Mahmúd Abbász bejelentése akkor is érzékenyen érinti Izraelt, ha csak néhány hónapig tart, mint legutóbb, 2020 tavaszán.
HIRDETÉSMahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke nem először jelenti be, hogy megszakítja a biztonsági együttműködést Izraellel, legutóbb 2020-ban tette ugyanezt, majd öt hónap után visszavonta. A döntés azonban mindenképp rossz hír Izraelnek.
A palesztin elnök bejelentése, miszerint befagyasztja a biztonsági együttműködést Izraellel, a terrorizmus növekedéséhez vezethet, arra kényszerítve az izraeli hadsereget, hogy kiterjessze műveleteit a térségben - írja elemzésében az Israel Hayom c. lap.
Emlékezetes, hogy Abbász arra hivatkozott döntésében, hogy egy izraeli katonai rajtaütés során hét terrorista és két civil meghalt a ciszjordániai övezetben lévő Dzsenin menekülttáborában. A hadsereg azért járőrözött ott, mert a dzsenini táborban (amely a Palesztin Iszlám Dzsihád, a Hamász egyik fő riválisának fellegvára) egy terrortámadást készítettek elő.
Ha a biztonsági együttműködés megszűnik, akkor a palesztin biztonságiak által végzett tevékenységek pótlására - pl. körözött személyek letartóztatása, a tüntetések felügyelete - a helyszínen fokozottabb izraeli tevékenységre lesz szükség - írja a lap.
Az elmúlt hónapokban a terrorista cselekmények megszaporodása és az erőszakos tüntetések sora azt jelzi, hogy a palesztin rendfenntartók képtelenek ellátni feladataikat, a Palesztin Hatóságnak alig van tekintélye a menekülttáborokban.
A hosszú évek óta működő biztonsági kooperáció eddig leginkább azt jelentette, hogy a palesztin hatóság és az izraeli hadsereg szükség esetén hírszerzési információkat is megosztott a szélsőséges, terrorista csoportok megfékezésére.
Ez azonban most borulhat, és a Palesztin Hatóságot kormányzó Fatah (amely 2006 óta nem tart sem törvényhozási, sem elnökválasztásokat) hangütése már nem is nagyon különbözik terrorista riválisaiétól. Nabil Abu Rudaineh, az elnök szóvivője például "mészárlásnak" nevezte a dzsenini tűzharc során történteket, és méltatta a zsidó állam és a "telepesek terrorizmusa" elleni "népi ellenállást", tehát a fegyveres harcot. A Fatah lapja, az Al-Hayat Al-Jadida szintén az erőszakot dicsőíti.
A palesztin frakciók körében egyre népszerűtlenebb Abbász a múltban már többször fenyegetőzött azzal, hogy megszakítja a biztonsági koordinációt Izraellel, de ezt csak egyszer tette meg, 2020-ban, miután Donald Trump egy akkori béketerv keretében hozzájárult volna egyes ciszjordániai területek izraeli annektálásához (ami végül nem történt meg). Néhány hónap után aztán visszavonta döntését.
A palesztinok már azért is egyeztek bele akkor a koordináció visszaállításába, mert attól tartottak, hogy a Hamász kihasználja a hatalmi vákuumot, és megerősíti pozícióját Ciszjordániában (Júdea-Szamáriában). Valószínűleg ezúttal is így tesznek, véli az izraeli lap, ha megértik, hogy az együttműködés mindkét fél biztonsági érdekeit szolgálja.
Barbara Leaf, a közel-keleti ügyekért felelős amerikai helyettes államtitkár bírálta a palesztin döntést. "Nagyon szoros kapcsolatban állunk a Palesztin Hatóság magas rangú tisztviselőivel. Nyilvánvaló, hogy nem tartjuk ezt a lépést ebben a pillanatban helyesnek. Úgy gondoljuk, nagyon fontos, hogy a felek megtartsák, sőt, ha lehet, elmélyítsék a biztonsági koordinációt. És nyilvánvalóan továbbra is beszélni fogunk a Palesztin Hatóság és Izrael tisztviselőivel."