A legkomolyabb díjakat idén az európai filmek közül a Szomorúság háromszöge zsebelte be, de nagyon sok új és eredeti alkotás tágította 2022-ben a filmes horizontot.
HIRDETÉSIdén a Szomorúság Háromszöge című film nyerte az Európai Filmdíjat. Emellett számtalan más látásmód bizonyította az európai mozi sokszínűségét ebben az évben. Visszanéztünk, hogy mely alkotások tágították 2022-ben leginkább a filmes horizontot.
A Cannes-i filmfesztiváltól a Reykjavíkban tartott Európai Filmdíj átadásáig a Szomorúság Háromszöge volt az az európai film, amely idén a legrangosabb kitüntetéseket bezsebelte.
Az Európai Filmdíj átadóján a legjobb vígjátékért járó elismerést a spanyol Fernando León de Aranoa alkotása, A jó főnök kapta. A filmben Javier Bardem főnökként és férjként is elveszti azokat a bizonyosságokat és kapaszkodókat, amelyeket a patriarchális rendszer adott neki.
Egy másik film, a katalán Carla Simón rendezésében a férfi dominanciával és a patriachális rendszerrel foglalkozik. Az Alcarràs nyerte az Aranymedvét Berlinben.
“Az Alcarras-szal kapcsolatban sokat gondolkodtunk a nemi szerepek kérdésén, mert persze úgy tűnik, hogy most abban a pillanatban vagyunk, amikor a nőkkel foglalkozó történeteknek feminista, erős nőkről kell szólniuk. De vannak helyek, ahol ez még nem érkezett el. Ez a helyzet bizonyos vidéki közösségek esetében, ahol a patriarchális rendszer, mondjuk úgy, még mindig nagyon is jelen van, ahol még mindig létezik ez a mérgező férfiasság,” magyarázta a rendező.
A kritikusok és az Európai Filmakadémia által odaítélt Európai FIPRESCI-díjat idén Laura Samani olasz rendező Parányi test című filmje kapta. A film egy fiatal anya története a múlt század eleji Friuliban, aki halva született gyermekét szeretné eltemetni, hogy megmentse lelkét az örök kárhozattól.
Szintén új dimenziót nyitott idén a Fiú a mennyből, az egyiptomi származású svéd rendező, Tarik Saleh filmje.
“Az európaiak számára beleképzelni magukat egy muszlim életébe, akitől félnek, menekülni, imádkozni, remélni, félni és harcolni a túlélésért, szerintem ez jó, mert meg kell osztanunk a tapasztalatokat, ezt kell tennünk,” fogalmazott a rendező.
A Rózsa neve című regényhez hasonló thriller a szunnita vallási hatalom szívében, az Al-Alzharban játszódik. A három skandináv ország, Franciaország és Marokkó koprodukciójában készült film nemzetközi sikert aratott, és megmutatta, hogy az európai filmművészet ma már tudja, hogyan kell kiterjeszteni a határait.