Számos területen kell még megfelelnie a magyar kormánynak annak érdekében, hogy utólagosan elszámolják a reformokra biztosított pénzeket
HIRDETÉSAz Európai Bizottság elfogadta a Magyarországgal kötött partnerségi megállapodást, amely előfeltétele annak, hogy Magyarország a következő hét éves költségvetési ciklusra pályázatokat írhasson ki és igényelhesse az erre vonatkozó finanszírozást. Ugyanakkor a kifizetéseket feltételekhez kötötte a Bizottság.
A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, összesen közel 22 milliárd euró értékű megállapodás „segíteni fogja az országot az olyan közös uniós prioritások végrehajtásában, mint a kiegyensúlyozott területfejlesztés és a méltányos éghajlati és digitális átállás, miközben támogatja az innovatív és inkluzív szociális piacgazdaságot”.
A hét uniós kohéziós alap megvalósítása 11 nemzeti program segítségével történik, amelyek tartalmazzák a célok és az igénybe vehető forrásokat.
Mire lehet fordítani az uniós pénzeket?
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) összesen 6,7 milliárd eurót biztosít a köz- és magánépületek energiahatékonyságát javító és a megújuló forrásokból előállított energia termelését fokozó beruházásokhoz. A megállapodás emellett elő fogja mozdítani a körforgásos gazdaságot, a víz- és szennyvízgazdálkodást, valamint a fenntartható közlekedést. Hozzá fog járulni a levegőminőség javításához, valamint az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelméhez.
Az Igazságos Átmenet Alapból (IÁA) több mint 250 millió euró fogja támogatni a szén és a lignittüzelésű Mátrai Erőmű fokozatos kivonása által leginkább érintett régiókat. A finanszírozás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházásokra irányul, amelyek támogatják ezt a fokozatos kivezetést és a magyarországi szén-dioxid-kibocsátás 10%-os csökkentését. Az alapok a kkv-k gazdasági diverzifikációját is támogatni fogják, amely például az energiahatékonysággal kapcsolatos kutatás és fejlesztés révén valósítható meg. Az Igazságos Átmenet Alap emellett támogatni fogja a munkavállalókat az új készségek elsajátításában, előmozdítja a munkahelyváltást, és ösztönzi az új induló vállalkozásokat.
4,3 milliárd euró fogja előmozdítani az ország intelligens gazdasági átalakulását és a regionális IKT-összekapcsoltságot. E finanszírozás túlnyomórészt a kkv-k technológiafejlesztését támogatja majd, valamint mentori és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt számukra.
Magyarország kutatási és innovációs teljesítményének javítása érdekében 1,5 milliárd eurót ruháznak be infrastruktúrába és a legkorszerűbb kutatási berendezésekbe (például tudományos és innovációs parkokba). A pénzeszközök ösztönözni fogják az innovációs ökoszisztéma különböző szereplői, ezen belül a kkv-k együttműködését.
Mintegy 670 millió euró támogatja a kkv-k digitális átalakulását és innovációját, többek között a fejlett technológiák alkalmazásának ösztönzésével. A finanszírozás javítani fogja a széles sávú infrastruktúrához való hozzáférést, támogatást nyújt az új és jelentősen korszerűsített digitális közszolgáltatások fejlesztéséhez, és előmozdítja a közszféra információinak további felhasználását.
A Kohéziós Alapból 1,7 milliárd euró segíti az ország közlekedési infrastruktúrájának korszerűsítését a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) törzshálózatában, beleértve a budapesti déli körvasút fejlesztését és a Törökbálint–Kelenföld vasúti szakasz felújítását. A finanszírozás a gördülőállomány modernizálását és a közúti közlekedésbiztonságot is támogatni fogja.
Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) 5,3 milliárd euróval fogja támogatni a munkaerőpiacot, a minőségi oktatáshoz való hozzáférést és a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák integrációját. Különös figyelmet fognak fordítani a zöld és digitális átállásban való boldoguláshoz szükséges készségek fejlesztésére. Mindenekelőtt közel 1,8 milliárd euró fogja elősegíteni a minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférést az egész országban, biztosítva a nélkülözhetetlen forrásokat a tanári hivatás vonzóbbá tételéhez.
Az ESZA+ hozzá fog járulni az anyagi és szociális nélkülözés csökkentéséhez is, és a legfiatalabb kortól kezdve egész életen át tartó tanulási programok révén jobb lehetőségeket biztosít a hátrányos helyzetű gyermekek számára. Például a „Fókuszban a gyermek” program a kisgyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges támogatást biztosít a legfiatalabbak számára életük első 1000 napjában
Végül a források javítani fogják a szegregált területeken élők lakhatási, élet- és egészségügyi körülményeit.
Feltételek, korlátozások, pénzbefagyasztás
A fenti programok közül három (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz, Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz, Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz) érintett abban a döntésben, amely szerint ezeknek a forrásoknak az 55 százalékát felfüggeszti az EU addig, amíg Magyarországon nem biztosítják az uniós források hatékony és átlátható felhasználását, többek között a korrupcióellenes keret megerősítésével. Ez 6,3 milliárd eurónyi forrást jelent.
Ugyanakkor az Európai Bizottság a források kifizetését további feltételekhez köti. Ezzel kapcsolatban az Alapjogi Chartában rögzítettekre hivatkozik a brüsszeli testület, ennek értelmében ezeket a feltételeket a tagállamoknak teljesíteniük kell az alapok hatékony és eredményes végrehajtása érdekében. Más szóval: addig nem teljesíthetők a kifizetések, ameddig ezeknek a feltételeknek nem felel meg a magyar kormány.
A feltételeknek két formája van. Az úgynevezett horizontális feltételek valamennyi uniós alapot blokkolják, Magyarország esetében az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása érdekében vállalt kötelezettségek tartoznak ide. Ezek az előírások megjelentek a jogállamisági eljárás lezárása során, amikor Magyarországot kötelezték a tagállamok, hogy 27 úgynevezett szupermérföldkövet teljesítsen annak érdekében, hogy a felfüggesztett 6,3 milliárd eurós kohéziós forráshoz és az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alaphoz hozzájusson. Magyarország azt vállalta, hogy március végére teljesíti ezeket az előírásokat.
Vannak azonban olyan hiányosságok is, amelyek nem blokkolnak minden alapot, csak azokat, amelyek tartalmilag ezekhez tartoznak. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy „Magyarország úgynevezett gyermekvédelmi törvényének rendelkezései, valamint a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot érintő súlyos kockázatok konkrét és közvetlen hatást gyakorolnak a Chartának való megfelelésre három kohéziós program és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap egyes specifikus célkitűzéseinek végrehajtása során”.
Az előbbiekben részletezett forrásblokkolás nem vonatkozik a technikai segítségnyújtás és a feljogosító feltételek teljesítése céljából benyújtott kiadások térítésére, illetve az előfinanszírozás kifizetésére.
Zöld út - az előlegnek
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter közösségi oldalán rendkívüli hírként közölte a megállapodás aláírását. A miniszter így fogalmazott: „A hét elején abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy a magyar kormány nevében aláírhattam a nemzeti helyreállítási tervvel kapcsolatos megállapodást. Ma pedig az Európai Bizottság jóváhagyta a magyar operatív programokat, és magának a partnerségi megállapodásnak a szövegét”. Hozzátette, hogy mindez lehetővé teszi 130 milliárd forintnyi (325 millió euró) előleg megérkezését, ugyanakkor egyetlen szóval sem említi, hogy a feljogosító feltételek teljesítése nélkül az utófinanszírozás nem történhet meg.
HIRDETÉSMeg kell még jegyezni, hogy Magyarország - hasonlóan a helyreállítási alapokhoz - az utolsó volt a tagállamok közül, amelynek elfogadták a partnerségi megállapodását.