A COVID-válság tesztje pozitív lett Hszi császár számára - arcvesztés és csődmentés egyszerre

Access to the comments Kommentek
Írta: Ferenc Szekely
Viharosan fokozódó nyomás a vezetésre
Viharosan fokozódó nyomás a vezetésre   -   Szerzői jogok  AP Photo

A Kínai Kommunista Párt októberi 20. kongresszusa után a világ úgy tekintett Hszi Csin-ping elnökre, mint Kína új modernkori császárára. Nem is ok nélkül, mert a főtitkár politikai hatalma és személyes vezetői súlya immár Mao Ce-tungéval vetekedik. Viharsebesen derült ki azonban, hogy a társadalom és a gazdaság realitásaival szemben a személyes befolyás nem elegendő. A kirobbant lezárási elégedetlenségek nem fenyegetnek a rendszer bukásával, de az első nagyobb rést ütötték a vezető tekintélyén, noha a balhét nem ő fogja elvinni. Az extrém szigor súlyos károkat okozott az emberek megélhetésében és a gazdaságban, ezért muszáj volt valamit lépni a merevség oldására, de ha a helyzet úgy hozza, ezek bármikor visszafordulhatnak.

Hszi első nagy tesztje pozitív lett - arcvesztés és csődmentés egyszerre

„Ez lesz az elnök első igazi próbája" – mondta még korábban Minxin Pei, a Claremont McKenna College szakértője. „A döntések túl komplexek és nehezek, és Hszi az elmúlt szerencsés évtizedben egyszer sem nézett szembe ilyen kemény kihívással, Donald Trumpot is beleértve”. A Bloomberg szemleírója szerint nem is ez az egyensúlyozás lesz az utolsó nagy kihívás az elnök életében, mert hamarosan jön a többi. Mint például a világkereskedelembe való visszakapcsolódás, a belső termelés felpörgetése, az életszínvonal zuhanásának megfékezése és a fegyverkezési versenyben való helytállás.

Kína két évtizeden át profitált a globális politikai és gazdasági rend berendezkedéséből, de az utóbbi két évben már jelentős akadályokba ütközött. Ezért tévedés azt hinni, hogy a "fehérlapos" népi tüntetések kényszerítették térdre a rezsimet. 

AP
Fehérlapos tüntetés Pekingben, 2022. november 17.AP

A kormány sietett is leszögezni, hogy a demonstrálókat továbbra is üldözni fogja, és egy sor korlátozás életben marad. A pontosabb új rendszabályokról és kivételekről a Politikai Bizottság dönt hamarosan. Egyelőre az idősek beoltása a legsürgetőbb feladat. A politikai cenzúra, ami ellen a fehér papírlapokkal tiltakoztak a demonstrálók, megmarad, és az ügy kezelése jórészt a titkosszolgálatokra és a nemzetbiztonsági szervekre hárul.

Az esetleges jelentős enyhítésekben inkább a szorító gazdasági kényszerek játszanak majd főszerepet, nem pedig a paradigmaváltás. A kudarcot nem lehet beismerni, mert akkor Kínának el kell búcsúznia "a Világ Gyógyszertára" címtől, amit sokáig élvezett, beleértve a vele járó hatalmas gyógyszeripari exportot és annak bevételeit. Némi pánik tehát mutatkozik, de még el lehet fedni egy ideig.

A COVID-szigor enyhülhet, de a politika aligha

Már évekkel korábban, Donald Trump elnöksége idején az Egyesült Államok sorompókat állított az egyoldalú haszonszerzés elé, és ez alapjaiban Joe Biden alatt sem változott. Sőt, a Kínától sokban függő Európai Unió is kezdte sorra megfogalmazni kifogásait. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy korlátoznák a Kínával való együttműködést, de elkezdték nyesegetni az egyoldalú előnyök vadhajtásait. A Nyugat legfőbb elvárása az, hogy Kína tartsa magát azokhoz a nemzetközi egyezményekhez, melyek előnyeit maximálisan kihasználta, főként a WTO keretei között, 1990 óta folyamatosan. 

