A svéd-török diplomáciai kapcsolat kiélezett, Törökország pedig követeli Svédországtól, hogy vizsgálja ki az esetet.
HIRDETÉSTörökország beidézte a svéd nagykövetet azok után, hogy Stockholmban egy kurd csoport felakasztotta Recep Tayyip Erdogan török elnök egész alakos képmását. A két ország között eleve feszült a helyzet Svédország NATO-csatlakozási kérelme miatt, az incidens pedig tovább fokozhatja a feszültséget.
Tobias Billström svéd külügyminiszter leszögezte: kormánya határozottan elhatárolódik a „politikusok elleni fenyegetés és gyűlöletkeltés minden formájától", illetve egy konkrét ország megemlítése nélkül hozzátette, hogy szerinte „visszataszító úgy ábrázolni egy nép által megválasztott elnököt, mint akit éppen kivégeznek a városháza előtt."
Billström közleménye nem csillapította Törökország dühét, a külügyminisztérium pedig berendelte az ankarai svéd nagykövetet. A The Guardian a Reutersnek nyilatkozó török forrást idézve írja, hogy Törökország elvárja Svédországtól, hogy tartsa be ígéretét, miszerint azonosítják az incidens elkövetőit, és lefolytatják az ilyenkor szükséges eljárásokat.
Az incidens egy kurd csoporthoz, név szerint a svéd Rojava Bizottsághoz köthető. A Rojava a török elnököt az egykori olasz fasiszta diktátorhoz, Benito Mussolinihoz hasonlította, akit a második világháború végén a kivégzése után fejjel lefelé felakasztottak. „A történelem megmutatja, hogyan végzik a diktátorok" – írta a csoport a közösségi médiában közzétett videója fölé, melyen Mussolini és Erdogan lábánál fellógatott képmásai voltak láthatóak.
NATO-csatlakozás
Oroszország ukrajnai inváziójára adott válaszul májusban Svédország és Finnország is bejelentette, hogy csatlakozni kívánnak a NATO-hoz. A katonai szövetség harminc tagállama közül 28 jóváhagyta a csatlakozási kérelmet, Magyarország és Törökország viszont még nem. Magyarország már megígérte, hogy aláírják, de erről az országgyűlés csak februárban szavaz, Ankara viszont egyelőre elutasítja a svéd csatlakozást. Döntését azzal indokolja, hogy szerinte a két országnak többet kéne tennie a Törökország által terroristának tartott kurd csoportok elleni fellépés érdekében.
Vasárnap Ulf Kristersson svéd miniszterelnök közölte, hogy Törökország olyan feltételekhez köti a svéd NATO-csatlakozás támogatását, amelyeket Svédország részben nem tud, részben nem kíván teljesíteni. Törökország szerint Finnország és Svédország közül különösen utóbbi nem tett még eleget bizonyos megállapodásoknak. A svéd miniszterelnök azt is mondta: biztos benne, hogy Törökország hozzá fog járulni országa NATO-csatlakozásához, amellyel kapcsolatban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is optimista – noha pontos dátumot egyik sem tudott mondani. „A török és a magyar országgyűlés szuverén döntése, hogy mikor ratifikálják a finn és svéd NATO-csatlakozást. Továbbra is azon fogok dolgozni, hogy ez minél előbb megtörténjen” – közölte Stoltenberg.