A nyugati hatalmak kiemelt figyelmet fordítanak Moldova felé - csakúgy, mint Oroszország, mely egyelőre bújtatott módszerekkel szeretne befolyást szerezni a harminc éve független, egykori szovjet tagállam fölött, és ehhez minden eszközt bevet.
HIRDETÉSA cikk szerzője, Madalin Necsutu romániai politikai- és oknyomozó újságíró, aki Chișinău-ban él és aki Kelet-Európára és az egykori szovjet tagállamokra specializálódott.
Moldova ellenáll Moszkva dezinformációs technikáinak - de vajon meddig tudja megvédeni az orosz befolyástól a Nyugat? Sorsdöntő idők előtt áll Moldova. Az ország 1991-es, a Szovjetuniótól való függetlenedése és három évtizedes fennállása során még sosem volt olyan helyzetben, mint az elmúlt egy évben. A kicsinyke kelet-európai állam, melynek lakossága csupán 2,6 millió fő, sok mindent túlélt már rövidke történelme során - miután földrajzi helyzete miatt mindig is elsődleges célpontja volt az orosz destabilizációs törekvéseknek: egyrészt, hogy saját befolyásuk alá vonják, másrészt, hogy innen elindítva nyugtalanságot keltsenek Európa többi részében is.
Másrészről viszont egyetlen ország sem élvezett még olyan erős nyugati védelmet, mint Moldova. Hogy ez elég lesz-e a nemrég megválasztott, Európa-párti kormány fennmaradásához, még nem tudni. Azt viszont igen, hogy a nyugat formálisan és informálisan is mindent megtesz azért, hogy az ország továbbra is független maradjon az orosz befolyástól.
Menekült oligarchák, korrupt vezetők és a Kreml a háttérben
Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszország Moldova elleni hibrid hadviselése az elmúlt hónapokban legalább részben sikeres volt.
A moldáv társadalom megosztására és az orosz propaganda terjesztésére az oroszok többféle módszert és "helyi embert" is használnak. Egyikük a korábbi oroszbarát köztársasági elnök, egyben a moldáv Szocialista Párt vezetője, Igor Dodon. A szocialisták csak ritkán szerveznek utcai felvonulást vagy tüntetést és inkább a közösségi médiában, illetve a televízióban terjesztik az orosz propagandát. Nem is érdektelenül: az egykori elnök számára a börtönből való szabadulást jelentené, ha sikerülne megbuktatni a jelenlegi kormányt.
Dodon összesen öt büntetőügy vádlottja, korrupciótól a külföldi hatalomnak való árulás bűntettéig több dologgal is vádolják, melyek miatt összesen akár 20 év börtönre is számíthat.
Moszkva ezzel párhuzamosan megpróbálta belsőleg destabilizálni az országot, amiben legnagyobb segítségére a Shor nevű párt volt, melyet egy Izraelbe menekült, izraeli-moldáv kettős állampolgárságú oligarcha, Ilan Shor vezet.
Shor neve onnan lehet ismerős, hogy ő volt az ötletgazdája a Moldovában csak a "Nagy Lopás" néven emlegetett, 2014-es ügynek, melyben meghekkelték a moldovai bankrendszert és egymilliárd dollárt loptak el moldáv bankoktól - ez az összeg az ország éves GDP-jének nyolcada.
Short kétszer is elítélték, egyszer 2017-ben, egyszer pedig 2019-ben - és hamarosan harmadszorra is jogerős ítélet születik ügyében. Nem véletlen tehát, hogy neki is érdeke fűződne a kormány megbuktatásához. Az általa vezetett és pénzelt párt Moszkva egyik legjobb helyi "partnere": a Kreml stratégái a Shor párt által a közelmúltban szervezett tüntetéseket használták arra, hogy tömeges elégedetlenséget keltsenek a lakosságban.
Pszichológiai hadviselés Kreml-módra
A Kreml a "maskirovka", vagyis az oroszok dezinformációs hadjárata részeként olyan erőszakos egyéneket küldött a párt által szervezett tüntetésekre, akik aztán igyekeztek összecsapni a rendőrökkel, miközben a tüntetők a háttérben békeszlogeneket skandáltak.
A moldáv határon a tüntetések után több fiatal, atlétikus, bajkeverésben "jeleskedő" férfit is beazonosítottak: például a Partizan Beograd szerb focicsapat ultráit, akik közül többen egyébként ki is vannak tiltva az országból. De Dagesztánból is érkeztek olyanok, akik megfeleltek a fenti profilnak, az országba történő látogatásukat pedig semmivel nem tudták igazolni - ez utóbbit maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij fedte fel idén februárban - mint ahogy azt is, hogy Oroszország erősen dolgozik azon, hogy Moldovában is nyugtalanságot gerjesszen.
Minden egyes, a Shor párt által szervezett demonstráción megjelennek a félkatonai elemek is, köztük volt transznyisztriai háborús veteránok, vagy épp a "Nép pajzsa" nevű, pszeudo-védelmi szervezet.
Jelenlétük egyértelmű tesztelése a hatóságok türelmének, éberségének és válaszkészségének. Eddig azonban még ezekkel a provokátorokkal sem sikerült kideríteniük az oroszoknak, meddig mennének el a hatóságok - mivel a moldáv békefenntartó erők kínosan kerülik a fizikai összecsapást velük.
