Kezdődik a humanitárius segítségnyújtás és a helyreállítás. Ez azonban évekig is eltarthat.
HIRDETÉSA Máltai Szeretetszolgálat kedd reggel 12 tonna segélyt indított el a törökországi Hatay tartományba. A múlt heti földrengés itt okozta a legnagyobb pusztítást. Bár a magyar önkéntesek már nem kutatnak túlélők után, humanitárius segítségre még évekig szükség lehet, hiszen a környéken szinte mindenből hiány van.
Szabján Imre a vészhelyzetkezelési munkacsoport vezetője szerint a segélyszállítmányt úgy állították össze, hogy illeszkedjen a helyi igényekhez. A helyi hatóságokkal előzetesen többször is egyeztettek, hiszen egy ilyen helyzetben óráról órára változik, hogy éppen mire van szükség. Végül tartós élelmiszer, higiéniai csomagok, meleg ruházat és gyógyászati segédeszközök, többnyire kerekesszékek kerültek a platóra. Szabján Imre azt is elmondta, hogy a szállítmány összértéke 22 millió forint. A kamiont egy 4 fős misszió is elkíséri, melynek az lesz a feladata, hogy felmérje: mely területeken van a legnagyobb szükség segítségre.
A Máltai Szeretetszolgálat emberei a határ túloldalán, Szíriában is jelen vannak. Eredetileg a polgárháború miatt ellátás nélkül maradt szíreket segítették, most pedig a földrengés túlélőit látják el. Két mobil egészségügyi pontot állítottak fel két mentőautóval. Ők a mai napig a könnyű sérültek ellátásában vesznek részt.
A Baptisták már hazajöttek
Trafi, Black, Gogo, Szolka, Dáma, Kevlar, Scotty és Lángos - ők mind részt vettek a törökországi mentési munkálatokban és összesen 11 túlélőre bukkantak.
Trafi az ország egyik legjobb mentőkutyája. 8 éves, de kölyök kora óta tart a képzése Európa több neves központjában. Képes szaglás alapján megkülönböztetni az élőket a holtaktól. Antakyában 3 embert talált a törmelékek között és ezt hangos ugatással jelezte.
Gazdája, Dr. Mezősi Tamás szerint az volt a legnehezebb, hogy a helyiek mindenfelé könyörögtek, hogy az ő szeretteiket keressék először.
,,Antakya egy nagy város, majdnem akkora, mint Budapest. 500 ezer ember vált földönfutóvá. Szóval pokoli körülmények közé érkeztünk. Az emberek az utcán éltek, az utcán ettek, az utcán végezték a dolgukat. Közszolgáltatások teljesen megszűntek, közvilágítás nem volt, tüzek mindenütt. Szerencsére palackos vizet azt lehetett kapni. Ráadásul ez egy járványveszélyes terület, a kolera időről időre felüti a fejét. Már az első nap is lehetett érezni, de aztán egyre erősebb lett a bomló tetemek szaga." - emlékezett vissza a mentőkutya-vezető.
A 18 speciális mentőből és 8 kutyából álló csapat vasárnap ért haza. Kedden Novák Katalin köztársasági elnök fogadta a hősöket a Sándor palotában, de előtte még elmesélték az Euronewsnak, hogy milyen volt hosszú pályafutásuk legborzalmasabb földrengése.
Szabó Márk vészhelyzetkezelési koordinátor meg volt döbbenve, amikor érkezéskor megpillantotta, hogy a városból szinte semmi sem maradt. Bár egy napon át utaztak, társaival azonnal belefogtak a mentésbe. Az első két napban se áram, se üzemanyag nem volt. Így nem csak a munkálatok haladtak lassabban, de a Baptisták is -8 fokos fagyban aludtak hálózsákjaikban. Szabó Márk szerint azonban nem is akartak nagyon pihenni, hiszen tudták, hogy emberi életek múlhatnak egy-két perc késlekedésen.
Az a szabály, hogy a könnyen megmenthető, nem olyan mélyen rekedt áldozatokkal kell kezdeni a mentést, de ezt nem mindig könnyű betartani.
Szabó Márk végül azt is elmesélte, hogy csak akkor döntöttek a hazautazás mellett, amikor már a többi mentőcsapat két napja nem húzott ki senkit se a törmelékek alól. Ennyi idő után már csoda kell a túléléshez.