Lövések és robbanások Koszovóban, konfliktus a tárgyalóasztalnál

Access to the comments Kommentek
Írta: Andrea Hajagos  és MTI
Békefenntartók Koszovó északnyugati részén 2022. augusztusában
Békefenntartók Koszovó északnyugati részén 2022. augusztusában   -   Szerzői jogok  AP PhotoAP Photo/Bojan Slavkovic

Tüntetés és lövöldözés volt Koszovó északi részén, sérültekről nincs hír. A szerbek szerint koszovói provokációról, a koszovói hatóságok szerint szerb agresszióról van szó. A két ország nehezen kerül közelebb egymáshoz, és ezáltal az Európai Uniótól is távol marad.

Néhány száz koszovói szerb tüntetett kedden az észak-koszovói Zubin Potokban azért, mert a helyi választási bizottság tagjai rendőri kísérettel törtek be a helyi önkormányzat épületébe. A koszovói rendőrség szerint teljesen jogos lépésről volt szó, az önkormányzati választásokat előkészítő választási bizottság tagjai kértek rendőri kíséretet.

A koszovói rendőrség tájékoztatása szerint lövések és robbanások is hallatszottak, amikor a választási bizottság tagjai a szerb kisebbség által lakott településekre látogattak, de sérültekről nincs hír.

Az eseményekre a Tiranában tartózkodó Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök is reagált. Azt üzente: a koszovói fél megsértette a kilenc éve aláírt brüsszeli megállapodást, amikor állig felfegyverzett rendőröket küldött az észak-koszovói településekre. „Koszovó minden nap újabbnál újabb provokációval áll elő, és azt keresi, hogyan tudná felborítani a békét és a stabilitást,” mondta Vučić.

Koszovó északi részén azért tartanak előrehozott önkormányzati választást december 18-án, mert az ott élő szerb kisebbség tagjai november első hetében úgy döntöttek, hogy kivonulnak a koszovói állam intézményeiből, tiltakozásul amiatt, hogy a pristinai hatóságok elrendelték: a Szerbia által kiadott rendszámtáblákat koszovóiakra kell cserélni. Csaknem 600 szerb lépett ki a koszovói rendőrség kötelékéből, miután a pristinai belügyminiszter felfüggesztette az egyik helyi szerb rendőrségi vezetőt, aki nem akarta végrehajtani az utasítást. A rendőrök mellett bírák, ügyészek és hivatalnokok is felmondtak.

A szerbek közölték, hogy mindaddig nem térnek vissza az intézményekbe, amíg Koszovó nem teljesíti a 2013-ban brüsszeli közvetítéssel aláírt megállapodásban foglaltakat, valamint amíg nem alakítja meg a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Erre viszont Pristina azért nem hajlandó, mert ezzel nagyobb autonómiát biztosítana az egyébként is csak a belgrádi kormányt elismerő szerbeknek.

A pristinai vezetés viszont úgy döntött, nem vár arra, hogy visszatérjenek hivatalukba a kisebbségi szerbek, az előrehozott polgármesterválasztás kiírása mellett az üresen maradt rendőri, bírói, ügyészi és hivatalnoki tisztségeket is albánokkal fogják feltölteni - közölte Albin Kurti miniszterelnök. "Nem engedhetjük meg, hogy vákuum keletkezzen a munkavégzésben" - hangsúlyozta.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

Az alapkonfliktus rendezése nélkül nem lesz továbblépés

Közben a szerb és a koszovói fél is megkapta azt a kapcsolatrendezésre vonatkozó új tervet, amelyről korábban német-francia javaslatként utaltak, és amely Szerbia számára eddig elfogadhatatlan volt - erősítette meg Aleksandar Vučić szerb elnök Tiranában, hozzáfűzve, hogy a terv Belgrád számára kulcsfontosságú részén a javaslattevők nem javítottak.

A javaslat - amelyet eddig nem hoztak nyilvánosságra - sajtóértesülések szerint Pristina számára elfogadható volt, Belgrád számára azonban nem, mert állítólag az szerepel benne, hogy Szerbia ne gátolja tovább Koszovó felvételét a nemzetközi intézményekbe, cserében pedig felgyorsulhat Belgrád európai integrációja. A dokumentum azonban abból indul ki, hogy Koszovó független állam, így Belgrád részéről ez a megoldási javaslat tárgytalan.

A szerb elnök azt is közölte, hogy az új javaslatban nem szerepelnek időpontok, mert megfogalmazói jól tudják, hogy nem lehet néhány hónap leforgása alatt rendezni az évtizedes vagy évszázados problémákat. Hozzátette: mindenképpen tárgyalni fog még Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, mégpedig akkor, amikor azt az uniós közvetítők jónak látják. "Tárgyalnunk kell erről a dokumentumról, beszélnünk kell egymással, és tartózkodnunk kell az egyoldalú lépésektől, mert ez csak árthat az egész folyamatnak" - húzta alá.

Aleksandar Vučić szerint "gyógyhatású" volt a keddi tiranai csúcs, amelyen az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok vezetői vettek részt, mert mindenki meghallgathatta mindkét oldalt.

Tiranában Vjosa Osmani koszovói elnök bejelentette, országa az év végéig hivatalosan is benyújtja uniós csatlakozási kérelmét.

Koszovó uniós csatlakozásának gondolatát Szerbia azért utasítja el, mert Pristina 2008-ban ugyan kikiáltotta függetlenségét, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó csatlakozása emellett azért is problémás, mert öt uniós tagállam - Spanyolország, Görögország, Ciprus, Szlovákia és Románia - szerint sem független államról van szó.