Duda a Global Conversation című műsorunkban arról is beszélt, hogy szerinte Ukrajnának joga van úgy dönteni, hogy csatlakozni szeretne a NATO-hoz és az EU-hoz.
A Global Conversation című politikai műsorunk legújabb adásának vendége Lengyelország elnöke, Andrzej Duda. A politikussal készült interjú leiratát alább olvashatják, a beszélgetésről készült videót pedig fent lehet elindítani. A riporter: Sasha Vakulina.
Közelít február 24-e, az Ukrajna elleni átfogó orosz invázió kezdetének évfordulója. Lengyelország azóta sok szempontból az élen jár a szövetségesei között. Hogyan változott meg az ország az elmúlt egy évben?
Lengyelország sokat változott. A lengyelek maguktól a határhoz mentek az autóikkal, megnyitották az otthonaikat és befogadták a háború elől menekülőket, akik Lengyelországba érkeztek. Ahányszor Ukrajnában vagyok, ahányszor találkozom Ukrajna védelmezőivel, katonákkal, parancsnokokkal, annyiszor mondom el nekik: harcoljatok nyugodtan, védjétek meg a hazátokat, küzdjetek az orosz agresszió ellen. A feleségeitek, gyermekeitek, anyáitok, testvéreitek, akik hozzánk, Lengyelországba jöttek, biztonságban vannak. Ma Lengyelországban mindenütt hallani lehet az ukrán nyelvet, minden közintézményben, minden üzletben, a villamoson, a buszon, az utcán, mindenütt. Ez ma a mi valóságunk. Együtt élünk, és jól érezzük magunkat együtt. Mondhatnánk, hogy baráti, sőt, testvéri nemzetek vagyunk. És a katonai biztonságunk szempontjából ez egy fontos emlékeztető. Nemcsak a mi társadalmunk, hanem az egész világ is láthatja, hogy a függetlenség, a szabadság nem egyszer és mindenkorra adott. Hogy a függetlenséget el lehet veszíteni.
Úgy véli, hogy a szorosabb biztonsági együttműködésre vonatkozó törekvések erőre kapnak a davosi beszéde után, a világgazdasági fórum fontosságának köszönhetően?
Az igazság az, hogy ennek a fórumnak mindig is a gazdaság volt a legfontosabb témája, de ma a biztonsági kérdések uralják a napirendet. Azért természetesen a biztonságról nem csak katonai értelemben beszélünk. Arról is szó esik, hogy Ukrajnát támogatni kell, folyamatosan fegyvereket kell küldeni Kijevnek, hogy meg tudja védeni magát és ellen tudjon állni az orosz agressziónak. Ezért beszéltünk a fórumon annyit arról a lengyel kezdeményezésről, hogy Leopard harckocsikat küldjünk Ukrajnának. A cél, hogy összegyűjtsük a különböző országok Leopard tankjait, és legalább egy páncélos dandárt hozzunk létre Kijev számára.
Az energiabiztonságról is beszélünk. Európa energiafüggetlenségéről és arról, hogy az orosz politika, amint azt most már mindannyian látjuk, a végletekig meg van tervezve, és az Európa feletti uralomra irányul. Az Északi Áramlat 1 és 2 is ezt a célt szolgálta. Mi tiltakoztunk a vezetékek ellen, mivel az európai energiapiacon az orosz hegemónia kiterjesztésének eszközét láttuk bennük, legalábbis ami a gázt illeti. Évek óta diverzifikáljuk a Lengyelországba irányuló gázszállításokat, mert láttuk a veszélyt. Sajnos a figyelmeztetéseinket figyelmen kívül hagyták. Ma Davosban emelt fővel beszélünk az energiabiztonság eléréséről, mert mi már régóta törekszünk erre.
Lengyelország rendszeresen figyelmeztetett az energiabiztonsággal, a gazdasági függőségekkel és az egész biztonsági helyzettel kapcsolatos problémákra. Ön szerint az ukrajnai háború hogyan változtatta meg Európa geopolitikai, biztonsági dinamikáját Lengyelország és a kelet-európai országok számára?
Először is, van valami, ami minden bizonnyal meglepte Putyint és az orosz agresszorokat. Ez pedig az egység, az Európai Unió és a NATO egysége. Ez eddig nem volt ilyen egyértelmű, az oroszok nem találkoztak ilyen egységgel sem 2008-ban, amikor megtámadták Grúziát, sem 2014-ben, amikor először támadták meg Ukrajnát. Most viszont az európai országok és az észak-atlanti szövetség részéről az egység falába ütköztek. Másodszor, ez a háború azt is megmutatta, hogy ma nincs biztonság szoros euroatlanti vagy transzatlanti kapcsolatok nélkül, hogy az Egyesült Államok óriási szerepet játszik az európai biztonság megteremtésében. Ma az Egyesült Államok támogatja a legnagyobb mértékben Ukrajnát. Lengyelország elnökeként nagyon büszke vagyok arra, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás tekintetében mi is abszolút vezető pozícióban vagyunk. A katonai segélyre már több mint 2,3 milliárd dollárt költöttünk. Számunkra ez óriási kiadás és hatalmas áldozat, de tudjuk, hogy ezt az áldozatot azért hozzuk meg, hogy részt vállaljunk Európa biztonságának megteremtésében. Ez pedig a jövőben sem lesz másképp.
Az elmúlt években az EU nem bővült. Ez is egy aktuális téma most, Ukrajna, Moldova és más országok miatt, amelyek csatlakozni szeretnének.
Ha az ukránok, a szomszédaink, az Európai Unióhoz akarnak tartozni, ha a NATO-hoz akarnak tartozni, ha ugyanez igaz Moldova népére, ha ugyanez igaz Grúzia népére, akkor joguk van hozzá. Ezt a háború is megmutatja, hiszen ez az, amit Putyin nem fogad el. Pontosan ez az, amit Putyin a maga tekintélyelvű természetével, a más nemzetek és a saját társadalmának leigázására irányuló törekvéseivel megpróbál elvenni az ukránoktól. Elvenni a szabadságukat, elvenni a lehetőségüket, hogy a Nyugathoz, a NATO-hoz, az Európai Unióhoz tartozzanak. Ebbe mi soha nem fogunk belemenni. Volodimir Zelenszkij ma konkrét lépéseket vár a NATO-tól.
Közel nyolcvan év béke után újra háború van a kontinensen. Tágabb értelemben, Lengyelországból nézve, hogyan kerülheti el a jelenlegi generáció a múlt tragédiáinak megismétlődését?
Először is, Oroszországot meg kell állítani. Ezért ma nekünk, a szabad világnak minden erőnkkel támogatnunk kell Ukrajnát, beleértve a katonai támogatást is. Másrészt pedig a háborús bűnöket meg kell büntetni. Az egész világnak látnia kell, hogy nem hagyjuk annyiban az oroszok által Ukrajnában elkövetett bűnöket, és hogy a bűncselekmények elkövetőit büntetőjogi felelősségre vonják. Oroszország volt az, aki minden ok nélkül megszállta Ukrajnát. És ezért súlyos büntetést kell elszenvednie.