Emellett a Nyugat szeretné világosan és megnyugtatóan látni Kína valódi álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban, mert ez döntő befolyással lehet a további viszonyokra. Például azt, hogy követi-e Peking az Unió által elrendelt olajár-limiteket (ársapkát), vagy beáll az intézkedést kijátszók társaságába. 

Az ázsiai gigász legnagyobb nehézsége az, hogy bármennyire is koncentrált lett az elnöki hatalom, Hszi nem rendelkezett a szükséges eszközökkel, hogy teljesítse az első tesztet. Utasításokkal vagy pártdirektívákkal egy ilyen hatalmas feladatot nem lehet megoldani. A COVID-zárlatok enyhítése, illetve törlésük még mindig pusztító közegészségügyi válsághoz vezethet, amit a puszta vezetői erő nem tud megfékezni. 

Adam Tooze, a Foreign Affairs közgazdasági szemleírója úgy látja, hogy alapvetően nem egészségügyi, hanem mély politikai krízisről van szó, mert az ország nem rendelkezik a kellő erőforrásokkal, még akkor is, ha a nacionalista gőg miatt továbbra is elzárkózik a külföldi vakcináktól. A megfejtésre váró rejtély az, hogy a kínai lakosságnak jelenleg körülbelül csak a fele rendelkezik vakcina alapú immunitással. Tooze szerint ez a felismerés az, ami pánikot váltott ki a vezetés berkeiben.

Noha Kínában korábban is adódtak tiltakozó demonstrációk, főként Hongkongban, a mostaniak mérete és kiterjedtsége még messze elmaradt a Tienanmen térhez képest (1989). A demonstrációkat Kína félelmetes belső biztonsági erői viszonylag könnyen elnyomták, betörve akár a polgárok legbensőbb életébe. 

Egy polgárt erőszakkal visznek karanténba a lakásáról

A WHO örvend a bejelentett lazításoknak, mert már sok baja volt a túlzott keménység és a vakcinákkal kapcsolatos egyoldalúság miatt. Ugyanakkor a még áttekinthetetlen enyhítések teljességükben legkorábban jövő nyáron következhetnek be. Az önkormányzatok is óvatosak még, és a nagyvárosokban a bejelentés utáni vasárnap is folytatódtak a tömeges kötelező tesztelések.

A gyanús eseteket továbbra is ideiglenes kórházakban izolálhatják, igen rossz körülmények között, és ebben nem tudni változásról. A sebtiben létrehozott állomások vagy konferenciaközpontok egyszerre több tízezer pácienst is fogadhatnak. A panaszok között rendre szerepel a közös fürdőszobák állapota, az elemi napi szükségletek hiánya és a silány étkezés. 

Egyes helyeken a gyerekeket szülő vagy kísérő nélkül helyezték karanténba

A járvány legrosszabb napjait idéző jelenetek zajlottak a közegészségügy intézményeiben is. Országszerte számos helyről érkezett hír arról, hogy nehézségekbe ütközik az orvosi kezeléshez való hozzáférés, és a kórházak lefújtak műtéteket vagy nem fogadtak be olyan betegeket, akik nem tudtak friss negatív PCR-tesztet felmutatni. A halasztások és a mentőszolgálat fennakadásai több halálesetért felelősek, és várandós nők is elvesztették magzatukat, mert – negatív teszt hiányában – megtagadták tőlük a kezelést.

A zéró COVID-politika eleinte valóban tömegesen mentett életeket, és közben rengeteg oltóanyag és vírusellenes eszköz halmozódott fel. Ám a Zéró-politika elhúzódásának gazdasági és társadalmi terhei folyamatosan nőttek. Kína továbbra is rosszul védett az endémia fenyegetésével szemben, ami azt jelenti, hogy egyes körzetekben a betegség tartósan meg fog maradni, és állandó veszélyt jelent a jobban védett régiók felé, ahol az immunitás még nem elég erős. Ha a vírus újra akadálytalanul terjedhet(ne), akkor rövid időn belül 680-700 ezer ember halna meg, még akkor is, ha a vakcinák hatásosabbak lennének és mindannyiukat ellátnák. 