Ezzel a taktikával egészen eddig sikeresen elkerülték, hogy a Shor párt és vezetője mártírt csinálhasson magából, akiket üldöz a nyugatbarát kormány, és így még jobban megosszák a társadalmat.
A stratégia a kormány részéről inkább az, hogy megpróbálják elvágni a tüntetések finanszírozásának útját, jöjjön az belföldről vagy Moszkvából. Moldova ugyanis tisztában van vele, hogy Oroszország egyre több "diplomatát" küld Chișinău-ba, a moldáv fővárosba párnapos kiküldetésekre. A határőrség nem tudja átnézni a csomagjaikat, mert diplomáciai mentességükre hivatkoztak - kellemes módja ez annak, hogy olyan pénzt utaztassanak nyom nélkül, amit aztán a tüntetésekre lehet költeni.
A moldávoknak meg kellett tanulni, hogy játsszanak keményen
A moldáv elnök pár nappal az ukrán elnök után maga is megerősítette, hogy alapos vizsgálat után kiderült: Zelenszkijnek igaza volt. A moldáv titkosszolgálat a fentiek nyilvánosságra hozatalával világos üzenetet küldött a Kreml-nek: le tudják leplezni az orosz titkosszolgálat üzelmeit, főleg, ha nyugati partnereikre támaszkodhatnak ebben.
És nem csak ebben: Moldova nyugati szövetségeseitől légvédelmi rendszereket kért és védelmi büdzséjét is hetven százalékkal emelné meg az idei évben - ez a gyakorlatban 85 millió eurót jelent. Ez még mindig nem elég ahhoz, hogy magas minőségű fegyverzetet szerezzenek be belőle, de az ország korábban már kapott annyi nyugati felszerelést, hogy egy esetleges fegyveres konfliktusban rövid ideig meg tudná védeni magát.
Lengyelország, Ukrajna, Románia és az USA most mind Moldova felé tekint
Úgy tűnik Moldova szomszédai nagyon is szívükön viselik, hogy az ország demokratikus berendezkedése továbbra is fennmaradjon. Február 21-ei, varsói történelmi beszédében Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke maga is azt mondta, hogy a Nyugat Moldovával és polgáraival kell tartson az európai integráció felé vezető úton. Ez a megjegyzése fontos politikai jelzése volt annak, hogy az ország az USA és szövetségeseinek oltalma alatt áll.
HIRDETÉS
Ezt erősíti az a tény is, hogy varsói tartózkodása alatt a moldáv elnök írásos garanciát kapott arról, hogy országa az amerikaiak védelme alatt áll - majd rögtön másnap a szomszédos Romániából is ugyanez az üzenet érkezett. Klaus Iohannis román elnök kijelentette: országa továbbra is támogatja Moldovát, "történjék bármi". A Nyugat ugyanis nem fogja hagyni, hogy Oroszország elérje Románia vagy bármely más NATO-tagország határát. Kijev szintén hasonlóan nyilatkozott, mondván: ha az oroszok katonai erővel mennek Moldova ellen, ahhoz nekik is lesz egy-két szavuk.
A nyugatiak számára két dolog fontos: hogy ne jöhessen létre az országban egy oroszbarát bábállam, és hogy ne támadjon biztonsági rés az ukrán front szomszédságában.
A dezinformáció nem ismer határokat
Miközben a fővárosban egyre magasabbra csapnak az indulatok, Moszkva az ország keleti részében, a transznyisztriai régióban és az oroszbarát Gagauz Autonóm Területi Egységben is nagyon erősen jelen van. A fenti két régió mindig jó kiindulópont volt, ha az oroszok fel akarták kavarni az állóvizet az országban, ugyanis mind az egyik, mind a másik területen feltétlen támogatást élveznek - még akkor is, ha az ott élők többsége retteg attól, hogy egy nap az orosz vezetés őket is megtámadja.
Legutóbb két, teljesen megalapozatlan fake news-t próbáltak itt elterjeszteni a propagandisták: az egyik szerint Ukrajna támadást akar végrehajtani a Transznyisztriában, a másik szerint pedig Maia Sandu nyugatbarát köztársasági elnök háborúba akarja sodorni Moldovát a Nyugat oldalán. Eddig a fentiek közül egyik sem bizonyosodott be.
Belpolitikai síkon nézve az új kormány, amelyet az a nyugatbarát Dorin Recean vezet, aki elsősorban biztonságpolitikában jártas szakember és aki Romániában és az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatot, megerősítette, hogy az országban a védelmi kérdések elsődleges fontosságúak lesznek a következő időszakban. Nem meglepő tehát, hogy három legnagyobb kormányfői prioritása közül az egyik a közbiztonság, a másik pedig az ország védelmének megerősítése.
HIRDETÉSAz egyértelmű, oroszoknak címzett üzenet ellenére, miszerint Moldova semmilyen szinten nem enged befolyásuknak, a sakkjátszma még közel sem ért véget, akkor sem, ha most úgy is tűnik, hogy bármiféle oroszok keltette megmozdulást már csírájában könnyedén elfojthatnának, mivel Moszkva nem élvezi a moldávok többségének támogatását.