A NASA legerősebb űrteleszkópja azonosította egy exobolygó légkörének molekuláris és kémiai profilját.
HIRDETÉSA NASA James Webb nevű teleszkópja az eddigi legrészletesebb betekintést nyújtja egy exobolygó légkörébe. Az űrtávcsővel végzett projekt azért is jelentős, mert a 6,5 méter átmérőjű infravörös teleszkóp fogja átvenni az elavuló Hubble űrtávcső helyét. A James Webbet már most a valaha épített legjobb teleszkópként emlegetik, így a segítségével végzett tudományos munka lesz a NASA legfontosabb asztrofizikai projektje.
A NASA legerősebb űrteleszkópja azonosította egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörének molekuláris és kémiai profilját, ami újabb bizonyítéka annak, hogy képes feltárni a kozmosz rejtélyeit.
A James Webb teleszkóp már most lenyűgözi az kutatókat, pedig csak év eleje óta működik. Erőteljes infravörös érzékelőképessége révén a tudósok olyan ablakot nyitnak a világűr mélyére, amelyet korábban nem lehetett látni.
Távoli világok kémiai névjegyei
Az egyik lehetőség a távoli világok "kémiai ujjlenyomatainak" feltárása. A NASA most először jelentette be, hogy egy 700 fényévre lévő csillag körül keringő, Szaturnusz méretű bolygó atomjainak, molekuláinak, aktív kémiai jeleinek, sőt még a felhőknek a teljes leolvasását is felfedezte.
A felfedezést végző tudósok szerint ezek az eredmények jó előjelek a más csillagok körül keringő bolygók légkörének jövőbeli vizsgálataihoz. A kőzetbolygók megfigyelésekor mindig felmerül, hogy elméleti szinten alkalmasak lehetnek-e az élet befogadására adottságaik alapján.
Felhők a Naprendszeren kívül
A James Webb és más űrteleszkópok már korábban felfedezték a most is vizsgált forrongó bolygó légkörének elszigetelt összetevőit.
A legújabb mérési eredmények sokkal mélyebb részletekbe engednek betekintést, és még arról is képet adnak, hogyan nézhetnek ki a bolygó körüli felhők.
Úgy vélik, hogy ezek feldarabolódhatnak, ahelyett, hogy egyetlen, egységes takaró borítaná a bolygót.
Forró Szaturnusz
A WASP-39 b néven ismert bolygót "forró Szaturnusznak" nevezték el, mivel hasonló méretű, mint a Nap körül keringő Szaturnusz, de saját csillagához közelebbi pályán kering, így sokkal közelebbről éri a csillag melege, felszíne ezért forró.
Hogy el tudjuk képzelni: közelebb kering csillagához, mint a Naprendszerben az első bolygó, a Merkúr. A Webb követte a WASP-39 b-t, amint az a csillaga előtt haladt el, így a csillag fényének egy része átszűrődött a bolygó légkörén.
A WASP-39 b légkörében lévő különböző típusú vegyi anyagok a csillagfény spektrumának különböző színeit nyelik el, így a hiányzó színekből a csillagászok megtudhatják, hogy milyen molekulák vannak jelen.
Az élet terepe
A bolygók felszíni adottságai keletkezésük után lassan változni kezdenek. Földünket például eleinte forrongó lávaóceán borította, majd annak teteje egy lassú hűlés miatt szilárdulni kezdett, létrehozva a földkérget és egy születő világtenger medencéjét. Az évmilliárdok alatt zajló változások az élhetetlen bolygót alkalmassá tették az életre.
Mivel ahogy említettük, a most vizsgált exobolygó sokkal közelebb van csillagához, mint a Nap körül harmadik égitestként keringő Föld, így a tudósokat különösen izgatja, hogy elméleti szinten bekövetkezhetnek-e rajta olyan változások, amik majd alkalmassá teszik az élet számára.
A tudósok felvetése persze erősen elméleti, számoljunk csak az idővel! A Föld mai ismereteink szerint körülbelül 5 milliárd éve keletkezhetett, és sok tudós azt becsüli, hogy ugyanennyi ideig, tehát további 5 milliárd évig még létezhet.
Így az embernek, ha fennmarad, el kell hagynia 5 milliárd év múlva, még pusztulása előtt a Földet. Olyan, az élethez alkalmas égitestet kell tehát találni, ami adottságait tekintve megfelel a földi élet befogadására.
A most vizsgált exobolygó nagyon közel van saját csillagához, így ismerve az eddig megtapasztalt bolygóváltozások lassú folyamatát, kérdéses (szinte kizárt), hogy 5 milliárd év alatt kellőképp kihűljön felszíne.
Fizikailag akkor pusztul majd el a Föld, amikor a Nap létezési ideje végéhez közeledve nagy vörös óriássá duzzad, és átmérője nagyobb lesz, mint a Föld keringési pályájáé. Szó szerint bele fog olvadni bolygónk a Nap táguló, izzó anyagába, kb. 10 milliárd év múlva. Mivel előtte már a közeledő napfelszín miatt egyre magasabb lesz a Földön is a hőmérséklet, életre már jóval előtte alkalmatlanná válik égitestünk.
A bolygók tehát úgy formálódnak és alakulnak át, ahogy a gazdaként működő csillaguk sugárzási intenzitása lehetővé teszi. A Földön ezek az átalakulások tették lehetővé eddig az élet virágzását, később ezek az átalakulások jelentenek majd akadályt.
HIRDETÉSMit észleltek most a Naprendszeren kívüli WASP-39 b bolygón?
Az eredmények között szerepel a kén-dioxid (SO2) első kimutatása egy exobolygó légkörében, amely molekula a bolygó szülőcsillagának nagyenergiájú fénye által kiváltott kémiai reakciókból keletkezik.
A Földön a felső légkörben lévő ózonrétegünk hasonló módon jön létre, illetve a Los Angeles-i fotokémiai szmog létrejötte is hasonlóan zajlott néhány évtizeddel korábban.
A tudósok javították a fotokémiai adatok modellezését, ami szerintük segít a technológiai know-how kialakításában, hogy a jövőben értelmezni lehessen az exobolygók lakhatóságát meghatározó lehetséges jeleket.
A felfedezéseket öt új tudományos közleményben részletezik, amelyek közül három már megjelent, kettő pedig szakértői véleményezés alatt áll.