Ilyen körülmények között megfejthetetlen, hogy miközben Kína óriási mennyiségben exportált vagy ajándékozott oltóanyagokat világszerte, saját maga ellátását nem tudta megszervezni. Ez súlyos rendszerhibákra utal. A száz főre eső kínai oltások aránya Kubában, Vietnámban, az Emirátusokban és más országokban messze meghaladja a hazai átlagot, és erre nincs magyarázat.

Ebből az következik, hogy a pillanatnyi enyhítések nem fognak mindenkit érinteni, és a helyzet újabb romlása esetén a kemény vonal vissza fog rendeződni. Ennek sok híve van a vezetésben, hiszen már eleve erre programozva válogatták ki őket.  

AP
Még az ételfutárok szállítmányait is átvizsgáljákAP

Újabb kirobbanás esetén az intenzív ágyak iránti igény elérné a 400 ezret, ami hétszerese Kína kapacitásának. Az országban még mindig hiányoznak a nyugati vakcinák, és a lakosság nagy része, különösen az idősebb korosztály nem tartott lépést a vakcinák emlékeztető (booster) oltásaival sem.

Lapítás van egyelőre

A központból vezérelt pártsajtó az elmúlt hetekben óvatos üzemmódra kapcsolt, és lehetőleg csak az új esetek adatait ismerteti. December 3-án 28 900 'újabb' megbetegedésről számolt be, de ezeket nem részletezi hely, életkor vagy nemek szerint. A párt lapja szerint a hatóságok három általános elvet hangsúlyoznak: az embereket és életüket mindig mindenek fölé helyezik, ragaszkodnak az 'importált esetek' megelőzésének stratégiájához, és fenntartják a "dinamikus zéró COVID" általános politikáját, ami az elmúlt hónapokban semennyire nem volt dinamikus, hanem inkább merev.

A téma túlzott feszegetése helyett az állami média inkább a külvilág veszélyeit idézi fel, fő helyen az USA agresszív politikájával, egészen odáig jutva, hogy az amerikai jegybank alattomos kamatemelései okozzák a kínai gazdaság nehézségeit és a jüan vergődését a dollárral szemben. 

A magas kockázatú ágazatokban dolgozókat és a vírussal szemben kiszolgáltatott személyeket szoros megfigyelés alá helyezik, és erőfeszítéseket tesznek a COVID-19 betegek lehető legrövidebb időn belüli észlelésére, jelentésére, izolálására és kezelésére – számol be a China Daily. Hogy a következő napokban mit fog erről írni, az sok mindent elárulhat. A hétvégi szalagcímek mentőövként kapaszkodnak Csiang Cö-min volt elnök halálhírébe és a róla szóló megemlékezésekbe, noha ő nem is a jelen rendszer példaképe. 

A vezetés tisztában van az egészségügyi helyzet fenyegető következményeivel

A kínai CoronaVac és Sinopharm vakcinákkal több milliárd injekciót adtak be világszerte, és nem kétséges, hogy jelentős szerepük volt a globális terjedés enyhítésében. A tanulmányok viszont megkérdőjelezik az általuk nyújtott védelem hatásfokát és időtartamát, pedig éppen Kína az, ahol a legélesebben felmerül az immunitás tartósságának kérdése és az idősek védelme.

AP Photo
Kínai még piacvezető a mennyiségi vakcinatermelésbenAP Photo

A COVID-romlás jeleit látva Hszi elnök nyáron saját kezébe vette a pártkongresszusi küldöttek kiválasztását és napi szinten foglalkozott az értékelésükkel. Korábban gyakori külföldi utazásait – a járványra hivatkozással – felfüggesztette, viszont sokat járt vidékre és figyelmét inkább imázsa és befolyása erősítésére fordította. A pártsajtó és a propagandagépezet egész évben a járvány-szigor fontosságát és folytatását harsogta, és rendre fenyegette azokat, akik merészelik kijátszani az egészségügyi előírásokat.

