Egy szovjet emlékmű elbontása miatt feszülhet egymásnak a lakosság Litvániában

Access to the comments Kommentek
Írta: Joshua Askew  & Magyar változat: FT
Három hétbe telik lebontani az Antakalnisz temetőben álló emlékművet
Három hétbe telik lebontani az Antakalnisz temetőben álló emlékművet   -   Szerzői jogok  Fotó: AP

Az ENSZ tiltó határozatának ellenére a vilniusi hatóságok csütörtökön elkezdtek lebontani egy második világháborús emlékművet az Antakalnisz temetőben. A bontás három hét múlva fejeződhet be, és súlyos vitát szított a litván fővárosban.

A Vörös Hadsereg elesett katonáinak emlékművét még a Sztálin-érában emelték Vilniusban. Az eltávolításról idén határoztak, a döntésnek vannak támogatói és ellenzői is. 

  • Az ellenzők szerint a döntés megosztó, és az orosz propagandát erősíti. 
  • A támogatók eközben azt állítják, hogy az emlékmű Litvánia szovjet megszállásának fájdalmas emléke, és azért kell eltávolítani, hogy szolidaritást vállaljanak Kijevvel az ukrajnai orosz invázió idején.

 

Putyin nyert

Prof. Stanislovas Tomas az eltávolítás ellen petíciót benyújtó polgárokat képviselő képviselő ügyvéd azt mondta az Euronewsnak, hogy a lépés egyszerű propagandagyőzelmet jelenthet Moszkvának. „Putyinnak kifejezetten hasznos az Antakalniszban álló emlékmű lerombolása, mert így mozgósítani tudja az oroszokat. Azt mondhatja, hogy látják, itt »elpusztítják az orosz kultúra kulcsfontosságú elemeit, azaz Hitlert támogatják«."

Az orosz vezetés kommunikációjának évek óta része ez a narratíva, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig többször is azt állította, hogy Ukrajna lerohanására azért volt szükség, hogy megvédje országát a kijevi neonáciktól. Szakértők mindezt természetesen „egyszerű hazugságnak" minősítették.

Tomas elmondta, hogy a petíciót benyújtók húsz fős csoportja ellenzi az ukrajnai háborút, és remélik, hogy egy napon Oroszországot egy másik vezető fogja irányítani.

A támogatók

A vilniusi helyi hatóságok vitatják a petíciót aláírók állítását, és azt mondják, hogy az emlékművet történelmi és politikai okokból is el kell bontani. „Itt az ideje, hogy eltávolítsuk városunkból a szovjet megszállás egyik utolsó szimbólumát" – jelentette ki Remigijus Šimašius, Vilnius polgármestere az Euronewsnak adott nyilatkozatában, és hozzátette, hogy a döntés egyben „válasz az Ukrajnával szembeni indokolatlan orosz agresszióra".

Šimašius megjegyezte, hogy mióta Litvánia 1991-ben, 47 év után visszanyerte a függetlenségét a Szovjetuniótól, azóta a vilniusi önkormányzat következetesen tisztította meg a várost a szovjet szimbólumoktól, ideértve az emlékműveket és szobrokat is. 

Litván-orosz ellentét

A litvánok szerint a szovjet elnyomás volt az oka az egykori gazdasági stagnálásnak, és jó részük kritikusan viszonyul az akkori politikai irányításhoz – mások viszont pozitívabb fényben látják a Szovjetuniót.

Tomas professzor eközben attól tart, hogy a szobor eltávolítása éket verhet a litvánok és litvániai orosz ajkú kisebbség közé. „Ezek az intézkedések a litvániai oroszokat Putyin felé fordítják, miközben az európai társadalom értékeiről kéne meggyőzni őket – állítja. – Ez az esemény ellenségeskedést szülhet az ország lakosai között."

Az orosz a második legnagyobb kisebbség a 2,7 milliós Litvániában, a lakosság mintegy 5 százalékát teszik ki. Sokan közülük az országban születtek és ott is nőttek fel.

Egy másik perspektíva

A bontás ellenzői közül egyesek azt állítják, hogy a munkálatok miatt járművek haladnak majd át az Antakalnisz temetőn, és ezért egyes sírköveket el kell mozdítani, ezzel meggyalázva azokat a sírokat, melyben a második világháborúban a náci Németország ellen harcoló litvánok fekszenek. Tomas szerint számos litvánnak vannak rokonai, akik abban a temetőben nyugszanak, és akik egyben a második világháború hősei. Megjegyzi: „az ukrajnai háború miatt általános a ruszofóbia. De az ukrajnai háborúnak semmi köze a második világháborúhoz."

A polgármester elutasítja ezeket az állításokat. „A bontás során egyetlen sírt vagy sírkövet sem fognak eltávolítani vagy megrongálni – közölte. – Az összes műveletet a nemzetközi előírások maximális figyelembevételével hajtjuk végre. A szovjet propagandát hirdető emlékműveket egyszerűen eltávolítjuk a temető területéről, majd elszállítjuk őket egy őrzött helyre.”

A becslések szerint mintegy 25 ezer litván katona esett el a második világháborúban, akik a szovjet és a német hadseregben egyaránt harcoltak. Az Antakalniszban a litvánok a háború befejezésének évfordulóján szoktak ünnepelni. 

Fotó: AP
Ünnepség az Antakalnisz temetőben 2019-benFotó: AP

Képmutatás

Prof. Stanislovas Tomas litván zsidónak vallja magát, és úgy véli, az emlékmű eltávolítása részben képmutató cselekedet. Állítja: Litvániában állítottak már emlékműveket szélsőjobboldali személyiségeknek és olyan embereknek, akik részt vettek az 1941-es litvániai holokausztban, mely során 200 ezer zsidót mészároltak le.

A Litván Tudományos Akadémián például egészen 2019-ig volt egy tábla Jonas Noreika emlékére, aki 1941-ben 1800 zsidó meggyilkolását adta parancsba. Noreika később ügyvéd, illetve a szovjetellenes mozgalom szervezője lett. 1947-ben végezték ki. 

Közbeszólt az ENSZ

Májusban az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága ideiglenes intézkedést hozott, ami miatt Vilnius önkormányzata kénytelen volt elhalasztani az emlékmű eltávolítását. Az LRT litván médium szerint akkor egy magát „etnikai orosz közösségnek" nevező csoport petíciót nyújtott be az ENSZ-szervezethez, hogy járjon közbe az ügyben. 

A polgármester állítja: az ENSZ-t félreinformálták. „Sajnálatra méltó, hogy az ENSZ-bizottságot olyan emberek vezették félre, akik vádaskodó kijelentéseikkel le akarták alacsonyítani Litvániát” – közölte Šimašius, és hozzátette, hogy a vádjaik nem helytállóak.

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága nem kívánta kommentálni az ügyet.