Az Európai Bíróság döntött: nem lehet többé rákeresni a pénzmosókra és offshore-királyokra

Access to the comments Kommentek
Írta: Zoltan Siposhegyi
Európai Bíróság
Európai Bíróság   -   Szerzői jogok  Geert Vanden Wijngaert/Copyright 2017 The Associated Press. All rights reserved.

Egy tagállamok által fenntartott közös adatbázisnak hála, eddig bárki rákereshetett, hogy ki a végső tulajdonosa egy uniós székhelyű vállalatnak. Így derült fény a korábbi cseh kormányfő, vagy éppen a libanoni jegybank elnök visszaéléseire.  Ez a kapu azonban múlt héten bezárult. Az Európai Unió Bírósága ugyanis kimondta, hogy a nyilvántartás sérti az üzletemberek magánélethez és adatvédelemhez való jogát.

Az átláthatóságért kampányolók szerint a döntés meglepő és drasztikus visszalépés a pénzmosás és a fedőcégekkel való visszaélések elleni küzdelemben. Az adatvédelmi jogászok ezzel szemben üdvözölték a döntést.

Miért fontos az UBO vagyis a tényleges tulajdonos?

A világgazdasági válság óta megszaporodott azon vállalkozók száma, akik bonyolult szervezeti struktúrájú cégekbe mentették ki a vagyonukat, ezzel elkerülve az adófizetést. Ciprus és Málta valóságos adóparadicsommá változott, ami kedvezett a pénzmosásnak és így a szervezett bűnözésnek. Ez ellen vette fel a harcot az Európai Unió 2018-ban. Az új stratégia lényege az volt, hogy minden vállalkozás legfőbb vezetőinek a névsorát nyilvánosságra kellett hozni, és meg kellett osztani egy tagállami adatbázisban. A rendszer gyengéje az volt, hogy csak a szervezeti hierarchia csúcsán állók nevei kerültek napvilágra, így nem mindig lehetett tudni, hogy valóban kié a pénz. Viszont még így is sikerült lebuktatni jó pár óvatlan és korrupt politikust. 

A nyilvántartások működése országonként eltért. Volt, amiben csak helyi állampolgárok kereshettek, és akadt olyan, amihez előfizetésre volt szükség. A legtöbb akadozott, de még így is könnyebb volt kinyerni a szükséges információt, mint valaha. 

Miért döntött így a bíróság?

Luxemburgból érkeztek az első fellebbezések, ahol több magánvállalat is megtagadta az adatszolgáltatást. E fellebbezések eredményeként a luxemburgi bíróság felkérte az EB-t, hogy vizsgálja meg, hogy a nyilvános adatbázisok sértik-e a magánélethez való jogot, a személyes adatokat és az általános adatvédelmi irányelveket.

A bíróság két ügyet vizsgált meg, és megállapította, hogy a hatályos szabályok túlságosan laza keretekkel rendelkeznek, és indokolatlanul széleskörű hozzáférést biztosítanak a személyes információkhoz. Az ítélet így ellehetetlenítette a nyilvános adattárat. 

Filippo Noseda öt fellebbező céget képviselt. Szerinte a bíróság megértette, hogy a magánélet legalább olyan fontos, mint az átláthatóság. 

A korrupcióellenes munkájáról ismert Transparency International azonban koránt sem ilyen elégedett. A szervezett pénzmosással foglalkozó szakértője, Maíra Martini úgy véli, hogy napjaink gazdasági válságában kiemelten fontos látni, hogy melyik politikus fogad el csúszópénzt, vagy melyik üzletember nem fizet adót. Ez a döntés azonban évekkel veti vissza az átláthatóságért folytatott küzdelmet.

Maria Pevcsik, egy orosz korrupcióellenes alapítvány aktivistája szerint a döntés első sorban Vlagyimir Putyinnak kedvez, aki így ismét vehet házat a Francia Riviérán egy belizei cégen keresztül, vagy pénzeltetheti ukrajnai háborúját külföldön élő orosz milliárdosokkal. 

Mindenhol volt, és most sehol sem lesz?

Most az Európai Bizottság és az Európai Parlament feladata, hogy a bíróság döntésének megfelelően módosítsa a jogszabályokat, ami valószínűleg hónapokig is el fog tartani. Viszont vannak olyan kormányok, amelyek a bíróság döntése nyomán azonnal letiltották a hozzáférést. Múlt pénteken már nem lehetett rákeresni osztrák, holland, belga és luxemburgi cégekre. 

Thom Townsend, az OpenOwnership NGO ügyvezető igazgatója elmondta: "Ha az országok nem cselekszenek időben, akkor valószínűleg a vállalkozások fogják kérvényezni, hogy töröljék őket a nyilvántartásból." Sőt Townsend szerint az ügyvédek már meg is kezdték a beadványok benyújtását.

A visszalépés jelentős, de nem látványos, hiszen a legtöbb tagállam 2018 óta még létre sem hozta a maga nyilvántartását. Eddig Svédországban, Észtországban, Németországban, Ausztriában és Írországban működött átlátható és jól kereshető rendszer. 

A világon elsőként, 2016-ban az Egyesült Királyság vezetett be mindenki által hozzáférhető céges nyilvántartását, Companies House néven. Ezen a héten pedig Nigéria indította el saját nyilvános adatbázisát. Az viszont mindkettőben közös, hogy az információkat nem ellenőrzik megfelelően. 

Akkor ki férhet hozzá az adatokhoz?

Az EB döntése alapján indokolt esetben bizonyos szereplők továbbra is betekinthetnek majd a nyilvántartásokba. Csakhogy a testület nem határozta meg, hogy mi az ,,indokolt eset" és kik az erre kijelölt ,,szereplők". A bírósági indoklásban az szerepel, hogy az újságírók és civilszervezetek sokat segítenek a pénzmosás és terrorfinanszírozás megakadályozásában, arra azonban nem tért ki, hogy ők a jövőben hogy juthatnak közhasznú információkhoz. 

Márpedig ezek a betekintések komoly titkokat fedhetnek fel. A Transparency International például 2018-ban a Cseh Köztársaság vállalati adatbázisát használta fel arra, hogy kiderítse: az ország miniszterelnöke, Andrej Babiš megsértette az európai összeférhetetlenségi szabályokat, mivel megválasztása után is üzleti kapcsolatban állt korábbi munkaadójával, az Agrofertel. Babiš tagadta a vétkességet, de az Európai Bizottság vizsgálata megállapította, hogy megsértette a szabályokat.

Bár a nemzeti bíróságok a jövőben is hozzáférnek ezekhez az adatokhoz, az igénylési folyamat meghosszabodik, így az igazságszolgáltatás is akadozni fog.