A rohamosan romló költségvetési helyzet miatt az önkormányzatok és a helyi hatóságok már a kötelező teszteléseket is egyre nehezebben látták el. 2022 első három negyedévében a 31 tartományi szintű közigazgatási régió költségvetési bevétele öt százalékot csökkent. Emiatt az egészségügyi ellátás és a megelőzés feltételei folyamatosan romlottak. Több tartományi központ hitelfelvételre szorult, más helyeken felfüggesztették a teszteléseket, vagy kénytelenek voltak hozzányúlni a köztisztviselői fizetésekhez, nem a pozitív irányban. 

A közalkalmazottak morálját ez nagyban sújtotta, és hosszabb távon csökkentheti elkötelezettségüket a politikai vezetés felé, ami jelentős veszély a kormányzás stabilitására.

Jelentős a fogyasztás csökkenése is, ami 3%-os visszaesést jelez 2021-hez képest, noha a nominális bérszínvonal nem romlott ilyen mértékben. Ennek oka a lakosság fogyasztási óvatossága, a megtakarítások lekötése, és tartalékok felhalmozása munkahelyvesztés esetére. Ezekre a döntésekre kifejezetten a lezárások politikája adott okot, nem külgazdasági tényezők.

Az emberek (munkások, kereskedelmi alkalmazottak) helyhez kötése, bezárása még mindig az egyetlen közegészségügyi válasz, amit a kormány érvényesíteni képes, és az elmúlt napokig ezt jelent meg a makacs elnöki politikában. A döntések centralizálása és erőszakos átvitele viszont nem lesz elegendő a gazdasági válság megfékezésére. Ahhoz piaci és társadalmi partnerek kellenek, beleértve külföldi országokat is. 

Máskülönben a gazdasági megtorpanás és az iparági visszaesések kiüresítik nem csak az ország, de a vállalkozások és az egyének pénzügyi alapjait. Ha ez a helyzet maradna fenn, akkor a kínai gazdaság ellenálló képessége megtörik, és az ország rendszerszintű gazdasági és társadalmi kockázatok elé néz. Ez fokozott terhet ró az ország vezetőjére, aki magára vette az összes ügy felelősségét.

Ha a vezető nem enyhít jelentősen a korlátozásokon, akkor beláthatatlan gazdasági nehézségek torlódnak fel

A novemberi elégedetlenségek és szélesedő feszültségek nem a semmiből pottyantak. Az új kínai politikai rendszert megalapozó, vagyis a marxizmus-leninizmus felé visszaforduló pártkongresszusra való bejutás már az elnök iránti lojalitás függvénye volt, és ezen belül is vezető helyen a COVID-szigorhoz való hozzáállás szerepelt. Fontos volt a Tajvan ügyében vagy a nemzetvédelem kérdésében mutatott elszántság, de a járvány vitte a prioritási pálmát. 

A lezárások gazdasági és társadalmi hatásaival nem csak a nemzetközi gazdasági sajtó foglalkozott napi szinten, figyelmeztetve a várható súlyos következményekre, hanem a hazai politika és gazdaságkutatás köreiben is megjelentek aggódó hangok. Őket eddig jórészt egyszerűen ellenzékinek vagy idegen ügynöknek bélyegezték, de jelzéseik már nem megkerülhetők.

Az ANBOUND kutatóközpont, aminek hét kínai nagyvárosban is van irodája, már 2020 májusában figyelmeztetett arra, hogy a pénzügyileg zárt, nem kellően professzionális és az exportra koncentráló kínai gazdaságot a lezárások súlyosan veszélyeztetik. Az intézet legújabb jelentése szerint a károk mára világosan láthatók, élükön a Jangce-delta régiójának mindössze 0,3%-os ipari növekedésével az év során.

