A kínai hadseregben zajló fejlesztéseket aggodalommal figyelik a nyugati hatalmak
HIRDETÉSA világban növekvő feszültségek és a globális bizonytalanság miatt Kína 7,2 százalékkal növeli védelmi kiadásait. A tervek szerint Kína 2023-ban 1,55 trillió jüant költ katonai fejlesztésekre, ami a 2013-as kiadások nagyjából kétszerese. A Világbank szerint az ázsiai ország bruttó hazai össztermékének (GDP) 1,7 százalékát fordította a hadseregre 2021-ben.
A védelmi kiadások növelését vasárnap jelentette be Li Ko-csiang miniszterelnök a Népi Kongresszus éves ülésszakának megnyitóján vasárnap Pekingben.
Li egyúttal a fegyveres erők modernizálására, harckészültségük megerősítésére és katonai képességeik javítását sürgette a jelenlévő háromezer küldött előtt.
Tajvan miatt is aggódik a Nyugat
A kínai hadseregben zajló fejlesztéseket sokan aggodalommal szemlélik a nemzetközi közösségben, miután Peking egyre fenyegetőbben lép fel Tajvannal szemben, és vitatott területi követelései vannak a Kelet-, illetve a Dél-kínai-tengeren.
Li Ko-csiang beszédében határozottan ellenezte Tajvan függetlenségét, és a békés újraegyesítés mellett foglalt állást:
"Mi, a Tajvani-szoros két oldalán élő kínaiak egy család vagyunk, és összeköt minket a vér" - jelentette ki.
Kína saját területe részeként tekint az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező, stratégiai jelentőségű Tajvanra.
Az utóbbi időben fokozódott a feszültség a felek között, és a nemzetközi közösség attól tart, hogy Oroszország ukrajnai háborúján felbuzdulva Kína hasonló lépésre szánhatja el magát Tajvan kérdésében. Kína tavaly augusztusban nagyszabású hadgyakorlatot tartott Tajvan körül válaszul arra, hogy Nancy Pelosi amerikai házelnök a szigetre látogatott.
Ötszázalékos gazdasági növekedéssel számolnak
Li Ko-csiang beszédében vázolta Kína idei gazdasági céljait. A miniszterelnök jelezte: öt százalék körüli növekedéssel számol. Már az előző évben is 5,5 százalékos növekedési célt tűzött ki a kormány, de ennek megvalósulását a koronavírus-járvány miatti lezárások megakadályozták. Így tavaly mindössze három százalékot nőtt a kínai gazdaság, ami a második legrosszabb adat volt 1976 óta.
A költségvetési hiánycél három százalék, míg a munkanélküliségi ráta várhatóan 5,5, az infláció pedig 3 százalékos lesz - tette hozzá a kormányfő. Az idei év prioritása a gazdasági stabilitás, illetve a fogyasztás élénkítése. Ennek érdekében 12 millió új munkahelyet teremtenek a városokban - ígérte Li.
Hszi Csin-ping megszilárdítja hatalmát, Li Ko-csiang visszavonul
A március 13-ig tartó ülésszak másik nagy témája az új kormány megalakítása lesz. A korábbi kor- és mandátumkorlátok ellenére Hszi Csin-ping a várakozások szerint megszilárdítja hatalmát, és megkezdi harmadik elnöki ciklusát.
Ezzel szemben Li Ko-csiang visszavonul, és helyét Li Csiang veszi át. Az új miniszterelnök személyére szombaton adhatja áldását a parlament.