A lista első öt helyén kizárólag elnyomó kormányok által vezetett országok állnak.
HIRDETÉS2022-ben 363 újságírót börtönöztek be a világon pusztán azért, mert a munkájukat végezték. Országos szinten Irán zárta rácsok mögé a legtöbb újságírót, szám szerint hatvankettőt.
Az Újságírók Védelmének Bizottsága szerint mintegy 20 százalékkal emelkedett a bebörtönzöttek száma a tavalyihoz képest a december 1-i adatok alapján. Az MTI által szemlézett jelentésükben kitérnek arra is, hogy „a top öt bebörtönző" Irán, Kína, Mianmar, Törökország és Belarusz. Megjegyzik, hogy a tekintélyelvű kormányok erősítettek elnyomó intézkedéseiken, hogy elnémítsák a médiát, és hogy „fedő alatt tartsák a forrongó elégedetlenséget a Covid-19, majd az ukrajnai háború okozta gazdasági nehézségek sújtotta világban."
Az Iránban letartóztatott 62 újságíró közül 49 a szeptemberben kitört tömeges tiltakozások idején került fogságba. A tüntetések a 22 éves kurd Mahsza Amini halála után kezdődtek, a fiatal nőt az erkölcsrendészet tartóztatta le, mert szerintük nem szabályszerűen viselte a kötelezően előírt hidzsábot. A nőt a fogságban bántalmazták, három nappal letartóztatása után pedig belehalt a sérüléseibe.
Az érdekvédő szervezet szerint „példátlanul sok", összesen 24 újságírónőt tartóztattak le 2022-ben.
Országos adatokat tekintve Irán után Kína a második, ahol 43 újságírót börtönöztek be 2022-ben, ami öttel kevesebb, mint 2021-ben, de a jelentés megjegyzi, hogy a pontos számot a "kínai cenzúra" miatt nehéz kideríteni.
Mianmarban a tavalyi 26-ról 42-re emelkedett a fogva tartott újságírók száma, az idén elítéltek csaknem fele az „uszítást" és a „hamis híreket" büntető rendelkezés alapján került börtönbe. Oroszországban jelenleg 19 újságíró van őrizetben, sokan közülük tízéves börtönbüntetést is kaphatnak „hamis hírek" terjesztése miatt, amire az orosz vezetés különösen figyel az ukrajnai orosz invázió, illetve ahogy azt Oroszországban kötelező hívni: a különleges katonai hadművelet februári kezdete óta.