Ez azért súlyos fejlemény, mert a Jangce-körzet 400 milliós lakossága állítja elő a hazai forrású nemzeti jövedelem mintegy 40%-át, emellett innen érkezik a rizstermelés kétharmada és a piacra kerülő hal fele.

A Fitch Ratings szerint a kínai COVID-19 politika hatása, az ingatlanipar visszaesése és az export növekedésének lassulása miatt a növekedés csak 2,8% lesz 2022-ben. Az Institute of International Finance (IIF) becslése még ennél is pesszimistább, és a jövőre várható bővülést 2%-ra teszi. Az ANBOUND kutatói úgy vélik, hogy a gazdasági hozzáadott érték 2,28 billió renmimbivel (kínai jüan - RMB) lesz kevesebb, mint a tervezett cél. 

Emiatt számos vállalkozásnak le kellett húzni a rolót, ami a munkanélküliségi ráta növekedésével és a személyi jövedelmek apadásával fenyeget. Több tízezer mikro-vállakozás, melyek a kínaiak napi életét és ellátását húzzák, vészhelyzetbe került.

AP Photo
Nehéz helyzetben az élelmiszeripar és a vendéglátásAP Photo

Noha az élelmiszer- és italipar 2021-es bevételei még közel húsz százalékos növekedést mutattak, idén itt is törés állt be. Sanghajban, Pekingben, Kantonban és több más nagy népességű körzetben az ismétlődő COVID-megbetegedések és lezárások elégtelen fogyasztással is jártak. A médiakutatások szerint sok vendéglős és italmérés tulajdonosa mondta, hogy ha az év végére a bezárások nem enyhülnek, akkor beköszöntenek az általuk eddig megismert „legsötétebb napok”. 

A Qichacha üzleti információs szolgáltató adatai azt mutatják, hogy az év eleje óta háromszázezer élelmiszeripari társaság függesztette fel vagy szüntette meg tevékenységét. A kimagaslóan rossz adatok számtalan éttermet, büfét és ételfutár szolgálatot is végzetes helyzetbe sodortak. 

A szigor közel volt a robbanásponthoz, de még nem fenyegette közvetlenül a rendszert

A központi vezetés nézőpontjából a sokasodó tiltakozások legfőbb veszélye az, hogy rést ütnek Hszi elnök személyes hitelességén. Az elnök-főtitkár 10 éve festi magáról a megbízhatóság, magabiztosság és szakértelem képét. Kétségtelenül jelentős sikereket is elért, például az életszínvonal emelkedésében vagy az ország védelmi képességeinek erősítésében. 

Most azonban – hirtelen – előkerült a kérdés, hogy egyetlen személy értékítélete elegendő-e ilyen méretű krízisek kezelésére. Ez már a demokratikus deficit témáját is felveti, értve a kollektív és ellentmondani merész politikai szféra hiányát. A válság fizikai tekintetben messze van a Csiang Cö-min vagy Hu Csin-tao éveiben látott tömegtüntetésektől, melyek több tízezer résztvevőt vonzottak, leromboltak helyi kormányhivatalokat, és nem csak rendőröket, de a katonaságot is be kellett vetni a leverésükre. Ilyen fenyegetés egyelőre nem látszik, de az "Orrszarvú-effektusra" érzékeny elnök észrevette a távolban már feltűnő veszélyt. 

A mostani tiltakozások közös vonulata nem a szabadságkeresés, hanem az emberek tűrőképességének fogyatkozása. Lázonganak a gyakran szeszélyes és túlzó korlátozások és az olyan humanitárius katasztrófák miatt, amilyen az urumcsi lakástűz drámai esete is volt. Rendszerváltó hangokat viszont keveset lehetett hallani, inkább panaszok, félelmek és rettegés szólalt meg. 

