig az alsóházban, ahol a kormánypárt kisebbségben van, az ellenzéki Nemzeti Tömörülés és a baloldali Nupes már bejelentette, hogy a reformtervezet ellen fognak szavazni.
Elisabeth Borne miniszterelnök ezért délután kettőkor válságértekezletet hívott össze, majd ennek végén a Minisztertanács nevében arra kérte Emmanuel Macron köztársasági elnököt, hogy alkalmazza a 49.3-as néven elhíresült opciót.
Macron a tanács ülése alatt a kiszivárgó hírek szerint azt mondta: "Nem játszhatunk az ország jövőjével". Olivier Babeau közgazdász szerint a reform célja egyébként is az volt, hogy megnyugtassák a piacokat és azokat az embereket, akik hiteleznek, hogy az állam működése ne álljon le - magyarázta a BFMTV-nek. "A megnyugtatás pedig nem más, mint hogy megmutatjuk, képesek vagyunk a reformokra".
A kormány ezzel a lépéssel valószínűleg aláírta saját halálos ítéletét
A francia alkotmány 49.3-as paragrafusa ugyanis lehetővé teszi, hogy úgy fogadjanak el egy törvénytervezetet, hogy arról a parlamenti képviselőket előzetesen nem szavaztatják meg. Ebben az esetben a kormány magára vállalja a felelősséget a törvény elfogadása miatt - és azt is, hogy emiatt az ellenzéki képviselők bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene.
A kormányzat egész nap lebegtette, él-e az alkotmányos cikkely adta lehetőséggel. 2008 óta ugyanis egyetlen alkalommal kerülték meg íly módon az alsóházi képviselőket. Aki miniszterelnökként él ezzel a lehetőséggel, az ellen ugyanis a következő 24 órában bizalmatlansági indítványt lehet beadni, és ha ezt megszavazzák, akkor a kormány megbukik. Borne-nak márpedig nincs többsége az alsóházban, vagyis ez a lépés valószínűleg ő és kormánya számára a véget jelenti.
Amint a parlamenti gyűlés elkezdődött, Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke már be is nyújtotta a bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, hozzátéve: az alkotmányos cikkely alkalmazása "teljes kudarcot" jelent az államfő számára. Utána a baloldali pártszövetség, a Nupes is bejelentette, hogy benyújtják az indítványt.
Borne ezzel egy időben bejelentette, hogy este nyolckor televíziós beszédet tart. A pártján belül elmondott beszédében már délután úgy fogalmazott: személyes sorsának alakulása soha nem befolyásolta politikai döntései meghozatalában, főleg, ha úgy érezte, hogy azok nem hazája javát szolgálják.
Spontán tüntetés alakult ki a Concorde téren
Eközben a Párizsban tüntetők elindultak a Nemzetgyűlés épülete felé, ahol az "általános sztrájk" jelszót skandálták. Véleményük szerint a tervezet elfogadása "illegitim" és semmilyen alapja nincs, de nem lepődtek meg rajta, hogy végül a kormány ezzel a módszerrel élve vitte át a reformot. Hozzájuk csatlakozott néhány száz diák is, akik szintén a Nemzegyűlés előtt akartak tüntetni.
Innen végül a tömeg a Szana túlpartján, a parlament épületével szemközti Concorde térre ment, és ott előre nem bejelentett tüntetésbe kezdett. Délután három óta egyre többen vannak - és bár incidens eddig nem történt, a készenléti rendőrség már a szomszédos utcákban áll. Füstpatronok és szakszervezeti zászlók vannak a tömegnél, és felgyújtottak néhány műanyag kordont és kukát is. A Nemzetgyűléshez vezető hidat a rendőrök lezárták és elkordonozták, ott is nagy a készültség.
A legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a CFDT vezetője szerint a 49.3-as cikkely alkalmazása csak azt bizonyítja, hogy a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre való módosításának nincs támogatottsága, a politikai kompromisszum pedig elbukott. Ezután újabb utcai demonstrációkra szólította fel a franciákat.
Hogy pontosan mikorra akarnak újabb tüntetést meghirdetni, még nem tudni, de az biztos, hogy a többi szakszervezet bevonásával tennék ezt meg. A szakszervezetek vezetői abban bíznak, hogy a törvényre az "utca mondja ki az utolsó szót".
Párizson kívül több francia nagyvárosban is kialakultak spontán tüntetések: Lyonban, Grenoble-ban, Bordeaux-ban, Vienne-ben, Bayonne-ban és Poitiers-ben is pár száz ember gyűlt össze.