Megerősítette csütörtökön az Emberi Jogok Európai Bírósága: a magyar hatóságok felelősek a 22 éves szír fiatal haláláért, aki rendőri bántalmazás és erőszakos visszaküldés miatt fulladt a Tiszába 2016-ban.
HIRDETÉSMegerősítette a korábbi ítéletet csütörtökön az Emberi Jogok Európai Bírósága: a magyar hatóságok felelősek a 22 éves szír fiatal haláláért, aki rendőri bántalmazás és erőszakos visszaküldés miatt fulladt a Tiszába 2016-ban – írja a Magyar Helsinki Bizottság. A bíróság 34 ezer eurós bíróság megfizetésére kötelezi a magyar államot.
2016. június 1-jén egy 22 éves szír férfi meghalt a magyar fegyveres erők erőszakos fellépése miatt. A férfi a testvérével, unokatestvérével (és egy iraki háromgyerekes családdal) a folyón keresztül próbált bejutni Szerbiából Magyarországra. Partra érkezésükkor a rendőrök kutyákat eresztettek rájuk, könnygázt vetettek be ellenük és kövekkel dobálták őket. Ezután “Go back to Serbia!” felszólításokkal visszakényszerítették őket a folyóba. A férfi megsérült, majd a Tiszába fulladt, testvére és unokatestvére visszajutott a Tisza szerb oldalára. (Az iraki családot ezután kimentették, az édesanyát és gyermekeit kihűlés veszélye miatt kórházban kezelték.)
Az élethez való jog sérelme, az embertelen bánásmód és az érdemi vizsgálatok hiánya miatt a férfi testvére beperelte Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol a magyar eljáráshoz hasonlóan a Magyar Helsinki Bizottság nyújtott jogi képviseletet neki.
A strasbourgi bíróság csütörtökön kimondta: a magyar hatóságok nem tettek semmit azért, hogy megvédjék egy egyértelműen veszélyben lévő ember életét, nem működtettek megfelelő mentési rendszert egy ismerten veszélyes folyószakaszon, ahol tudták, hogy gyakran kísérelnek meg menekülők átkelni, és a konkrét esetben sem tettek meg minden elvárhatót a bajba került férfi kimentése érdekében.
Azt is kifogásolta a bíróság, hogy a nyomozó hatóság nem végezte megfelelően a dolgát és nem derítette fel az ügy körülményeit a halálesetet és a rendőri bántalmazást illetően. A strasbourgi bíróság a magyar államot 34.000 euró kártérítés és az eljárás költségeinek megfizetésére kötelezte az áldozat testvérének.
A végzetes történetet megelőző hónapban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága több mint 100 hasonlóan erőszakos fellépést dokumentált a határt átlépni próbálókkal szemben. Pedig az európai bíróságok által emberi jogokat súlyosan sértőnek tartott visszakényszerítéseket csak egy hónappal később, 2016. július 5-én legalizálták Magyarországon. Tehát a szír fiú halálát okozó fellépés ekkor még magyar jogszabályok szerint sem lett volna törvényes.
A szerb-magyar határkerítésen vagy a folyón történő életveszélyes átkelést menekültek tízezrei kísérlik meg évente. Ami – mivel már 2016-ban is csak napi 15-17 embert engedtek be az akkor még fennálló röszkei és tompai tranzitzónákba – a legtöbb menekült számára az egyetlen létező alternatíva maradt. A magyar rendőrség évről évre egyre több visszakényszerítést hajt végre (2016-ban például csak július 5-től 8466 esetet rögzítettek, 2022-ben már több mint 150.000-et).
Amióta a magyar kormány 2020-ban bevezette az úgynevezett követségi rendszert, a Magyarországra történő törvényes belépés gyakorlatilag ellehetetlenült minden menekült számára, aki nem szomszédos háborús országból érkezik. Azóta csak az juthat menedékjoghoz itthon, aki előtte szándéknyilatkozatot nyújt be a belgrádi vagy kijevi nagykövetségen, és azt jóváhagyják. Ezek nagy részét már be sem fogadják, vagy egy kilátástalan várólistára helyezik – kizárva bármilyen legális alternatívát az életveszélyes és a magyar hatóságok által illegálisnak bélyegzett határátkelésre - írja a Magyar Helsinki Bizottság.