Az InDaHouse önkéntesei több száz kisgyerekkel foglalkoznak minden hétvégén annak érdekében, hogy később teljes értékű tagjai lehessenek a társadalomnak.
HIRDETÉSMagyarország talán legkülönlegesebb jótékonysági programját működteti az InDaHouse Hungary egyesület. Másokkal ellentétben ők nem tárgyi adományokkal - ruhákkal, élelmiszerrel - próbálnak meg segíteni, hanem heti rendszerességgel tanítanak, fejlesztenek több mint kétszáz, nehéz körülmények között élő gyereket. Sokuk fejlődéséért a szülők nem tudnak mindent megtenni, mert nem rendelkeznek elég információval a gyerekek nevelésével kapcsolatban. Kétszáz gyerek talán nem tűnik soknak, de a programnak köszönhetően ők valódi esélyt kapnak arra, hogy megtörjék az ördögi kört, és a saját gyerekeiket már jobb körülmények között, biztatóbb jövőképpel nevelhessék. Az ország egyik legszegényebb vidékén, az Encsi kistérségben jártunk.
Nikó egyike a mélyszegénységben élő borsodi gyerekek ezreinek, de komoly esélyt kapott arra, hogy később képes legyen kitörni a nehéz helyzetéből. Minden hétvégén budapesti önkéntesek járnak hozzá fejlesztő játékokat játszani és tanítgatni őt. Az InDaHouse Hungary programja sokat ad a gyerekeknek, a szülőknek és az önkénteseknek is.
„Elég volt eljönni, megismerkedni itt a gyerkőcökkel, ugye én a kicsikhez járok házról házra, és egyből szerelem volt első látásra, úgyhogy nem volt kérdés, hogy a jövőben hosszú távon szeretnék az egyesület tagja lenni” - mondta Görög Zsófia, aki már több mint egy éve jár időről időre Hernádszentandrásra, Perére, Ináncsra, vagy éppen Fügödre, a négy településre, ahol az InDaHouse tevékenykedik (Fügöd igazából Encs része, de külön szegregátumot alkot).
Megadják azt, amit a szülők nem tudnak
Tillmann Kinga kísért minket el az éppen foglalkozáson részt vevő Nikóhoz. Kinga hat éve kezdte a munkát az egyesületnél, és ma már ő koordinálja a korai fejlesztési programot. Szerinte ebben, a 0-től 4 éves korig tartó életszakaszban van a legnagyobb hatása a munkájuknak, ami ráadásul nagyon fontos is, mert sok szülő a jó példa híján nincs tisztában azzal, hogyan kell gyereket nevelni.
„Vannak családok, ahol nincsenek ilyen jellegű fejlesztő játékok otthon, nincsenek könyvek, meg nincs meg az a tudás, hogy hogy lehet egy féléves kisgyerekkel játszani. Mi ezt szeretnénk pótolni, hogy ne halmozódjanak fel olyan lemaradások, amik aztán az iskolában sikertelenséghez vezethetnek” - magyarázta Kinga.
Elmondása szerint a családok a gyerekek fizikai szükségleteit abszolút kielégítik, de más tekintetben gyakran nem tudnak megbirkózni a szülői feladatokkal - egyszerűen azért, mert nem látták, hogyan kell ezt csinálni. Vannak, akik olyan alapvető dolgokkal sincsenek tisztában, mint hogy mi okozza a terhességet, hogyan lehet elérni, hogy a gyerek felhagyjon valamilyen veszélyes tevékenységgel, vagy hogy az nem jó, ha a féléves kisbaba energiaitalt iszik a cumisüvegből. Ezek a gyerekek segítség nélkül komoly lemaradásban vannak a kortársaikhoz képest, mire iskolába kerülnek, ott pedig sokszor csak tovább nyílik az olló.
A programban egyébként azokat sem utasítják el, akik ennél egy kicsit jobb körülmények között nevelkednek. Ilyen Nimród is, akihez szintén minden héten járnak az önkéntesek. Az ő kedvenc játéka mostanában a formabedobó, ami a tudtán kívül sokféleképp segít neki a fejlődésben, a finommotorikus készségektől a színtanuláson át a formák felismeréséig.
Nimród már több mint egy éve tagja a programnak, és a szülei szerint gyorsan fejlődik. Édesanyja, Pockodi Marianna szerint már sokkal kevésbé fél az idegenektől, ami annak köszönhető, hogy mindig mások jönnek hozzá játszani.
A válság rájuk is hatással van
Az InDaHouse ma már több mint 230 gyereken segít, nagyjából 250 önkéntessel, akik közül sokan kéthavonta egy hétvégére vannak beosztva. A kisbusz péntek este veszi fel őket Budapesten, és két éjszakát alszanak az egyesület hernádszentandrási központjában. Nem mindenki a kicsikhez jár, van, aki iskolai előkészítőt tart, mások alsósokat oktatnak a központban, de van olyan is, aki a gyerekek egészségügyi ellátásában segít.
Az egyesület elnöke szerint már a csapat összeállítása is a főleg cigány származású gyerekek társadalmi integrációját szolgálja.
„Elsősorban városi, értelmiségi önkéntesek érkeznek a favakba, és ők foglalkoznak a gyerekekkel, biztosítva őket a szeretetükről, a bizalmukról. Azt gondoljuk, hogy ez által ezek a gyerekek úgy nőnek fel, hogy bár a rasszizmust is nap mint nap megtapasztalják, de mivel tőlünk kapnak nagyon sok pozitív megerősítést, ezért képesek lesznek egyenrangú partnerként, állampolgárként működni a társadalomban” - magyarázta Benkő Fruzsina.
Az InDaHouse életében az adománygyűjtés is kulcsfontosságú feladat, állami vagy önkormányzati támogatást ugyanis egy forintot sem kapnak. A válság őket is utolérte, a fűtésszámlájuk a két és félszeresére emelkedett, bár Fruzsina szerint ezzel még mindig egész jól jártak sok jótékonysági szervezethez képest, ami annak köszönhető, hogy ők nem gázzal, hanem árammal fűtenek.
Az adományozó kedvben is tapasztaltak némi visszaesést - van, akinek egyszerűen kevesebb pénze van, más úgy döntött, hogy inkább az ukrajnai menekülteket támogatja. Egyelőre azonban bíznak benne, hogy át tudják vészelni a nehéz időszakot a programjaik leállítása nélkül.