A közeljövőben aligha rendeződik Oroszország és a Nyugat viszonya, így az orosz gázexport tovább zuhanhat.
HIRDETÉSA terveket ismerő források szerint állagmegóvás miatt Oroszország valószínűleg lezárja az Északi Áramlat három megsérült csövét, noha erről a német üzemeltető nem tud. A teljes rekonstrukció még várat magára, ugyanis a közeljövőben aligha növekszik Oroszország nyugati államok felé folytatott gázexportja.
Az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékek évente 110 milliárd köbméter földgázt szállítottak Németországba a Balti-tenger alatt. Szeptemberben robbanások rázták meg a vezetéket, a négy cső közül három megrepedt, épségben csak a 2-es vezeték egyik csöve maradt.
A robbanás idején az Északi Áramlat 1-en már nem szállítottak gázt a Nyugat és Moszkva közötti egyre fokozódó feszültségek miatt. A Gazprom később közölte, hogy technikailag megoldható a megrepedt vezetékek javítása, de a Reuters most két, a terveket ismerő forrására hivatkozva azt írja, hogy Moszkva kevés esélyt lát rá, hogy a közeljövőben rendezi a Nyugattal való kapcsolatát, így a gázszállítások aligha állnak vissza a régi szintre, azaz nem érdemes üzembe állítani a sérült vezetékeket.
Oroszország ukrajnai inváziója miatt Európa az elmúlt évben drasztikusan csökkentette az Oroszországból származó energiaimportját, amit a Gazprom vaskosan megérzett a bevételi oldalon: a cég egykori szovjet tagállamokon túli exportja közel a felére csökkent.
A Reuters forrásai szerint Oroszország feltámaszthatatlannak látja az Európa irányába folytatott exporttevékenységet, ezért nem is tervezik a megrepedt vezetékek teljes körű megjavítását, csak az állagmegőrzésre fordítanának némi energiát egy jövőbeni esetleges újraindítás céljából. A források szerint ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy lezárják a vezeték megrepedt végeit, hogy megakadályozzák a tengervíz okozta további rozsdásodást.
Az egyik orosz forrás megjegyezte: amennyiben az Egyesült Államokból importált (és egyben az orosz szállítások csökkentésének ellensúlyozására használt) cseppfolyósított gáz az európai országoknak drága lenne, akkor elképzelhető, hogy az európai országok több gázt vennének Oroszországtól.
A Reuters kereste a moszkvai energiaügyi minisztériumot, de a minisztérium a vezetéküzemeltetőkhöz irányította a kérdéseket – választ azonban ők és a Gazprom sem adtak.
Az Északi Áramlat 1 üzemeltetői a Nord Stream AG nevű cég érdekszférájába tartoznak, de a Nord Stream AG sem reagált a Reuters megkeresésére. A vállalatban résztulajdonos német E.ON szóvivője viszont annyit elárult, hogy kisebbségi részvényesként nem tudnak olyan döntésről, ami a vezetékek helyreállításáról szólna – noha ennek az ellenkezőjéről sem informálták őket.
Rejtély a robbantás körül
Az Északi Áramlat gázvezeték szeptemberi robbantását vizsgálják a dán, a német és a svéd hatóságok is, de eredményt még nem közöltek. Moszkva többször is – bizonyítékok bemutatása nélkül – állította, hogy a Nyugat áll a robbantás mögött, így a narratívájukhoz kapóra jött Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai újságíró cikke, melyben állítja: a Fehér Ház állt a robbantás mögött. Herh állításait a Fehér Ház tagadta, a Kreml viszont előszeretettel hivatkozik rá.
Vlagyimir Putyin orosz elnök eközben azt javasolta, hogy az Északi Áramlat 2 meg nem sérült szakaszát használják a gázszállításra, de az orosz gázról egyre inkább leváló Németország elutasította az ötletet, sőt: Lengyelország szintén leállította az orosz gáz vásárlását.
Moszkva jelenleg napi mintegy 40 millió köbméter vezetékes gázt exportál Európába az ukrán-szlovák határon keresztül. Szergej Lavrov külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy Moszkva a balti útvonal helyett Törökországban szeretne létrehozni egy gázközpontot, és a jövőben a Nyugatot nem tekinti exportpartnerének.