Még a közösségi médiában sem szabad arról beszélni, hogy az ankarai kormány túl későn küldött segítséget a katasztrófa sújtotta területre.
HIRDETÉSMir Ali Koçer szabadúszó újságíró. A három héttel ezelőtti halálos török-szír földrengés pillanatában 300 kilométerre volt az epicentrumtól. Azonnal kamerát és mikrofont ragadott, hogy a régióba utazva interjút készítsen a túlélőkkel. A helyiek és a mentők történeteit a Twitteren osztotta meg, és most "álhírek" terjesztésének gyanújával nyomozás indult ellene. Akár három év börtönbüntetésre is számíthat.
Koçer kurd származású és több kisebb lapba is ír Délkelet-Törökországban. Számos túlélővel készített interjút, és a legtöbben arra panaszkodtak, hogy a török kormány napokig nem küldött segítséget. Ő nem tett mást csak megosztotta a velük készült videókat a közösségi médiában, majd néhány nap után egy rendőrségi üzenet fogadta a lakásán, amiben arra kérték, hogy adja fel magát a helyi rendőrségen.
És ő csak egy, abból a legalább négy újságíróból, akik ellen vizsgálat folyik a földrengésről szóló tudósításaik miatt. Sajtószabadsággal foglalkozó civilszervezetek szerint a katasztrófa során a török hatóságok több tucatnyi újságírót vettek őrizetbe, zaklattak vagy akadályoztak a munkában.
Kedden a rendőrség közölte, hogy 134 embert igazoltattak "provokatív posztok" miatt, és közülük 25-öt letartóztattak, de személyazonosságukat nem hozták nyilvánosságra. Az őrizetbe vettek közül néhányan ,,álhíreket" terjeszthettek, többek közt azt, hogy afgán migránsok fosztogattak a romos városrészekben.
Recep Tayyip Erdogan elnök a földrengés sújtotta területekre látogatva azt ígérte, hogy minden várost újjá fog építeni. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az "álhíreket" terjesztőket és a "társadalmi káosz okozóit" felelősségre fogja vonni.
Törökország októberben fogadta el az új dezinformációs törvényt. Ez sokkal szélesebb jogkört adott az államnak a hírportálok és a közösségi média ellenőrzésére. Az álhírek terjesztőit pedig évekre börtönbe lehet csukni. A legfőbb gond az, hogy egyedül a kormány által nagyban befolyásolt bíróságok dönthetik el, hogy mi igaz és mi hamis.
Az Európa Tanács felügyelő szerve, a Velencei Bizottság szerint az új törvény nagyban csorbítja a szólásszabadságot. A török ellenzék pedig csak "cenzúratörvénynek" nevezi a jogszabályt.
A Riporterek Határok Nélkül nevű civilszervezet "abszurdnak" nevezte a török újságírók ellen felhozott vádakat és felszólította a hatóságokat, hogy azonnal fejezzék be a nyomozásokat.
Ankara azonban ennél is tovább ment a cenzúrában és a félelemkeltésben. Az elnöki hivatal lényegében egy digitális ügynökrendszer kiépítésével próbálkozik. Létrehoztak egy applikációt, amin keresztül bárki könnyedén bejelentheti, ha dezinformációval találkozik. Innen már csak egy lépés az, hogy a szomszédok egymást jelentgessék fel, mert valamelyikőjük kritizálta az aktuális vezetést.