Német kancellári tanácsadó: reformok nélkül nem lehet bővíteni az EU-t

Access to the comments Kommentek
Írta: FT
Ez Európai Parlament ülésterme
Ez Európai Parlament ülésterme   -   Szerzői jogok  Fotó: AP

Jörg Kukies, Németország Szövetségi Kancellári Hivatalának államtitkára, és egyben Olaf Scholz kancellár főtanácsadója az Európai Unió tagállamainak bővítésével kapcsolatban közölte: Németország csak akkor járul hozzá új tagállamok csatlakozásához, ha ez a folyamat az Unió olyan reformjával jár együtt, ami nem veszélyezteti a blokk cselekvőképességét

Az Euractiv pénteki rendezvényén Kukies leszögezte, hogy szerinte az uniós reform sikere azon múlik, hogy „milyen keményen tárgyalunk, és hogy mennyire világosan kommunikáljuk azt, hogy kizárólag intézményi reformok esetén engedjük meg a bővítést. A német kormány nevében elmondhatom, hogy nagyon világos álláspontunk van a témával kapcsolatban: a bővítéssel egy időben intézményi reformra van szükség."

A német kormány a 2021-es hivatalba lépése óta hangsúlyozza az EU reformjának fontosságát, a koalíciós megállapodás pedig többek közt arra is kötelezi őket, hogy tegyenek az Unió európai föderációvá fejlesztéséért. A kormány azóta ehhez képest célszerűbb megközelítést fogadott el, miszerint a meglévő kereteken belüli intézményi reformra törekszenek. 

Olaf Scholz a prágai Károly Egyetemen tartott beszédében azt mondta, hogy a szerződések „nincsenek kőbe vésve", de kiemelte, hogy a kül- vagy adópolitika területén az egyhangúságról a többségi szavazásra kell áttérni, ami egyébként már a meglévő szerződés alapján is lehetséges.

Kukies szerint ez nem éri el az uniós szerződések módosításának szintjét, mégis mélységes intézményi reformmal egyenlő. 

Társakkal a szkeptikusokkal szemben

Németország mellett Franciaország és Spanyolország is úgy véli, hogy eljött az idő megreformálni az Európai Uniót, sőt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is támogatja az ötletet – miként azt az Unió helyzetéről szóló beszédében közölte szeptemberben. 

Egyes tagállamok viszont határozottan ellenzik a lépést. Az Európa jövőjét taglaló májusi konferenciát követően tizenhárom kelet-európai és skandináv tagállam közös állásfoglalásban figyelmeztetett, hogy „a szerződésmódosítási folyamat elindítására irányuló kísérletek átgondolatlanok és elhamarkodottak."

Az Euractiv megjegyzi, hogy az EU reformjának a bővítés előfeltételévé tétele jelentősen lelassíthatja a bővítési folyamatot, viszont meg is nyitja a reformok kapuit.

Nicolai von Ondarza, a német Biztonságpolitikai Intézet EU-kutatási részlegének vezetője a pénteki eseményen elmondta, hogy intézményi reformokkal kapcsolatban kritikát megfogalmazó tagállamok nagyrészt olyan államok, melyek hangzatosan kiállnak a gyors bővítés mellett. 

Az EU-nak jelenleg 27 tagállama van, és többen is várnak a csatlakozásra, többek közt Grúzia, Moldova, Szerbia, vagy éppen Ukrajna. 

Ondarza szerint az intézményi reformok kulcsa a harminc tagállamnál bővebb Unió képe, és amennyiben nem a következő 10 évben nem lép az EU ebbe az irányba, akkor elvész az ezzel kapcsolatos törekvés lendülete.