Európa egyetlen "kimerült uránt" újrahasznosító üzeme Oroszországban van - és ebből még baj is lehet. Bár tervezik egy nyugat-európai feldolgozó építését, ez még rengeteg időbe telhet, és a használt fűtőanyagot addig is tárolni kell.
HIRDETÉSAz 56 atomreaktorral rendelkező Franciaország az orosz-ukrán háború kezdete óta többször is elmondta, hogy sem olaj, sem gáz, sem atomenergia szintjén nem függ Oroszországtól. Egy dolog azonban ritkán kerül szóba: a francia erőművekből érkező használt fűtőanyag sorsa, melyet eddig Európa egyetlen "újrahasznosító" üzemébe küldték, a Roszatom szibériai telepére. Ennek azonban októberben vége szakadt, és bár vannak tervek egy nyugat-európai üzem létrehozására, a fáradt fűtőanyagot addig is tenni kell valahova.
A lassan tizedik hónapjába lépő orosz-ukrán háború, és az Oroszországgal szembeni, európai uniós szankciók együttesen megmutatták, mekkor mértékben függ az európai és a globális atomenergiaipar is Oroszországtól. A kevés kivétel egyike Franciaország: a kelet-európai államokkal ellentétben ugyanis a több mint ötven atomreaktorához használt urániumot nem Oroszországtól szerzi be, hanem Nigerből, Kazahsztánból, Üzbegisztánból és Ausztráliából hozatja.
Az így az országba került uránt az Orano franciaországi üzemeiben dúsítják, aztán pedig továbbadják a francia-német Framatome vagy az amerikai Westinghouse cégeknek, akik használatra kész formába öntik azt.
Van valami, amiben viszont nagyon is függnek az oroszoktól: ez pedig a használt fűtőanyag, a szegényített urán elszállítása és újrahasznosítása. Jelenleg ugyanis egyetlen hely van Európában, ahol ezt meg tudják csinálni: az orosz Roszatom tulajdonába tartozó, szeverszki üzemben, Szibériában.
Lejárt a szerződés a Roszatommal
Az atomenergiaipar nem esik a brüsszeli szankciók hatálya alá, így a kereskedés is szabadon folyhat tovább Oroszország és a többi uniós ország között.
Az utóbbi két évben az urániumot kivétel nélkül Oroszországba küldték Franciaországból - írja a Le Monde. A Greenpeace legalább öt szállítást dokumentált 2021. januárja és 2022. januárja között: 11 konténert Le Havre kikötőjéből indítottak el 2021. február 12-én, 20-at, majd 13-at Dunkerque-ből. A Szentpétervárra tartó szállítmányokat kivétel nélkül a Mihail Dudin teherhajó vitte el - mely a civil szervezet szerint még 2022. szeptember 28-án, az orosz invázió kezdete után hét hónappal is a Dunkerque-i kikötőben állt.
Ez összevág az Orano beszámolójával. A cég szerint a tulajdonukban lévő szegényített urániumot egy még 2020-ban, a Roszatommal kötött szerződés értelmében "öt vagy hat szállítással" küldték el Oroszországba, összesen 1150 tonnányi mennyiségben. A vállalat azonban azt is elmondta a Le Monde kérdésére, hogy ez a szerződés már lejárt, az utolsó adag urániumot pedig 2022 októberében vitették el.
A Greenpeace szerint ez árulás a francia nukleáris iparra nézve, az Oroszországtól való függés pedig elfogadhatatlan. A környezetvédő szervezet szerint Franciaországnak azonnali hatállyal le kéne állítania minden, nukleáris energiára vonatkozó kereskedelmi tevékenységet Oroszországgal.
Az Orano szerint nem valószínű, hogy lesz új szerződés a Roszatommal, legalábbis a közeli jövőben nem terveznek ilyet - még akkor sem, ha a nukleáris biztonságért felelős francia hivatal 2022. márciusában bejelentette: az EDF, a francia energetikai óriás ismét küld urániumszállítmányokat újradúsításra Oroszországba.
Az EDF a Le Monde megkeresésére később annyit mondott, hogy "jelenleg is tárgyal" az Orano-val és az amerikai Westinghouse-szal arról, hogy létrehozzanak egy átalakítóüzemet Nyugat-Európában és így ne kelljen többé az oroszokhoz szállítani a használt urániumot.
"Egy ilyen üzem megépítése 10-12 évbe is telhet, addig kéne eltolni az újrahasznosítását ennek az anyagnak" - magyarázta el az újság által megkeresett energetikai szakember.
Míg ez elkészül, a szegényített urániumot Avignontól nem messze, a franciaországi Pierrelatte lerakóiban fogják tárolni - tette hozzá az energetikai mammutcég.