Például azért, mert szervezett állatgyilkosságokra került sor az ország egyes részein, például a Pekinghez közeli Langfang város körzetében, ahol az önkormányzat a fertőzött tulajdonosok „beltéri állatainak teljes leölésére” szólított fel márciusban. A kampányt a tiltakozások hatására azóta leállítottak, de nem tudni, hogy végül hány házi kutyát, macskát öltek meg. A gyilkosságokra válaszul állatvédő NGO-k és önkéntesek voltak kénytelenek menhelyeket létrehozni olyan városokban, mint Sanghaj, Sencsen és Kanton, hogy vigyázzanak az állatokra, amíg gazdáik a karanténban senyvednek.

Rengeteg panasz érkezett amiatt, hogy a mobilalkalmazások megfigyelésével az emberek közti kapcsolatokat is ellenőrizni lehet (például találkozókat, megbeszéléseket, ünnepségeket vagy bulikat), és bajba kerülhet az is, akit az algoritmus egy pozitív esettel hoz másodlagos kapcsolatba, A közeli kapcsolatokat valószínűleg továbbra is karanténba kell helyezni, de a hatóságok szerint a másodlagos kontaktokat már nem kell nyomon követni. Ez még nem teljesen tisztázott. 

Peking és más nagyvárosok lakosai aggódnak egy új felugró ablak miatt, ami eltávolítja telefonjukról a 'zöld kódot', vagyis a fertőzésmentesség igazolását, és ezzel eltiltja őket a tömegközlekedésből vagy a nyilvános helyek látogatásától. Ezt az alkalmazást már a Kommunista Párt múlt októberi kongresszusa idején is használták, biztonsági okokra hivatkozva. A panaszok szerint a kritériumok önkényesek, és a felugró ablakok gyakran reális ok nélkül jelennek meg. Például akkor is, ha valaki olyan gyógyszert vásárol vagy rendel, amivel a Covidhoz hasonló tüneteket kezelnek.

AP Photo
Pekingi polgárok az applikációkat figyelik a tesztre várakozvaAP Photo

Tömegesek a kifogások a túlzottnak érzett PCR-tesztek miatt, ami nélkül nem lehet nyilvános helyeket, irodaházakat bevásárlóközpontokat látogatni. Sokan tartanak attól, hogy több ezer ember mellett kell sorba állniuk a tesztelésért, ami – rendeltetésével szemben – a fertőzés kockázatát növeli. 

Ha az új bejelentéseknek hinni lehet, akkor ezek a panaszok csökkenni fognak. Talán az utolsó percben, mert már kezdett vészes méretű lenni a vezetés iránti bizalomvesztés, ami jórészt az államapparátusra zúdult, de végső fokon az elnök presztízsén csattant. 

Mit jelent mindez a nagyvilágnak?

Hszi nem fogja tudni Kínát visszavezetni a kulturális forradalom napjaiba, mert a Mao utáni liberális reformok a kínaiak többségének kedvére voltak és merőben új életmódot és szemléletet teremtettek. A piacgazdaság és az egyéni vállalkozások megjelenése gyökerestül forgatta fel a 70-es évek közepéig berögzült rendszert, és Kína újbóli elzárása a világtól sem a KKP-nak, de magának Hszinek sem hozna semmilyen hasznot. Kivéve, ha célja valóban a magántulajdon rendszerének felszámolása, amit sokan feltételeznek, de mégis kizártnak látszik.

A fő kérdés ezért az, hogy az elnök fenn tudja-e tartani a közjó és az általános elégedettség minimális szintjét. Az elmúlt években az amerikai-kínai feszültségek súlyos szigorításokat róttak Kína fejlesztési környezetére, és a gazdasági megoldások egyáltalán nem csak a vezetői akarat függvényei. Miközben az elnök továbbra is kemény Nyugat-ellenes frázisokat hangoztat, kitettsége az USA és az Európai Unió felé növekszik, akár vásárolni akar, akár eladni. Ez a függőség gazdaságilag kölcsönös, de a politikai szempontok most már elsőbbséget élveznek, mindkét oldalon. Azért is, mert az Unió és a NATO számára kulcskérdés, hogy Kína ne álljon ki Oroszország mellett és semmiképp ne avatkozzék be az ukrajnai háborúba. 

