A héten csupa pozitív üzenetet posztolt Orbán a twitteren: Magyarország támogatja Ukrajnát és Finnország NATO-csatlakozása is el lesz intézve.
HIRDETÉSEgy hete a twitteres profilja szerint utcai harcos és családapa magyar miniszterelnök, Orbán Viktor meglepően kompromisszumkész hangon bizonygataja, hogy egyáltalán nem zsarolásból nem járult hozzá Magyarország eddig a finn és svéd NATO-csatlakozáshoz.
Orbán Viktor idén október 10-én csatlakozott a twitterhez. A miniszterelnök már az első 24 óra alatt 33 ezer követőt szerzett magának, mostanra pedig már 107 ezernél is nagyobb lett a tábora - ő pedig egyre többet használja külföldi politikusokkal való, indirekt üzenetváltásra a platformot.
Az eddig 53 bejegyzést produkáló miniszterelnök az utóbbi időben csupa jót ír Magyarország szomszédainak és európai partnereinek - csak barátságról, támogatásról, segítségről ír a magyar kormányfő, még akkor is, ha ez nem mindig vág össze a hazai médiában közzétett kijelentéseivel.
Először az ukránoknak üzent
November 25-én például a következőt posztolta: "Hadd legyek világos, mint a nap: készek vagyunk pénzügyileg támogatni Ukrajnát. Sőt, valójában mi vagyunk az első ország, mely 18 milliárd forint értékben ajánlott fel támogatást az országnak. De ezt csakis kétoldalú partnerségben tesszük meg. Az EU ugyanis nem hitelközösség" - célzott arra, hogy az EU újabb támogatási csomagot készít elő Kijev számára.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök erről október végén beszélt, mikor bejelentette be, hogy az EU azt tervezi: jövőre havi 1,5 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának. Az országnak havonta körülbelül 3-4 milliárd euróra van szüksége az alapvető forrásokra, az uniós pénzügyminiszterek kidolgozzák erre "a megfelelő mechanizmust". Szijjártó Péter külügyminiszter erre úgy reagált: Magyarország kétoldalú alapon kész folytatni Ukrajna pénzügyi támogatását, de semmiképp nem fog beleegyezni egy újabb közös európai uniós hitelfelvételbe. November 18-án aztán maga Orbán jelentette ki, hogy Magyarország nem járul hozzá semmilyen közös uniós hitelfelvételhez - ám hajlandó azt a (számításai szerint) évi 60-70 milliárd forintot, amire Ukrajnának a talpon maradáshoz szüksége van, saját nemzeti költségvetése terhére fedezni, de csakis kétoldalú alapon.
A finnekkel is "igaz barátság" köt össze
Az ukránoknak szóló üzenet után ma a finn miniszterelnöknek, Sanna Marinnak írt nyilvánosan. Marin ugyanis interjút adott az YLE közszolgálati rádiónak, melyben arról is beszélt, hogy "ha legközelebb találkozom Orbán Viktorral, egyenesen meg fogom tőle kérdezni", hogy a NATO-ratifikáció "késleltetése" összefüggésben van-e az uniós források befagyasztásával, majd hozzátette, bízik benne, hogy a magyar miniszterelnök nem kötné össze a két ügyet, mert Finnország sem tett így soha. "Mi mindig korrektek voltunk", jelentette ki.
Az interjú után egy nappal Orbán a következőt üzente finn kollegájának:
"Kedves Sanna Marin, Igaz barátok közt nincs szükség rá, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba. Magyarország soha nem kötötte és a jövőben sem fogja az eu-s pénzek ügyét összekötni más ügyekkel. Így van ez Finnország NATO-csatlakozásának kérdésével is. A magyar kormány támogatja a csatlakozást, az Országgyűlés is megadja a hozzájárulását, amint a 2023-as parlamenti időszak megkezdődik. Mi támogatjuk Svédország és Finnország NATO-felvételét."
A fenti üzenet azért különösen érdekes, mert az Országgyűlésnek sokszor csupán napokra van szükségse új törvények megszavazásához - a katatörvény elfogadására például két napra, Orbán fizetésének megemeléséhez tíz napra, a melegellenessé eltérített pedofiltörvényhez és a közpénzek alapítványokba átmentéséhez pedig alig pár hétre volt szüksége - a finnek és svédek NATO-csatlakozásának megszavazásához négy hónap sem volt elég, Orbán Viktor pedig bejelentette, hogy ez idén már nem is fog megtörténni.
A twitteres jóindulatkeltésben és a magyar kormány álláspontjának tisztázásában Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára is élen jár. Orbánnal szinte egy időben ő is úgy érezte, itt az ideje megnyugtatni a finn miniszterelnököt, ezért a következőt posztolta:
"Tegyünk tisztába valamit: Magyarország nem köti az uniós alapok kérdését más ügyekhez. Fenntartjuk elvi álláspontunkat a svéd-finn NATO-csatlakozás kérdésében (támogatjuk azt), a globális minimumadóról (ellene vagyunk) és a szankciókról (ellenük vagyunk). Ezek egyikének sincs köze az uniós alapokhoz."
Bár a twitteren Kovács Zoltán viszi tovább a harcias vonalat, a magyar miniszterelnök az elmúlt egy hétben főleg a kompromisszumkészséget hangsúlyozta - leszámítva talán a kereszténydemokrata pártokat tömörítő IDC-CDI tanácskozásáról szóló posztját, amelyben a marxista ideológiák terjedésére panaszkodott Nyugat-Európában.