A sok szempontból bezzegországként emlegetett Svédország komoly nehézségekkel küzd, és mostanra már egyesek azok közé az országok közé sorolják, ahol a legkisebb az esélyegyenlőség, és ahol a legnagyobbak a társadalmi szakadékok.
HIRDETÉSA sok szempontból bezzegországként emlegetett Svédország komoly nehézségekkel küzd, és mostanra már egyesek azok közé az országok közé sorolják, ahol a legkisebb az esélyegyenlőség, és ahol a legnagyobbak a társadalmi szakadékok. Minderre a bevándorló hátterű bandaháborúk mutatnak rá manapság – erről szól a Witness legújabb epizódja.
Egy épülő híd heves vitát váltott ki Stockholmban. A híd két ellentétes valóságot köt össze, Rinkeby hátrányos helyzetű kerületét és Sundbyberg gazdagabb térségét. Míg a svéd szélsőjobb attól tart, hogy ez az összeköttetés elterjeszti a bűnözést, amelyet a bevándorlással hoznak összefüggésbe, a lakosok úgy vélik, hogy a híd nemcsak az ingázást könnyíti meg, hanem a szegregációt is megfékezi. A Witness új részében Valérie Gauriat, az Euronews riportere rávilágít a svédországi valóságra, ahol a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek még soha nem voltak ilyen nagyok.
Rinkeby a bandák által elkövetett erőszak egyik központja Svédországban. A halálos kimenetelű bűncselekmények egy év alatt közel 40 százalékkal nőttek az országban. A probléma megfékezése érdekében a kormány szigorúbb bevándorlási politikát és több kitoloncolást szorgalmaz. Ezt azért is teszi, hogy megszerezze a szélsőjobboldali Svéd Demokraták támogatását.
"A legtöbb gyanúsított fiatal Svédországban született. Ők svédek. Hová fogják őket visszaküldeni?" - mutat rá Clarissa Seidou, Rinkeby polgárőrségének munkatársa.
Ha munkát kaptak volna és megtanultak volna svédül, akkor beilleszkedtek volna a társadalomba, teszi hozzá Musztafa Andic, egy Sundbybergben élő lakos, aki már itt született. Úgy véli, hogy a politikusoknak inkább a bandák közötti erőszak kiváltó okaival kellene foglalkozniuk, mintsem a hídról vitatkozniuk.
Andreas Cervenka, a svéd újságírói díjjal kitüntetett "Kapzsi Svédország" című könyv szerzője az adócsökkentéseket és a privatizációs politikát okolja az egyenlőtlenségekért. Szerinte ez teszi Svédországot "a világ egyik legegyenlőtlenebb országává, egy kicsi, de nagyon gazdag elittel és egy nagy, gazdaságilag kiszolgáltatott csoporttal".
A válság és az infláció által súlyosbított bizonytalanság egyre több svédet érint, mondja Jonas Wihlstrand, Svédország fő jótékonysági szervezetének, a Stadsmissionennek a vezetője. "A segítségkérők száma drasztikusan megnőtt idén. Ez egy olyan új helyzet, hogy a civil társadalomnak felelősséget kell vállalnia az emberek élelmezéséért. Nem akarjuk, hogy ez tovább romoljon, és ez a politikusok felelőssége, tette hozzá.