Az orosz külügyminiszter szerint azért kell szétlőni az ukrajnai energiahálózatot, mert a nyugati országok fegyvereket küldenek Kijevnek.
HIRDETÉSAz Ukrajnának nyújtott amerikai és európai katonai támogatással indokolta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ukrán civil infrastruktúra elleni orosz támadásokat.
A politikus az AP hírügynökség riporterének kérdésére állt elő a magyarázattal egy csütörtöki sajtótájékoztatón.
„Azokat az energetikai létesítményeket tesszük működésképtelenné, amelyek segítségével a nyugat halálos fegyverekkel önti el Ukrajnát, hogy oroszokat öljenek velük. Úgyhogy ne mondják, hogy az USA és a NATO nem avatkozott be a háborúba. Közvetlen részesei a háborúnak a fegyverszállítmányok és a katonák kiképzése miatt" - mondta Lavrov.
Szerdán a NATO bukaresti csúcstalálkozóján a tagállamok külügyminiszterei újra kinyilvánították, hogy fontosnak tartják Ukrajna katonai támogatását. Ezúttal főleg a fejlett légvédelmi rendszerek átadásáról esett szó.
Lavrov: nem állítóak helyre Oroszország és a Nyugat korábbi kapcsolatai
A külügyminiszter kijelentéseiről részletes beszámolót közölt az MTI. Lavrov egyik fő üzenete az volt, hogy a nyugati országok és hazája közötti jó viszonynak egyszer és mindenkorra vége.
„Egyedül csak az világos, hogy ha és amikor, egy bizonyos időpontban a nyugati szomszédaink - és a szomszédságtól nem lehet elszakadni -, a nyugati szomszédaink és korábbi partnereink hirtelen érdeklődni kezdenek majd az európai biztonsággal kapcsolatos közös munka valamilyen módon történő helyreállítása iránt, akkor ez a helyreállítás nem sikerül majd" - mondta Lavrov.
Álláspontja szerint Európa biztonságát teljesen alárendelték az Egyesült Államokénak, ami egyebek között abban is megnyilvánul, hogy Washington elveti a földrésznek a NATO-tól különböző stratégiai autonómiáját. Lavrov hangoztatta, hogy a NATO visszatért a több mint hét évtizeddel ezelőtti hidegháborús feladatköréhez, nevezetesen ahhoz, hogy az oroszokat Európán kívül, az amerikaiakat Európán belül, a németeket pedig ellenőrzés alatt tartsa. Hozzáétette, hogy ez a felügyelet szerinte Németország mellett most már az egész kontinensre kiterjed.
Elhal a párbeszéd a térségben a külügyminiszter szerint
Az orosz diplomácia vezetője szerint a Nyugat dominanciára törekvése, a NATO keleti bővítése miatt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem élt történelmi esélyével, és az összeurópai biztonság alappillére helyett marginális szervezetté válik.
„Kihasználva számbeli fölényét, a Nyugat már évek óta próbálja (...) privatizálni ezt a szervezetet. Vagy talán helyesebb lenne azt mondani, hogy megkísérelik rajtaütésszerűen elfoglalni az EBESZ-t, hogy leigázzák (...) a regionális párbeszédnek ezt az utolsó platformját" - mondta Lavrov, aki szerint hasonló folyamat korábban az Európa Tanácsban is végbement.
Emlékeztetett rá, hogy az EBESZ-tagállamok összes vezetője aláírta azokat a dokumentumokat, amelyek az egységes és oszthatatlan biztonság elvét tartalmazzák, valamint azt az elvet, hogy egyetlen szervezet sem játszhat domináns szerepet az európai biztonság rendszerében.
A tárcavezető egyebek között nehezményezte, hogy Emmanuel Macron francia elnök egy európai politikai közösség létrehozását javasolva mindenkit meginvitált, kivéve Oroszországot és Fehéroroszországot. Emellett azt is kifogásolta, hogy Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Annalena Baerbock német külügyminiszter nyíltan arról beszélt, hogy az európai biztonságot Oroszország ellenében és nem vele együtt kell kiépíteni.
Lavrov szerint a Nyugat ellenőrzése alá került EBESZ nem hogy nem törekedett az ukrajnai rendezés alapját jelentő minszki megállapodások betartatására, de épp ellenkezőleg, a minden megnyilvánulásában oroszellenes „kijevi rezsim" pártjára állt, az EBESZ különleges megfigyelő missziója pedig műszaki eszközeivel az ukrán hírszerzést segítette a Donyec-medencében.
Mint mondta, a Nyugatnak valós esélye volt elejét venni az ukrajnai konfliktusnak, ám semmibe vette az orosz javaslatot, hogy hagyjon fel a NATO keleti bővítésével és dolgozzanak ki különleges biztonsági státust Ukrajna számára. Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy visszatérjen a kezdeményezés megvitatására.
Lavrov még a nemzetközi jogra is hivatkozott az ukrán invázió kapcsán
Lavrov azt hangoztatta, hogy Oroszország „a törvényes érdekeit védelmezi Ukrajnában a nemzetközi jog alapján", később pedig kitért Ferenc pápa nyilatkozatára, amelyben a katolikus egyházfő kegyetlenséggel vádolta meg az Ukrajnában harcoló csecseneket és burjátokat. Lavrov szerint ez az „érthetetlen, egyáltalán nem keresztényi kijelentés" nem segíti a rendezés ügyét, mint ahogy nem használ a Vatikán tekintélyének sem.
A miniszter úgy vélekedett, hogy az orosz energiahordozókra vonatkozó árplafon bevezetésére tett nyugati kísérlet azt üzeni mindenkinek, hogy távolodjon el a globalizáció során bevezetett nyugati eszközök használatától. Elmondta, hogy egy ilyen korlátozást Oroszország figyelmen kívül hagyna és közvetlenül tárgyalna partnereivel.
A tárcavezető azt is kifogásolta, hogy a NATO be akarja vonni Indiát egy Oroszország- és Kína-ellenes szövetségbe. Azzal is megvádolta az észak-atlanti szövetséget, hogy a Dél-kínai-tenger térségében fel szándékozik szítani a feszültséget.
Lavrov szerint az Egyesült Államok ugyanúgy szét kívánja verni a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségét (ASEAN), ahogyan azt az EBESZ-szel tette.