Időzített bomba ketyeg a vezetőség széke alatt, de még hatástalanítható

Kína lakosságának már többsége az, aki 1970-es években vagy utána született, és nem csak sokat hallottak, de volt még tapasztalatuk is a mélyszegénységről, ahová nem óhajtanak visszasüppedni. A kormány szemszögéből ez az állapot egy időzített bomba, és meg kell előzni a kirobbanását. Ha az egyszemélyes állam elveszíti képességét, hogy érzékelje a lakosság elégedetlenségét és reagáljon is rá, az időzítő tovább halad a nulla felé.

A gyújtószerkezet ott lapul, hogy hivatalba lépése után (2012) Hszi a vagyoni egyenlőtlenségek enyhítésére és a szegények finanszírozására fókuszált, arra kényszerítve a kormányt, hogy növelje az adóztatási kapacitást és a szociális kiadások feltételrendszerét. Sok egyéb tényező mellett ezt az ország rohamos elöregedése és a lakosság csökkenése is sürgette. 

Hszi kezdte megbontani az állam és a jövedelemtermelő szektorok közti összhangot. Ez a törekvése tavaly  óta a legnagyobb kínai vállalatokat is elérte, és nem csak a profitot, de a tőkéket is kezdte sarcolni. Az egyik nyilvánvaló következmény az ingatlan- és lakáspiac fejre állása, 30 millió feletti eladatlan lakással.

Maga a lakosság a megelőző békésebb években képes lett tartalékok felhalmozására vagy hitelek nyakló nélküli felvételére, de ezek a vírusválság elhúzódásával apadni kezdtek. Fogynak az árukészletek és az utánpótlás is, akadozik az alapvető kereskedelmi ellátás. A pótlás forrásai viszont egyelőre nem látszanak. 

A kezdeti tűrés és morgolódás ellenkezésbe, majd elégedetlenségbe csapott át

A hatalom és élén az elnök válaszúthoz érkezik, mert valamelyik eszméjét fel kell adnia. A közjó ideája és az egészségügyi válság ütközésbe került, és a marxista visszarendezés esélyei is távolra kerülnek. Az állam önmagában nem lesz képes egyszerre kielégíteni a szükségleteket, közben viszont fenn kell tartania az erőszakkal párosított egyeduralmat. Ha nem teszi, akkor az eddig még elszigetelt tiltakozások országos egyesülése is fenyeget. Ezért a pártkongresszuson többször is hangoztatott 'küzdelem' nagyon is valóságossá válhat. 

Októberben a legfőbb fórum előtt Hszi már jelezte válságérzetét, hangsúlyozva a „harc szellemének” szükségességét, és felszólítva a kádereket, hogy „merjenek küzdeni". Visszatekintve tehát lehetséges, hogy már akkor a küszöbön álló társadalmi válságra készítette fel követőit. 

Yan Yan/Xinhua
Hszi és az új legfelsőbb vezetői testületYan Yan/Xinhua

Bárhogyan is kezeli végül a kormány a tiltakozásokat, azok puszta megjelenése már a pártkongresszus másnapján csapást mért Hszi tekintélyére. Ezt mielőbb vissza kell építeni, mert egyre többen gondolhatják úgy, hogy az elmúlt három évben a járványra adott válaszai kudarcot vallottak, és nem alkalmas egy nagy nemzet vezetésére. 

Ám ezt a gigantikus méretű kását sem eszik olyan forrón. Harmadik ciklusának megkezdésével Hszi megmutatta, hogy a szembenálló frakciók sikeres elnyomása után a párton belül nincsenek visszatartó erői. A belső ellenzék lapít, kivár, elfáradt vagy kiöregedett, kihalt. A pártot Hszi megbízható társai mozgatják, amibe a hadsereg is értendő. A nagyobb belső viták valószínűtlenek, és a pekingi központi kormányzat nem fog széthasadni.