Litván miniszterelnök: türelem, az Oroszország elleni szankciók működnek

Access to the comments Kommentek
Írta: FT
Ingrida Simonyte
Ingrida Simonyte   -   Szerzői jogok  Fotó: AP

A szankciók fontosságáról és a NATO tagállamok kötelességeiről beszélt Ingrida Simonyte

„Az Európai Uniónak türelemre van szüksége az Oroszországot sújtó szankciókkal kapcsolatban, mivel a legtöbb intézkedésnek csak közép- és hosszú távon lesz hatása – mondta a litván miniszterelnök a Reuters NEXT konferencián adott interjújában csütörtökön. Hozzátette: – Olyan szankciók egyszerűen nem léteznek, melyekkel egyik napról a másikra le lehet kapcsolni Oroszországot.”

Ingrida Simonyte szerint a NATO-tagállamok között széles körű egyetértés van abban, hogy ne gyakoroljanak nyomást Ukrajnára azért, hogy tárgyaljon a háború befejezéséről. 

A litván miniszterelnök felszólította a NATO-t, hogy a keleti NATO-tagállamokon túl Ukrajnának is biztosítson légvédelmet. Simonyte felelevenítette azt a tragikus októberi incidenst, amikor két ember halálát okozva rakéta csapódott be Lengyelországban. Jelenlegi információk szerint a rakéta az ukrán légvédelemé volt, és egy orosz rakéta üldözése közben tévedt el. „Minél jobb légvédelme van Ukrajnának, annál kisebb a valószínűsége egy ilyen incidensnek. Nemcsak a NATO számára fontos a tisztességes légvédelmi rendszer, erre Ukrajnának is égető szüksége van” – mondta Simonyte. .

A NATO csúcs és Belarusz szuverenitása

A 2023-as NATO-csúcstalálkozót Litvániában rendezik. Simonyte úgy véli, hogy a vezető téma Ukrajna lesz, miként az is napirendre kerül, hogy Svédország és Finnország csatlakozik a katonai egyesüléshez.

Simonyte elmondta, hogy az egykor szovjet elnyomás alatt álló, de ma már EU- és NATO-tag Litvánia Lettországhoz és Észtországhoz hasonlóan, és a többi EU-s országhoz képest jobban felkészült egy orosz támadásra. „Putyin inváziója félelmet keltett, hogy ugyanezt megteheti akár a Baltikumban is – mondta, és hozzátette, hogy szerinte – kevés olyan dolog van, amit Putyin ne tenne meg.”

A NATO jelenléte az invázió kezdete óta megerősödött a Baltikumban. A feszültséget fokozza, hogy Belarusz eközben tovább mélyítette kapcsolatát Oroszországgal, egyenesen függ tőle. „Belarusz inkább hasonlít egy tartományra, mint egy szuverén országra. Meglapozott kérdés, hogy Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök vajon mennyire önálló a döntéseiben?" – vetette fel Simonyte.

Belarusz hadserege közvetlen nem vesz részt az orosz-ukrán háborúban, de orosz csapatok használtak Belarusz területet az offenzívájukhoz.