Az albánokat a világ harmadik legnagyobb diaszpórájaként tartják számon a bosnyákok és a guyanaiak után. Az okokat és a következményeket kutatta a Witness műsorában az Euronews riportere, Julián López Gómez.
HIRDETÉSAz albánokat a világ harmadik legnagyobb diaszpórájaként tartják számon a bosnyákok és a guyanaiak után. Az okokat és a következményeket kutatta a Witness műsorában az Euronews riportere, Julián López Gómez.
Kukës egy albán kisváros az ország északi részén, közel a koszovói határhoz. Egyike azoknak a régióknak, amelyeket a legjobban sújt a kivándorlás. A települést sokan "szellemvárosnak" nevezik, mivel a kommunizmus összeomlása, vagyis 1991 óta becslések szerint a lakosság 40 százaléka vándorolt el innen külföldre.
Az Euronews riportere találkozott Lul Nergutival, aki még a húszas éveiben hagyta el Albániát. Az Egyesült Királyságban telepedett le, de amikor édesanyja beteg lett, hazament, és megtakarított pénzét egy építkezési vállalkozásba fektette. Mostanra majdnem csődbe ment, azt mondja, 8 hónapja nem kapott egyetlen megrendelést sem. Lul szerint Albániában sokkal nehezebben mennek a dolgok. Háromszor kell felhívnia valakit, hogy üzleti ügyben személyesen tudjon találkozni vele.
- mondta.
A régióban a lakosság 20%-a él a szegénységi küszöb alatt. Sokan csak a migrációban látják a boldogulás lehetőségét.
Ezt jól mutatja a helyi szülészeti klinika statisztikája. Míg négy évvel ezelőtt 750 baba született itt, 2021-ben már csak 600, tavaly pedig 500. Főként a fiatalok mennek külföldre, az idősebbek maradnak. Mivel egyre kevesebb az adófizető, az emberek aggódnak a társadalombiztosítás és a saját nyugdíjuk miatt.
Az Euronews riportere egy migrációs szakértővel is beszélt, aki egy olyan civil szervezetnél önkénteskedik, amelyik a fiatalok maradásához igyekszik segítséget adni. Lavdrim Shehu szerint az ország egy időzített bomba, amely már egy egész generációt elvesztett.
- fogalmazott a szakértő.
Kukës polgármesere azt mondta, tisztában vannak a problémával, amin helyi szinten és országosan is próbálnak segíteni. Például olyan intézkedésekkel, hogy a külföldről hazatérőknek ne kelljen néhány évig adót fizetni, és egyszeri támogatást is kapnak a visszaköltözéshez.
A magánszektorban is vannak hasonló kezdeményezések. A Witness stábja egy olyan varrodában is forgatott, ahol a dolgozók többsége külföldről, többnyire Németországból vagy Olaszországból tért haza, mert nem tudtak igazán boldogulni. Most pedig azt tervezik, hogy újabb üzemeket is nyitnak hasonló munkaerővel.
A fővárosban, Tiranában valamivel jobb a helyzet, de a fiatalok többsége itt is a külföldre költözésen gondolkozik. Az ország 2009-ben kérte felvételét az Európai Unióba, de a tárgyalások csak tavaly kezdődtek, és ki tudja, meddig tartanak.
A fiatal aktivisták szerint a legfontosabb az oktatás reformja lenne.
- mondta egy diák, Dragana Kurti.
Az Euronews stábja egy focicsapat edzésén is forgatott. Az edző az elmúlt 5 évben már nagyon sok fiatal játékostól búcsúzott el azért, mert azok külföldre költöztek a szüleikkel.
"A fiatalok jelentik az oxigént minden nemzetnek. Nemcsak a sportban, hanem minden területen. A fiatalság jelenheti egy ország sikerét. Nagyon sajnálatosnak tartom ezt a helyzetet, de a mi országunkban nagyon sok mindenen kellene javítani ahhoz, hogy a mi fiataljaink olyanok lehessenek, mint az európai fiatalok," fogalmozott az edző, Arli Dylce.